Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Férfiak – anyaszerepben

Anyák napja alkalmából rendhagyó módon nem azokról emlékezünk meg, akik életet adtak nekünk, és akik számára – legyünk bármilyen korosak is – mindig gyermekek maradunk. Ehelyett olyan édesapákat mutatunk be, akik szabad döntésük okán, vagy az élet írta szomorú forgatókönyv kényszerűségéből vállalták férfiként az anya szerepét.
A Somogyi család kilenc hónapos szemefénye, Eszter láthatóan nem szenved szeretet- hiányban. A folyton gagyogó, mosolygós kislányt nemcsak a két gimnazista korú bátyja, a 14 éves Gergely és a 16 esztendős Bence kényezteti, de az egy háztartásban élő nagyszülők is elhalmozzák szeretetükkel. A két nagyfiú születése után a baksi házaspár tizenöt évet böjtölt, hogy végre kislányuk szülessen, de mint mondják: nem volt hiábavaló a várakozásuk. – Nagy volt a boldogság Eszter érkezésekor. Még egyéves sincs, de már igazi kis csaj. Tündéri teremtés, mindannyiunkat levesz a lábáról – beszélt csillogó szemekkel a kislányról a boldog anyuka, Ibolya.

A helyi általános iskola igazgatónőjét tavaly éppen akkor nevezték ki az intézet vezetőjének, amikor már várandós volt Eszterrel. A tanárnő férje és egyben kollégája, a földrajz–történelem szakos András maga is tizenegy évig tanított. Amikor a kislányukat várták, nem volt munkahelye, így a feleségével úgy döntöttek, ő marad majd otthon a kis jövevénnyel.

– A baba féléves korától mehet az apa gyedre, így három hónapja hivatalosan is én vagyok Eszter mellett. Szerencsére az iskola is közel van, így az anyukája gyakran hazaszaladhat. Kétéves koráig lehetnék vele gyeden, és mondanom sem kell, minden együtt töltött perc maga a boldogság. Ha mégis akadna valamilyen munkalehetőség, akkor sem lenne gond, mert a nagyiékra is számíthatunk – vázolta fel a jövőképet a családfő.

Filmkockák ballagásra

Somogyi Andrásnak a gyermekei mellett a filmezés a hobbija. A nagyobbik fiát a nyolcadikos ballagásán egy dvd-vel lepte meg, amely az első tizennégy évének a krónikáját mutatta be. Eszterről is folyamatosan készülnek a felvételek, így egyszer majd ő is megnézheti, milyen kisbaba volt, és hogyan tette meg az első lépéseit.

Milyen anyuka az apuka?


Az apuka és a csöppség megszokott ritmusban éli a hétköznapjait. Eszter fél hét, fél nyolc körül kel fel, és mielőtt az anyukája nyolc órára az iskolába sietne, előtte még megszoptatja a kislányt. – Miután Ibolya elmegy itthonról, tisztába teszem a picit, és sétálunk egy nagyot. Nemrégen álltunk át a pépes etetésre, erre tíz óra körül kerítünk sort. Délben ebéd, majd altatás következik. Kora délután zötykölődünk egy kicsit a babakocsival a faluban. A délutáni alvást követően rendszerint már arra ébred, hogy hazaérkezett az anyukája. Az éjszaka már a feleségemé. Szegénykém, vagy háromszáz napot átéjszakázott, de még soha nem panaszkodott – foglalta össze a napi programot András.
– Milyen anyuka az apuka? – kérdeztük Ibolyától.
– A nagyfiúkkal is sokat foglalkozott, de ha lehet, a kislányunkra még több időt szakít. A hobbija: a gyerekei.

Amíg Somogyi András önszántából vállalkozott az anyaszerepre, addig másik történetünk főszereplője, Gyovai Péter egy családi tragédia után kényszerült erre. A vízvezeték-szerelő férfi felesége, Katalin huszonhárom nappal volt idősebb a férjénél. A társadalombiztosítónál dolgozott jogászként. Házasságukból két gyermekük született. Hét év után egy hétfői, őszi napon a sors átírta az addigi békés életüket.

– Kaptam egy telefonhívást a munkahelyemen, hogy a feleségem összeesett a lakásban, és elvitte a mentő. A nagyobbik fiú szólt át a szomszédoknak, hogy baj van a mamájával. Előtte való délután még együtt névnapoztunk az édesanyáméknál. Minden gyorsan és váratlanul történt. Kedden kora reggel ment el, az orvosok agyvérzést állapítottak meg nála. Harmincöt éves volt. Az idősebb fiunk, Péter akkor már öt gyertyát fújt el a születésnapi tortáján. A kisebbik, Gábor még az első életévét sem töltötte be – emlékezett vissza a tragédia napjaira a férfi, aki a tárcájában mindig magánál tartja a felesége fotóját. A gyerekeket nem vitték ki a temetésre, de néhány nappal később leült a nagyobbik fiúval megbeszélni, hogy mi történt a mamájával.

Apák gyeden

A jogszabályok szerint nincs akadálya annak, hogy az apa legyen gyeden. A családfő ugyanúgy a gyermek féléves korától mehet el gyedre, mint az édesanya. Amennyiben a gyermek születésétől fogva kizárólag az apa háztartásában nevelkedik, akkor már az első hat hónapban is elmehet gyedre. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset hetven százaléka, de maximális összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének hetven százaléka, amely összeg 2007. január 1-jétől 91 ezer 700 forint.

Kerékpárral a bölcsődébe

Az apának nemcsak a két gyermek nevelése, de a háztartás is a nyakába szakadt. Képtelen volt felfogni a történteket, miközben olyan hétköznapi dolgokat is meg kellett oldania, mint a mosás, a takarítás, a főzés és a pelenkázás. Amikor a fiúk betegeskedtek, rengeteg időt töltött velük otthon. Ilyenkor a munkahelyén is megértők voltak vele. Később kerékpárral vitte a bölcsődébe és az óvodába a fiúkat.

Azóta több mint tizenöt év telt el. A gyerekek már felcseperedtek, de még az édesapjukkal élnek.
– Külsőre az idősebb, belsőre inkább a fiatalabb hasonlít az édesanyjára – állítja a családfő. A nagyobbik egy élelmiszerboltban eladó, a kisebbik a Krúdyban tanul. Őt még az édesapja pelenkázta. – Nem nősültem újra, de van egy komoly kapcsolatom. Sokat segítünk egymásnak. Amióta a srácok felnőttek, igazán kevés gondom van velük. Ma már a mosogatást és a takarítást is közösen oldjuk meg – árulta el a kétgyermekes apa.

A srácok és a családfő közös hobbinak hódol: ha tehetik, legalább egyszer egy héten kiülnek a vízpartra horgászni. – A nagyobbik fiam tizennégy éves forma lehetett, amikor Fonyódon rákaptunk a horgászásra. Örültünk, ha valami sütni való hal akadt a horogra. Péter azóta igazi specialista lett: műcsalis, pergetős módszerrel süllőre, balinra és csukára horgászik. A kisebbiket sem kell félteni, ő is ügyes pecás – mondta büszkén a fiairól a férfi.

A skandináv minta

Svédországban tíz hónapig az anyának jár a gyereknevelési támogatás, két hónapig viszont az apának kell otthon maradnia a gyerekkel. A skandináv országban az apák negyven százaléka él a két hónapos gyereknevelési szabadsággal.

Hárman, együtt


Mi arról is meggyőződtünk, hogy Gábornak az esze és a szíve is a helyén van. A vas-műszaki eladónak tanuló fiúval – hol másutt – a vízparton találkoztunk. Az édesapjával a halakra lestek. A nagyobbik fiú nem tudott velük menni, éppen dolgozott. A kisebbiket faggattuk hát, hogyan élnek így, hárman, együtt? – Nem mondom, hogy nincsenek köztünk kisebb-nagyobb súrlódások, de jól elvagyunk. Beosztjuk a házimunkát, a porszívózást legtöbbször én vállalom magamra. Nincs okom panaszkodni. Ha szétnézek az iskolatársaim között, akkor azt látom, hogy valakit két szülő is nehezebben nevelt fel, mint engem és a testvéremet az édesapám.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életben maradt az élve eltemetett újszülött

Brazília délkeleti részén, saját szülei temették el élve újszülött gyermeküket, de három órával… Tovább olvasom