Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Felülvizsgálnák a szakok képzési és kimeneti követelményeit 2014-ig

Az MTI birtokába került, 68 oldalas dokumentum szerint a szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése.
A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy, a kormány számára készült jelentés. Az anyag rögzíti azt is, hogy a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni.

Az MTI birtokába került, 68 oldalas dokumentum szerint a szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése, jelenleg ugyanis az intézmények a költségvetésükön belül szabadon átcsoportosíthatnak, így a gyakorlatban a például műszaki vagy természettudományi képzési költségekre kapott támogatás akár a jogászképzésre is fordítható intézményen belül.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga rögzíti: a 2013. évi jelentkezések alapján oly módon kellene elosztani a kormány által elfogadott - és a Széll Kálmán Tervnek megfelelően módosított - magyar állami ösztöndíjas keretszámot, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények ne kapjanak keretszámot. Ily módon az egyes intézményekben a gyenge képzési területeken a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése megkezdődik és 2014/2015-ben le is zárul, az erősségek ugyanakkor fennmaradnak és fejlődhetnek. A "profiltisztítás" rendező elve, hogy a főbb fejlesztési profilokat a kiválóság alapján határozzák meg, egyes felsőoktatási térségeken belül ne legyenek párhuzamosságok.

Kitérnek arra is: a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni, ugyanis a hallgatók nagy számban a képzés befejezése előtt esnek ki a rendszerből annak rugalmatlansága miatt.

Az intézményfejlesztési tervek áttekintése során azt találták: az intézmények ezek elkészítésekor alapvetően nem vagy csak kis kivétellel reagáltak a tényleges 2012-es jelentkezési adatokra. Az egyes intézmények a képzési területeket 47 százalékban tervezik fejleszteni, 48 százalékban szinten tartani, és csupán 5 százalékban csökkenteni, visszafejleszteni. Ez azt mutatja, hogy döntő többségük tevőlegesen még nem nézett szembe a felsőoktatás területén a következő két évtizedben várható "demográfiai lejtmenettel" és a hallgatói létszám ebből fakadóan biztos, jelentős csökkenésével.

Az elmúlt három évre visszatekintve csak három intézmény - Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - tudta nominálisan is növelni hallgatói létszámát, további öt pedig relatíve növelte részarányát a teljes hallgatói létszámon belül. Jelentős veszteséget szenvedett az egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a főiskolák közül a Szolnoki Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola.

A dokumentumban kitértek arra is, hogy a 2012-es keretszámok (teljes állami támogatású alapképzés és osztatlan képzés) 97,9 százalékát töltötték fel. Ezen belül a legkisebb arányban a természettudományi (91,5 százalék), az informatikai (93,6 százalék), az orvos- és egészségtudományi (93,6 százalék) képzési terület szakjai lettek feltöltve. Ez azt is mutatja - olvasható az anyagban -, hogy elsősorban a természettudományi és informatikai területen indokolt a magyar állami ösztöndíjas keretszámok relatív csökkentése, hiszen jelentkezők hiányában ezeket nem lehet feltölteni, ráadásul a képzés minőségének is kifejezetten árt, ha a minimális pontszámmal kerülnek be a hallgatók a magyar állami ösztöndíjas helyekre. Ez a probléma a műszaki képzést is érinti: leginkább azzal árthat az ágazati irányítás a képzési területnek, ha a korábbi tanulmányai során nem eléggé motivált és csak közepesen teljesítő hallgatók számára ezen területeken szinte biztosnak mondható ösztöndíjas helyeket kínál fel.

A felsőoktatási intézmények által a felvételi tájékoztatóban megadott minimális irányszámokat 246 szak esetében nem érte el a felvettek száma (itt az állami ösztöndíjas és önköltséges felvetteket együttesen vizsgálták).

Az anyag szerint az összesen 158 vizsgált képzési helyből csupán nyolcnál tudták teljesen átvenni az önköltséges hallgatók a kieső állami ösztöndíjas helyeket, 20 olyan hely volt, ahol ez a kompenzáció részleges volt: bár az önköltséges hallgatók száma nőtt, az állami ösztöndíjas hallgatók száma összességében csökkent.

Az önköltséges hallgatók számát összesen 39 helyen sikerült növelni 2011-hez viszonyítva, ami az összes képzési hely 24,6 százalékát jelenti. A képzési helyek többségén mégis csökkent a felvett hallgatók száma. 120 olyan képzési hely volt, ahol csökkent az összes felvett hallgató létszáma (az összes képzési hely 75,9 százaléka), olyan hely pedig, ahol mind az önköltséges, mind az állami ösztöndíjas, mind pedig a hallgatói összlétszám csökkent, 71 volt, ez az összes képzési hely 44,9 százaléka
Az anyag idézi azt is, hogy az OECD legfrissebb felmérése szerint a hazai (állami és nem állami) felsőoktatásban dolgozó oktatók hallgatóarányos mértéke 10-12 százalékkal meghaladja az OECD- és az EU-országok átlagát. (Hasonló a helyzet Finnországban, Hollandiában, Szlovákiában, ugyanakkor az átlagnál kevesebb oktató jut Angliában, Belgiumban vagy Csehországban.) Az állami felsőoktatási intézmények oktatói létszámára vetítve a 14 ezer teljes munkaidős oktató OECD/EU-átlag szerinti beállítása mintegy 1500 oktatói státusz megszüntetését jelentené - írták.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parlament: a szigetközi vízellátásról is tárgyalt a Ház

Megvitatta a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásaival… Tovább olvasom