Délmagyar logó

2018. 10. 23. kedd - Gyöngyi 7°C | 17°C Még több cikk.

Felszabadult életöröm: a narancs

A másodrangú színek közül (amelyek valamelyik két alapszín – kék, sárga, vörös – keveréséből jönnek létre) a zöld után a narancsszín az, amelyet a lakberendezésben a leggyakrabban alkalmazunk. Ebben szerepet játszik talán e szín melegséget árasztó ereje, néhol tüzes vöröses-narancsba hajló mivolta.

Sokféle arcát ismerjük: benne van a lemenő nap felemelő ragyogása, az őszi falevelek zizegése, de pasztell barackszín árnyalatában a tavasz ébredezése is. Van, aki inkább tüzesebb, élénkebb arcát szereti, mely megfelelő környezetben egy kis mediterrán temperamentumot csempészhet be otthonunkba. Hideg színek mellett alkalmazva kiemelhetjük vele azokat, s így egységet képezve, maréknyi frissességet szórhatunk szét a térben. Kissé fakóbb a fáradt, fehérrel megtört narancs, de kiváló háttér lehet polgári enteriőröknél, ahol letisztult eleganciát sugározva, könnyűszerrel emeli ki a mívesebb anyagokból készült bútorok szépségét.

A narancs, mint a sárga és a vörös keveréke, az aktivitást közvetíti számunkra. Világító ereje napszerű erővel rendelkezik, fehérrel tompított változata azonban már elveszíti ezen karakterét. Ha feketével törjük meg, szikkadt barnába süllyed. Ha az ekkor elért színt világosítjuk meg, homokszín tónusokat kapunk, melyek csöndes melegségükkel nyugodt, kiegyensúlyozott atmoszférát árasztanak.
A vöröses-narancs aktivizáló hatása megnyilvánul abban is, hogy serkenti a vérkeringést. Kísérletekkel igazolták, hogy két olyan munkahely között, ahol az egyik falait kékeszöldre, a másikét vörösesnarancsra festették, a dolgozók három-négy foknyi hőmérsékletkülönbséget éreztek: a kékeszöld teremben dolgozók a 15 fokot hidegnek érezték, míg a vörösesnarancsban az emberek csak 11-12 foknál kezdtek el fázni. A meleg színeknek tehát, amellett, hogy kellemes, barátságos atmoszférát teremtenek, gyakorlati hasznuk is van. Munkahelyeken mégsem szokták alkalmazni, mivel egyfajta bohém gyermekiességet sugároz.

A narancs – lélektani szempontból vizsgálva – felszabadult életerőt mutat. Azt érezteti: vidám, lelkes és barátságos vagyok; megújult energiát sugall és megszabadít minket betokosodott érzelmeinktől. Segíti az önbecsülés kifejlesztését, örömöt hoz az érzéki élvezetekbe.
Emellett azonban negatív üzenetet is hordoz: a felületességet. A narancsnak semmi köze sincs a fegyelmezettséghez, a kontroll gyakorlásához. A turizmus, vendéglátás területén, ahol metakommunikációs szinten üzenni akarják a kitörő felszabadultság lehetőségét, fellelhetjük tudatos alkalmazását. Kikandikáló narancsszínű díszzsebkendő vagy kendő a női alkalmazottak ruházatában, narancs árnyalatú nyakkendő, esetleg ing a férfiaknál, mind-mind ezt a tendenciát jelzik.

Az életünk azonban nem csak felületes vidámság; talán erre utal az a kutatási eredmény is, amely a színeket tetszés–nem tetszés szerint állította sorba. Eszerint sem a nőknél, sem a férfiaknál nem jelenik meg preferált színként a narancs, bár az is igaz, hogy az elutasított kategóriába sem helyezték. A férfiak és nők összehasonlításában a vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiak gyakrabban választják kedvenc színeik közé, mint a nők.
A kíváncsiságot kielégítve, bemutatjuk a színek tetszés szerinti választási sorrendjét, három csoportban:

1. a leggyakrabban választott színek: kék, vörös, zöld, sárga;
2. ritkábban választott színek: narancs, lila, barna;
3. nagyon ritkán választott színek: fekete, fehér, szürke.
(Természetesen a választás tértől, időtől, kortól, műveltségtől is függ, s az sem mellékes, hogy az illető milyen égtájon él.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Euróhamisítók előzetesben

Álnéven terjesztette a Bulgáriában gyártott hamis 100 eurós bankjegyeket Európa több országában,… Tovább olvasom