Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

Fidesz: már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni

Az MSZP-s Harangozó Gábor szerint úgy tűnik, a Fidesznek egy új, legyőzhető ellenfelet kell kreálnia.

Bevándorlási vitanap


21:15 - A diplomáciai feladatokra felkészítő képzési területtel bővül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely bizonyos esetekben külföldi akkreditációs szervezettől is kérhet jóváhagyást képzések indítására - a többi közt ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítása, amelynek általános vitáját pénteken folytatta le a Ház.

Miniszterelnökség: az NKE képzési igényéhez igazodik a változtatás

A nemzetközi és európai közszolgálati feladatokra való felsőoktatási képzés is megjelenik az NKE tevékenységében, vagyis egyfajta diplomáciai munkára is felkészít az egyetem - mondta expozéjában a Miniszterelnökség államtitkára.

Kovács Zoltán további hat pontban foglalta össze a törvénymódosítást. Az egyetem lehetőséget kap arra, hogy egyes képzéseit ne a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), hanem valamely nemzetközi szervezet akkreditálja, olyan, amely tagja az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek.

A változtatás emellett a rugalmasság érdekében lehetőséget ad arra, hogy az egyetem szenátusának működését, összetételét a szervezeti és működési szabályzatban, és nem törvényi szinten szabályozzák. A módosítás változtat a jelentkezés feltételein, emellett a kormány lehetőséget kap arra, hogy rendeletben szabályozza az NKE képzési területeit, az indítandó szakokat, ehhez azonban a négy fenntartó minisztérium együttes jóváhagyása kell - mondta.

Jelezte azt is: a változtatás lépéseket tesz annak irányába is, hogy az egyetemen végzettek a közszolgálat más területein is alkalmazni tudják megszerzett tudásukat.

Fidesz: hasznos a diplomataképzés megjelenése

Pósán László (Fidesz) hasznosnak ítélte, hogy megjelenik a diplomataképzés. Helyeselte, hogy az akkreditációval kapcsolatban bővíteni kívánják a lehetőségeket, és egyetértett azzal, hogy a MAB eljárásával problémák lehetnek.

Fontosnak tartotta ugyanakkor azt, hogy a külföldi akkreditálók eljárása esetén is magyar sztenderdek alapján történjen a minősítés, hogy ne jelenhessen meg többféle mérce egyszerre.

Nem tartotta indokoltnak a szenátus összetételével kapcsolatos módosítást, de összességében támogathatónak ítélte a javaslatot.

MSZP: aggályos, hogy a MAB elutasítása után máshol is akkreditálható egy szak

Hiller István (MSZP) aggályosnak ítélte, hogy nemzetközi szervezet is felkérhető egy szak akkreditálására, miután - elmondása szerint - a MAB 2013-ban még a fellebbezés során is visszautasította a rendészettudományi doktori iskola akkreditációját, arra hivatkozva, hogy az egyetemen nem folyik rendészetelméleti mesterképzés. Úgy folytatta: annak elindításához még az emberi erőforrások minisztere sem járult hozzá.

Mindezek ellenére az egyetem idén a korábbival szinte azonos beadványban kérelmezte ismét a doktori iskola elindítását, amelyet Hiller István szerint idén is elutasítana a MAB. Külföldi szervezet bevonása esetén azonban nem vonatkozna az intézményre a magyar szabályozás - mondta.

Bírálta azt is, hogy egy, a felsőoktatással kapcsolatos jogszabály-módosítást a Miniszterelnökség terjeszt be, szerinte ez a felsőoktatás színvonalának romlásához vezet.

A Jobbik szintén veszélyesnek tartja a MAB megkerülését

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, bár lehet kritizálni a MAB működését, azt azonban korábban a kormányzat a saját embereivel ültetett tele, de - mint fogalmazott - mégis félnek "a saját egyetemükkel kapcsolatos döntést rá bízni"

"Veszélyes útnak" ítélte, hogy megkerülhetővé válik a MAB, és azt mondta: a módosítás hátterében személyes vita, és nem szakmaiság áll.

Bírálta a szenátussal kapcsolatos szabályozást is, mint mondta, annak egyes elemei három szabályban kapnak majd helyet.

Leszögezte: pártja nem támogatja a változtatást.

Az LMP bírálta a "bázisintézmény" létrehozását

Ikotity István (LMP) szintén problémásnak ítélte a javaslatot és azt kérdezte: mit jelent a NKE bázisintézménnyé válása? Szerinte, ha monopolizálás vagy profiltisztítás történik a felsőoktatásban, az általában egy ideológiai elem beépítését vonja maga után. Közölte azt is: a színvonal megtartása nem látszik a javaslatban.

Szerinte, ha a diplomáciával és a külpolitikával kapcsolatos szakokat monopolizálni fogja az egyetem, az hátrányosan érintheti a többi felsőoktatási intézményt. A képviselő átláthatatlannak és kuszának ítélte a szenátussal kapcsolatos szabályozást.

18:45 - A köznevelési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken délután. Az ellenzéki felszólalók nem támogatták a javaslatot.

Módosulhat a köznevelési törvény

A javaslatot jegyző fideszes Kucsák László expozéjában kiemelte: az előterjesztés a települési önkormányzatok köznevelési intézményeinek működtetésére vonatkozik, valamint az ezzel összefüggő feladatokat érinti.

A fideszes politikus ismertette, hogy a jelenleg hatályos szabályozás a háromezer főt meghaladó lakosságszámnál működtetési kötelezettséget ír elő, ezalatt az állam főszabályként magára vállalja vagy a település biztosíthatja az intézmény működtetését.

Az összes intézményre vonatkozóan lehetőség van felmentést kérni az első kategóriában, de kérelmet kell a másik kategóriában is beadni, ha bár nem kötelessége, de működtetni kívánja az önkormányzat a köznevelési intézményt. Jelenleg 120 köznevelési intézmény kapott háromezer főnél nagyobb településen felmentést, és 55 intézmény van a másik kategóriában.

Eddig mindkét kérelmet március 31-ig lehetett benyújtani, és egy helyi választási ciklusra szólt. Ezt a határidőt június 15-re halasztanák a javaslat értelmében, és minden önkormányzat számára nyilatkozattételi kötelezettséget írnának elő - rögzítette a kormánypárti politikus.

Hangsúlyozta: a törvényjavaslat az eddiginél egyértelműbb részletszabályokat határoz meg, több időt hagy a nyilatkozattételre és a teljes körű adatszolgáltatással egységes ügykezelés lenne megvalósítható.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár közölte: a kormány támogatja a javaslatot.

MSZP: a javaslat "mekkmesteri bütykölés"

A szocialista Kunhalmi Ágnes hosszasan sorolta az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos kritikáit, ezek között említve, hogy sem a szegregáció felszámolását, sem az esélyek növelését nem érte el a kormányzat. Bírálta a központosító törekvéseket, ugyanakkor azt mondta, ahol szükség lenne az államra, onnan kivonul, például a szegény gyermekek segítése mögül.

Hiányok a rendszer minden pontján, működési zavarok ezrei - jellemezte az oktatási rendszert. Szerinte a módosító javaslat egy "mekkmesteri bütykölés", amely a Klebersberg Inézményfenntartó Központ (Klik) működésképtelenségének beismerése. Úgy látta: kérdést vet fel a többi közt az adatszolgáltatás átszervezése.

Hangsúlyozva, hogy pártja nem támogatja a javaslatot, kérdéseket tett fel például azzal kapcsolatban: milyen költségvetési elvonások sújtják majd azokat az önkormányzatokat, amelyek átadják az intézményeket.

Jobbik: nem lesz elég idő a működtető-váltásra

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, az előterjesztést a Jobbik nem támogatja, mivel az átadással kapcsolatos bejelentésre, az adatszolgáltatásra későinek ítélte a június 15-ei határidőt, kijelentve: nyáron nem lesz gördülékeny a működtető-váltás folyamata, arra a rendelkezésre álló hat hét nem lesz elegendő.

Szerinte a háromezer fő alatti és feletti településen is elhibázott volt az önkormányzat mint fenntartó kizárása. Úgy látta: figyelembe kellene venni az iskolák teljesítményét is annak vizsgálatakor, hogy az önkormányzat jó gazdája volt-e az intézménynek.

LMP: egy alapvetően elhibázott koncepciót toldozgatnak

Ikotity István (LMP) azt bírálta, hogy a kormányoldal eddig is egyéni képviselői indítványokkal próbálta orvosolni a Klik működésének hibáit, kikerülve a szakmai egyeztetéseket. A legnagyobb problémának azonban azt nevezte, hogy még mindig egy alapjaiban elhibázott koncepciót toldozgatnak-foltozgatnak.

Rendszerhibákról, napi szintű zavarokról beszélt, és közölte: nem tudható, mit hoz a jelenlegi változtatás.

Az oktatási rendszerben lévő jelentős egyenlőtlenségekről szólva közölte: bár korábban ez igaz volt, 2010 után a kormány "átesett a ló túloldalára". Sem a korábbi liberális decentralizált modell, sem a jelenlegi, "szocializmusba visszatekintő" államosított, központosított oktatás sem működik szerinte.

Az LMP köztes megoldásként a helyi közösségek szerepének erősítését tartotta fontosnak, amelyhez az államnak kell a forrásokat biztosítani.

Fidesz: Kunhalmi Ágnes egy régi beszédét szedhette elő

Az előterjesztő, Kucsák László (Fidesz) Kunhalmi Ágnes felszólalására válaszul azt mondta: fél attól, hogy a képviselő egy régi beszédet vett elő. Bírálta, hogy nem a javaslatra fókuszált, hanem széles körű kritikát mondott a köznevelés szinte minden kérdéséről.

Azt mondta: öt esztendőre szólóan kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak, így ahhoz időt kell adni számukra.

Szabó Szabolcs (független): valóban késői a bejelentési határidő

A független Szabó Szabolcs technikai észrevételeket tett. Dúró Dórával egyetértve későinek ítélte a június 15-ei határidőt. Rákérdezett: milyen adatbázisokat kell összefésülni és milyen rendeleti szintű szabályok születnek a kérdésben?

MSZP: 2010 után borult fel a rendszer

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, 2010-ig a jobb- és baloldali kormányok együtt törekedtek arra, hogy egy nyitott, demokratikus, a gyermekekre koncentráló európai iskolarendszert hozzanak létre. Szavai szerint 2010 után "borult fel minden", és lemondtak a szegény gyermekekről.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta.

Fidesz: jobbító szándékú a javaslat

Kucsák László (Fidesz) a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, hogy a javaslat jobbító szándékú, nagyobb időbeli lehetőséget ad az önkormányzatoknak a nyilatkozattételre. Hangsúlyozta, hogy teljes körű nyilatkozatok esetén egységes információt lehet szerezni arról, hogy a következő öt évben mely önkormányzatok akarják magukat tartani a főszabályhoz és melyek akarnak eltérni attól.

17:15 - A Fidesz politikusai a szabályok szigorításáról, a MSZP viszont hiszterizálásról beszélt a pénteki parlamenti vitanapon.

A Fidesz a menekültszállókról

Tessely Zoltán (Fidesz) ismertetése szerint a Bicskén élők a befogadás legjobb példáját hozzák elénk, mert 275 éve élnek harmóniában a cigány kisebbséggel. Az elmúlt 85 évben több ezer nehéz sorsú gyermek életét változtatták meg, miközben több mint 25 éve nyújtanak menedéket a külföldről érkezők menekülteknek - folytatta.

Leszögezte, hogy aki betartotta az együttélés szabályait, az vallásra, bőrszínre vagy származásra való tekintet nélkül mindig otthonra lelt Bicskén. A településen élők igazságérzete viszont segítségért kiált a menekülttáborban történtek miatt - közölte.

Szavai szerint a "rémálom" 2013 közepén kezdődött, amikor uniós nyomásra a menedékkérőket tilos lett idegenrendészeti őrizetbe venni és megszűntek az őrzött közösségi szálláshelyek. "Ekkor árasztotta el a mi városunkat is az idegenáradat" - jelentette ki.

Vantara Gyula (Fidesz) azt mondta, Békéscsabát évszázadok óta sok nemzetiség lakja, ahol az odaérkezett idegenek és más vallásúak otthonra lehettek. Kijelentette, hogy az őrzött befogadóközpont férőhelyeinek többsége foglalt, az állomáson tartózkodók napi háromszor kapnak étkezést, szociális munkások és pedagógusok törődnek a gyerekeikkel.

Kijelentette, hogy a központ lakóit az EU-s normákat meghaladó módon látják el, a magyar állam pedig erőn felül gondoskodik róluk.

MSZP: a kormánypárt átlépett egy határt

Szakács László (MSZP) közölte: nincsen baj azzal, ha egy kormánypárt tematizálni akarja a politikai életet, de most átléptek egy határt. Szavai szerint amit most tematizálnak, annak arca, neve, gyermeke és családja van.

Hangsúlyozta, hogy a parlament jelenleg a szakmai szervek nélkül tart politikai vitanapot, ahol "hiszterizálni" lehet. Aki emberek ellen hisztériát kelt, azt Európában nem tűrték meg - közölte a humanizmusra hivatkozó politikus. Hozzátette, a kormánypártok azért szervezték a vitanapot, mert rájöttek, hogy jelenleg az előítéletesség a politikában "jobban fizet".

Fidesz: fontos elgondolkodni a szigorításon

Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy a menekültáradat nem csak Magyarország, de Európa szempontjából is óriási kihívást jelent. A képviselő azt mondta, fontos elgondolkozni a szigorításon.

Nem a humanitárius célú megközelítéssel van a gond, hanem azzal, hogy a valahonnan már kiutasított menekültek milyen hatással vannak a közbiztonságra - tette hozzá.

Jobbik: vonják vissza a migrációs stratégiát!

A jobbikos Hegedűs Lorántné a 2013-as migrációs stratégia visszavonását követelte, szerinte addig az egész vitanap csak színjáték. Bírálta, hogy a dokumentum alapelvei között szerepel, hogy Magyarország támogatja a migráció minden formáját, a menekültekkel akarná megoldani a hazai népességfogyás problémáit és a lehetőségek között említi Magyarország vonzó célponttá tételét.

Fidesz: új megközelítésre van szükség

A fideszes Kara Ákos kiemelte a bevándorlókkal szembeni szolidaritás fontosságát, de jelezte, hogy annak is vannak határai, és most már új megközelítés szükséges.

Vámosszabadit példaként hozva kifejtette: aki rászorul, kapjon ellátást, de már képtelenek vállalni ezt a hihetetlen mennyiségű menekültet. Úgy vélte: az Európai Unióban nem értik ezt a problémát, ezért sajátos magyar rendszer kell, a szolidaritás mellett egy határozott védekező mechanizmus is szükséges.

MSZP: így is a legszigorúbb a hazai szabályozás

A szocialista Demeter Márta az uniós tagállamok közötti különbségekről beszélt a menekültügyben. Azt hangoztatta: Magyarország tranzitország, ezért hisztériakeltésnek tartja a vitanapot. Szerint a hazai szabályozás a legszigorúbb, az abban foglaltakat kellene végrehajtani.

Jobbik: a helyzetet megsínyli a közbiztonság

A jobbikos Kulcsár Gergely debreceni példákat hozott a közbiztonsági problémákra, elmondása szerint a menekültek ittasan garázdálkodnak, zaklatják az embereket a városban, s az ismert esetek mellett nem mindig születik feljelentés. Megjegyezte, hogy az ott élők is félnek a fertőzésektől és csökkentek az ingatlanárak.

Személyes látogatására hivatkozva visszautasította, hogy a befogadóállomáson sanyarú körülmények lennének, értékelése szerint a kérdésben a Helsinki Bizottság folytat hisztériakeltést.

Államtitkár: a vitanap segítette a törvényhozást

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt hangoztatta, hogy a vitanap hozzájárult ahhoz, hogy a magyar érdekeket kifejező törvények szülessenek, s erre hivatott a nemzeti konzultáció is. Kontrát Károly úgy vélte: ha nem születnek szigorú törvények, akkor Magyarország menekülttáborrá változhat.

A vitában elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a menedékkérők 80 százaléka nem várja meg a hatósági eljárás végét, hanem pár nap alatt odébbáll, így csak őrizetbe vétellel lehetséges ezt megoldani. Elmondta azt is, hogy a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma megnőtt, ami jelzi, hogy nő Magyarország vonzereje.

Kontrát Károly a személyi és technikai állományt megfelelőnek értékelte, és visszautasította, hogy ellenőrizetlenek lennének a határok. Kitért arra is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ (TEK) rendszeres kapcsolatot tart a tagállami szervekkel, kiszűri a kockázatos embereket.

Az államtitkár szerint a Balkánon is világossá kell tenni, hogy nem érdemes ide jönni.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitanapot.

15:47 - A Fidesz szerint a gazdasági menekültek érdekeit szolgálják a szocialisták javaslatai, míg a szocialisták szónoka arról beszélt a vitanapon, hogy a kormánypárt új, legyőzhető ellenfelet akar kreálni. A Jobbik a probléma összeurópai voltát emelte ki.

Fidesz: a gazdasági menekültek érdekét szolgálják a szocialisták javaslatai

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az uniós okmányt az előző kormány idején írták alá, pontosan tudják a szocialisták mi van benne, ezért amit mondanak, az csúsztatás. Nem a magyar emberek érdekét, hanem az ideérkező gazdasági menekültek érdekeit szolgálja az, amit a szocialisták javasolnak - értékelte a kormánypárti politikus, aki szerint összekeverik a terrorizmust és a bevándorlást.

Az elhangzott észrevételekre reagálva még hozzátette: jól jár az is, aki képes megvásárolni a bevándorlási kötvényt és jól jár Magyarország is, a költségvetés eddig 20 milliárddal gazdagodott ennek köszönhetően.

A fő kérdés az a jövőt illetően, hogy támogatják-e a parlamenti pártok és az emberek, hogy a harmadik országból illegálisan ideérkezőket őrizetbe vegyék, és ha nem felelnek meg, akkor ki lehessen őket utasítani az országból - mondta.

MSZP: új ellenfelet kell kreálni

A szocialista Harangozó Gábor szerint úgy tűnik, a Fidesznek egy új, legyőzhető ellenfelet kell kreálnia, s ezt a legszegényebb, legüldözöttebb emberekben találta meg, akik nem is akarnak itt letelepedni.

Rogán Antal úgy üldözi a sorsukért nem felelős szegényeket, hogy másik kezével ellenőrizetlen módon "offshore-haverok milliárdos jutalmáért tartva hátát, kiárusítja a magyar állampolgárságot" - fogalmazott, hozzátéve: "a haza eladó (...), és azok a külföldiek, akik hajlandók megfizetni a Rogán-haveroknak az uzsorát, azok bizony szívesen látott vendégek a vámszedő kormány országában".

Mennyi a magyarság darabja önöknek? És mennyivel jobbak önök azoknál az embercsempészeknél, akik a nyugati világ életszínvonalának ígéretével 7-800 euróért az unióba csempészik ezeket a szerencsétleneket? - kérdezte az ellenzéki politikus, aki - utalva a Fidesz-frakcióvezető szlovén származására - azt is mondta, hogy Rogán Antal saját magát, saját családját is kiutasítaná az országból.

Frakciótársa, Tukacs István szerint szavazatszerzés, kommunikációs technika miatt járja ezt az utat menetkültügyben a kormánypárt. Az újabb ellenségkép megalkotásából baj lesz, arról kellene inkább beszélni, hogy a Fidesz úgy gondolja, azok a magyarok, akik külföldre mennek dolgozni, nem gazdasági okokból teszik ezt - mondta.

Fidesz: Magyarország tranzitország

Tuzson Bence (Fidesz) úgy fogalmazott: a magyar lakosság az unió 2 százalékát teszi ki, de a kérelmek 16 százalékát nyújtották be Magyarországon, ami nagy teher a magyar emberek és hatóságok számára. Súllyal kell fellépni, mind itt, mind az unióban - foglalt állást.

Hangsúlyozta: az illegálisan belépők 95 százalékát elkapják, de Magyarország tranzitország léte miatt az érintettek jelentős része eltűnik az eljárás alatt.

Ha az unió nem hajlandó a szabályokat módosítani, akkor nekünk kell fellépni és saját, magyar szabályokat kell megalkotni, hogy a magyar embereket meg tudjuk védeni - rögzítette.

Frakciótársa, László Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a tendenciák változatlanok maradnak, akkor havonta másfél milliárd forintba kerül a migráns családok ellátása. Ebből ezer panellakást lehetne felújítani - tette hozzá.

A szintén fideszes Dunai Mónika szerint a kérdés az, hogy a valóban politikai üldözött menekülteken kívül a költségvetés milyen határig képest a felzárkóztatásra várókat és a gazdasági bevándorlókat ellátni.

Jobbik: összeurópai problémáról van szó

A jobbikos Staudt Gábor azt mondta, összekeverik a fogalmakat, és amikor koszovói menekültekről beszélnek, akkor hozzá kell tenni: ők a liberális jogvédők szerint sem menekültek, senki nem üldözi őket az országukban.

Amíg ügyüket elbírálják, hónapok, fél év is eltelhet, továbbállhatnak, vagy itt folytathatnak valamiféle tevékenységet; a ténylegesen menekülők aránya eközben 8-9 százalék - állapította meg, és hangsúlyozta: összeurópai problémáról van szó.

Kiemelte: úgy gondolják, azzal nem oldják meg a problémát, ha ezek az emberek továbbmennek, közös megoldásokban kell gondolkodni, és meg kell vizsgálni, vannak-e európai válaszok. Szerinte ugyanakkor ezek a válaszok teljes mértékben hiányoznak. Sürgette, hogy a kormány hatékonyabb álláspontot foglaljon el az uniós fórumokon.

Novák Előd (Jobbik) amellett érvelt, hogy a családtámogatási rendszert kellene erősíteni, de erre és a demográfiai fordulatot célzó intézkedéseikre a Fidesz folyamatosan nemet mond.

Kifejtette: vannak időszakok, amikor több bevándorló érkezik az országba, mint ahány gyerek születik, és lehet, hogy 2015 egészében megmarad ez az arány. Egy tanulmányt idézve közölte: a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, a magyarság viszont generációnként megfeleződik, ebből "demográfiai katasztrófa" lehet.

A felszólalásra reagálva Harangozó Tamás (MSZP) olyan fajelméleti fejtegetésnek minősítette az elhangzottakat, amely nem méltó a parlamenthez, ezért az MSZP-frakció kivonult a felszólalás alatt.

15:45 - Míg az ellenzék nem szigorítana az illegális határátlépőkkel kapcsolatos szabályokon, a kormányoldal parlament pénteki, bevándorlási vitanapján azt mondta: már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni.

Szabó Tímea: a szabályokon már nem kell szigorítani

Hazudik a kormányoldal, amely tudatosan mossa össze a menekültügy és a bevándorlás kérdését a terrorizmussal - jelentette ki Szabó Tímea, a PM független képviselője, hozzátéve: Magyarország sosem volt célország a bevándorlók számára.

A képviselő felsorolta azokat a Magyarországon sikeres focistákat, akik szerinte a kormányoldal érvelése alapján illegális bevándorlónak minősülnek. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 5 milliárd forintnyi támogatást kap az uniótól a kérdés kezelésére, és választ várva arra, mire költik a forrást. Szerinte felesleges dolgokra, például több százmillió forintot éjjellátó kamerákra fordítottak.

Kijelentette: aki az életét féltve érkezik ide, azt nem rettenti el a fogda, bírálta ugyanakkor azt az eljárást, amely menedékkérők fogva tartását eredményezi. A szabályokon szerinte már nem kell szigorítani, Koszovó problémájára pedig más választ kellene adni.

Fidesz: már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni

Mátrai Márta (Fidesz) elkeserítőnek nevezte a menekültek helyzetét, amely azonban - mint mondta -, súlyosan érinti mindennapi életünket. A bevándorlás szerinte Európában nem új keletű probléma, és rámutatott arra is: távol kell tartani magunkat az idegenellenességtől, kerülni kell a dogmatikus közhelyek felsorolását.

A bevándorlás egyik eredőjének nevezte a jóléthez szokott európai nemzedékek kényelmét. Mint mondta, a csökkenő népesség magas elvárásokat támasztó igényes munkavállalóvá vált, ezért bizonyos esetekben ösztönözték a bevándorlást, a magyar társadalom azonban nem ilyen - szögezte le.

Szerinte már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni, mivel szervezetten, tömegekben és véglegesen lépik át a határt, és a kérdést már a biztonságpolitika részeként kell kezelni.

A demokrácia-export szerinte csúfosan megbukott. Szólt arról is, hogy azok a bevándorlók, akik alapvető szükségleteikben szenvednek hiányt, könnyen léphetnek a törvénysértés újtára. Ugyanakkor elvárhatónak nevezte az ide érkezőktől, hogy tiszteletben tartsák a helyi hagyományokat.

MSZP: a szegénység a legnagyobb probléma

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint nem értelmezhető a megélhetési bevándorló fogalma, ez a szélsőjobb retorikája - jelentette ki. A valódi problémának a kivándorlást nevezte, mint mondta, a statisztikai hivatal is legkevesebb 350 ezer külföldön élő magyart tart nyilván. "Mit gondolnánk, ha róluk például a német kormány megélhetési bevándorlóként beszélne?" - kérdezte.

A képviselő a legfontosabb megoldandó kérdésnek a szegénységet nevezte. Közölte: dinamikusan emelkedik arányuk, köztük a gyermekeké is.

KDNP: be kell zárni Magyarország és az Európai Unió kapuját

A KDNP-s Földi László arról beszélt, hogy az elmúlt hetek menekültáradata az egész Uniónak azonnali megoldásért kiáltó probléma. Arra utalva, hogy a nyugati országok visszaküldhetik a bevándorlókat, azt mondta: nem szeretné, ha Magyarország menekülttáborrá válna. A kormánypárti politikus a német és osztrák szigorításokra hivatkozva a szabályozás szigorítását, az idegenrendészeti őrizetbe vétel lehetőségének megteremtését és a mielőbbi kitoloncolást sürgette.

Az ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: aki szerint nem szabad megakadályozni az illegális bevándorlást, az nincs tisztában Magyarország gazdasági lehetőségeivel. Bírálta, hogy éppen azok nyitnák meg a határokat a bevándorlók előtt, akik 2004 decemberében bezárták azt a határon túli magyarság előtt.

Földi László felidézte, hogy egyszer már hoztak döntést a szabályok szigorítására, de uniós eljárás miatt meg kellett azt változtatni, ezt követően viszont megemelkedett az illegális bevándorlók száma. Kijelentette: be kell zárni Magyarország és az Európai Unió kapuját

Jobbik: fel kell mérni a közegészségügyi vonatkozásokat

A jobbikos Lukács László György szerint a megélhetési bevándorlás közegészségügyi és járványügyi kérdéseket is felvet, ennek veszélyeit is fel kell mérni. Mint mondta, növekvő számban érkeznek emberek onnan, ahol nincsenek megfelelő közegészségügyi állapotok. Példaként a koszovói tularémia-járványt hozta, megjegyezve, hogy noha antibiotikumos vagy sebészeti úton lehet kezelni, de a kórból biológiai fegyvert is kialakítottak. Értékelése szerint ez a "biológiai fegyver" a migrációs folyamaton át "elszabadulni készül". Kitért az Afrikából érkezőkre és az ebola-veszélyre is.

Az ellenzéki politikus azt is jelezte: a befogadó-állomásokon lévő emberek kötelező szűrővizsgálatokon esnek át, azonban ez is pénzügyi teher. Ennél súlyosabb problémának tartotta azokat, akik "kicsúsznak" a hatóságok kezei közül, vizsgálat nélkül továbbmennek, érintkeznek másokkal.

Lukács László György az egészségügyhöz való hozzáférés átgondolását javasolta, a közegészségügyi és járványügyi fellépési lehetőségek szélesítését szorgalmazta és annak tisztázását, hogy ki viselje az anyagi terheket.

A KDNP és a Jobbik vezérszónoka a jogszabályok szigorításáról beszélt pénteken, a parlamentben tartott bevándorlási vitanapon, az LMP pedig azt kifogásolta, hogy a kormányoldal összekeveri a bevándorlást a terrorizmussal.

A szigorú szabályozás mellett állt ki a KDNP

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka idézte II. János Pál pápa 2001-ben elmondott szavait, amelyek szerint az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja hazáját, az egyes államoknak azonban joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, és hogy védjék saját határaikat.

A képviselő elsorolta, hogy 2012-ben 2150-an, 2013-ban 18 900-an, 2014-ben 42 700-an próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra és ez a szám idén már meghaladja a 26 ezret.

A menekültáradat az 1990-es években, a balkáni háború idején kezdődött és azt a problémát Magyarország tisztességgel kezelte - utalt vissza. Jelenleg Magyarországra sokaknak csak tranzitország, mert az érkezők többsége nyugatabbra akar eljutni - folytatta. Miután viszont Nyugaton nem kapnak menekültstátuszt, ezért visszakerülnek Magyarországra, így itt kell lefolytatni az eljárásokat, amelyek végén ki lehet őket toloncolni - közölte.

A kereszténydemokrata politikus kijelentette, hogy Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, elsiklik a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett, a szabályozás fellazításával viszont olyan migrációs nyomást szabadít magára, amit elsősorban Magyarország szenved el - fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta, hogy a felpuhított rendszeren mindenképpen szigorítani kell, ezért olyan törvényt kell hozni, amelynek alapján a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhatják az érkezőket, annak érdekében, hogy az ország ne váljon menekülttáborrá. A nagyfokú migráció biztonsági és egészségügyi kockázatokat is magában hordoz - tette hozzá.

Jobbik: bűnözők is bejutnak az országba

Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az "úgynevezett menekültek" között számtalan bűnöző lép be az országba, a menekültszállók azonosíthatatlan elemekkel vannak tele. A politikus közölte: a Jobbik azt szeretné, hogy állítsák vissza a határőrséget, lakott területeken belül pedig ne legyenek részben vagy egészben nyitott menekültszállók.

Feltette a kérdést, hogy a kormányzat a tervezett szigorítások ügyében leült-e már az EU illetékes szerveivel, ugyanis a javasolt változtatások egy része a hatályos uniós szabályokba ütközik.

Hangsúlyozta, hogy amióta először elhangzott a szigorításról szóló miniszterelnöki nyilatkozat, körülbelül 15 ezer illegális határsértő érkezett Magyarországra, úgy, hogy ez ellen semmilyen hivatalos intézkedés nem történt.

A képviselő mindenkit óvott attól, hogy megpróbáljon egyenlőségjelet tenni az '56-os menekültek, a kárpátaljai magyarok, a valóban politikai menekültek és a bűnözők közé. Leszögezte, hogy akit valódi üldöztetés ér, azt valóban meg kell védeni.

LMP: összekeverik a terrorizmust a bevándorlással

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy januárban, a Charlie Hebdo elleni merényletet követően a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni. Az elmúlt hetekben viszont már nem egy nemzeti terrorizmusellenes stratégiáról beszélnek, ugyanis "lazán, gátlástalanul" összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat, a menekültekkel - folytatta.

Érdekesnek nevezte, hogy a bevándorlók problémája nem létezett a merénylet előtt, most viszont "ez csúszott fel a Fidesz kommunikáció élére". Hangsúlyozta, hogy a kormánypárti politikusok által most közölt számadatok már a merénylet előtt is ismertek voltak. Szavai szerint ez arra bizonyíték, hogy szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti a kormánypártokat.

Hangsúlyozta, hogy egy felelős Országgyűlésnek foglalkozni kellene azzal, hogy Bosznia-Hercegovinában már működnek kiképzőtáborok, egyes információk alapján pedig a radikális balkáni vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is létre kívánnak hozni egy központot.

Kiemelte, meg kell különböztetni a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15-20 évben Magyarországon letelepedett bevándorlók foglalkoztatási, aktivitási rátája magasabb a magyar átlagnál, köreikben alacsonyabb a munkanélküliség és több társadalombiztosítást, több adót fizetnek.

Arra mutatott rá, hogy Magyarországra érkezők közül az uniós átlag töredéke részesül pozitív elbírálásban. Szerinte nem létezik az az "invázió", amelyről a kormány beszél.

Szerinte a kormányoldal folyamatosan csúsztat, tudatosan összekeverve a menekülteket az illegális bevándorlókkal. Úgy ítélte meg: amíg az uniónak nincs válasza a globális egyensúlytalanságra, a probléma újra fog termelődni.

Bevándorlási vitanap


A Fidesz szerint kötelességük foglalkozni a megélhetési bevándorlás kérdésével, az MSZP szerint azonban a kormány célja egy új ellenségkép kialakítása.


Fidesz: kötelesség ezzel a kérdéssel foglalkozni

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: sikeres, integrációs modellt felmutatni tudó uniós tagállam nincs, nem tudnak példát mutatni. Magyarország sokáig úgy szemlélte a helyzetet, hogy nem volt érintett, a menekültek száma elhanyagolható mértékű volt - tette hozzá. A kormánypárti politikus felidézte, hogy az unió kifogásai miatt 2012 első harmadában el kellett törölni az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, és azóta rohamosan nő a menekültek száma.

Ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségében nem jogos - jegyezte meg, hozzátéve: az idén érkezett több mint 26 ezer menedéket kérőből több mint 22 ezer Albániából jött.

A probléma Magyarországot terheli, az eljárást itt kell lefolytatni a szabályok szerint, és már több mint 100 ezer ember van, akit előbb-utóbb ide fognak visszaküldeni. Magyarország ma a második tranzitország Európában az olaszok után a menekültek számát tekintve. Ha valaki erre azt mondja, ezzel nem kell foglalkozni, súlyosan téved, és homokba dugja a fejét - jelentette ki Kósa Lajos, utalva arra, hogy Magyarország napi 4600 forintot fordít egy menekültre.

Kijelentette: kezdeményezni kell az unió politikájának megváltoztatását. Azt kérte, a képviselők segítsenek a közös megoldás megtalálásában, mert nemzeti álláspontot kell kialakítani, és azt kell képviselni az unió különböző fórumain.

Rogán Antal, a kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: ha visszatérnek a 2012 előtti szabályokhoz, és az illegális bevándorlókat őrizetbe veszik, kötelezettségszegési eljárással kell szembenézni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel tisztában vannak, de nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja.

Amire ez megváltozna, Magyarország lehetetlen helyzetbe kerülne - tette hozzá.

Szükség van a parlament és a magyar választók minél szélesebb felhatalmazására, ezért indították el a nemzeti konzultációt - jelezte Rogán Antal.

Szerinte a korábbi rendszer hatékony, sikeres volt, távol tartotta a bevándorlókat, és nem került sokba az országnak. A vitanap céljaként jelölte meg, hogy minden frakció tegye nyilvánossá, támogatja-e a megélhetési bevándorlást, vagy ellenzi, illetve azt, hogy kormány szigorító intézkedéseket hozzon, és ismét bevezesse az idegenrendészeti őrizetbe vételt.

MSZP: új ellenségkép kialakítása a cél

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: minden ésszerű szakmai javaslatról készek tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, humánus és tisztességes elbánást biztosít. Közölte: ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, akkor konstruktív partnerek lesznek, de a leghatározottabban fellépnek, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. A politikus hozzátette: szerinte utóbbinak lehetnek tanúi.

A cél egy új ellenségkép kialakítása, amellyel ismét gyanakvást és félelmet lehet kelteni - hangoztatta Harangozó Tamás.

Úgy fogalmazott: "amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze".

A kormányfő az emberek legösztönösebb félelmeinek felerősítéséből kíván politikai tőkét kovácsolni, miközben közel félmillióan hagyták el az országot megélhetési okokból - jelentette ki.

Hozzátette: tény, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt a menekültek száma, és a kérelmezők elenyésző hányada kap menekültstátuszt, és jelentős részük még az eljárás vége előtt eltűnik a hatóságok elől.

Elengedhetetlen a menekültügyi eljárások menetének és a közreműködő szervezetek felülvizsgálata, és át kell gondolni az unió tagállamai közötti tehermegosztást, de hazug manipuláció a menekültek ügyét összekeverni a gazdasági bevándorlással - mondta Harangozó Tamás.

Megjegyezte: annak, aki azért hagyja el otthonát, hogy az unióban vállaljon munkát, esze ágában sincs Magyarországra jönni.

A szocialista politikus arra is kíváncsi volt: hogyan tűnhet el az eljárás során a kérelmezők többsége, amikor engedély nélkül a befogadó állomást sem hagyhatnák el, miért nem képesek a határon elfogni az illegális határátlépőket és azok hogyan jutnak át tömegével a határon.

A kormány nem képes kezelni a menekülthullámot, vagy nem is akarja - mondta Harangozó Tamás, megjegyezve: a hatályos eljárás szerint is őrizetbe lehet venni a menedékkérőt, ha az eljárást akadályozza, vagy alapos okkal tartani kell a szökéstől.

Az automatikus őrizetbe vétel nemcsak embertelen, de rendkívül drága, haszontalan és hosszú távon az emberek biztonságát is aláássa. A nemzeti konzultációkra fordítandó százmilliókat a helyzet kezelésére kellene fordítani - jelentette ki.

Interpellációk

Az interpellációk között az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményről, forintosításról és a segélyezés átalakulásáról érdeklődtek a képviselők a parlament pénteki ülésnapján.


LMP: kész-e a kormány elutasítani az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt?

Az LMP-s Schmuck Erzsébet az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt bírálta, jelezve, hogy szerinte az jellemzően az erős gazdaságoknak kedvez, máshol viszont munkahelyek megszűnéséhez, a haszon külföldre áramlásához vezet. Kifogásolta azt is, hogy ezt és az Egyesült Államokkal kötendő egyezményt is titokban készítették, készítik elő. Azt kérdezte: hogyan fordulhat elő, hogy a kormány részt vett az előkészítésben, de semmit nem osztott meg róla. Azt is firtatta, hogy a kormány kész-e elutasítani az egyezményt.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kijelentette, hogy a kormány kompromisszummentes következetességgel képviseli a magyar emberek, a magyar gazdaság érdekeit, akár diplomáciai konfrontáció árán is. Hozzátette: az intenzív viták során tényekkel támasztották alá, hogy az egyezmény miatt a legkevesebb félnivalója sincs a magyar embereknek, ugyanakkor készek megállítani a folyamatot bármikor, ha az nem esik teljesen egybe a hazai érdekekkel. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy Magyarország intenzíven részt vesz, vett az előkészítésben, így már ott gondoskodik arról, hogy a magyar érdekek megjelenjenek.

Magyar Levente azt is elmondta, hogy a bizottság 2009 májusa óta rendszeresen beszámol honlapján a folyamatról, a mintegy 1500 oldalas egyezmény tervezetét pedig korábban ugyanott közzétette.
Schmuck Erzsébet a választ nem fogadta el, a képviselők azonban igen, 106 igen 25 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

Fidesz: mikortól érezhető a devizahitelek forintosításának hatása?

A fideszes Hadházy Sándor arról beszélt, a kormánypártok 2010 óta dolgoznak a devizahitelesek problémáinak megoldásán, a hitelkonstrukció kivezetésén. Értékelése szerint a forintosítás a legkiszolgáltatottabb területen jelentett segítséget. Arról érdeklődött, hogy milyen ütemezés alapján folyik majd a bankok elszámoltatása és a forintosítás, milyen menetrend szerint folyik majd az 500 ezer családot érintő folyamat, s mikortól fizetnek kevesebbet az érintettek.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a forintosítással megszüntették az árfolyam-bizonytalanságot. Mint mondta, az első csökkenés már a januári törlesztőrészleteken megmutatkozott, az elszámolás határideje a törvény szerint május, addig már csak a csökkentett részletet számolhatja el a pénzintézet. Kitért arra is, hogy a jegybank adatai szerint a svájci frank hitelesek 13 százalékának 30 százalékkal; 17 százalékuknak 25-30 százalékkal; 13 százalékuknak 20-25 százalékkal; 25 százalékuknak 15-20 százalékkal; 19 százalékuknak 10-15 százalékkal csökken a részlete, s mindössze 3 százaléknyi fogyasztónál lesz 0-10 százalék közötti csökkenés.
Hadházy Sándor elfogadta az államtitkári választ.

MSZP: számos segélyezési forma megszűnik

Korózs Lajos arról beszélt, hogy március 1-től nem lesz se önkormányzati segély - ami 850 ezer rászorulót segített -, se adósságcsökkentési támogatás, se a méltányosságból adható ápolási díj, és a rendszeres szociális segélyt sem utalják az eddigi formában. A beteg, sok esetben idősek méltányos közgyógyellátása 36 ezer emberen segített, ez sem lesz - sorolta. Kitért arra, hogy a Széll Kálmán 2-tervben 2012-ben a méltányossági segélyek rossz elosztására hivatkozva mintegy 10 milliárdot vontak ki az önkormányzatok kasszájából, holott ezt az összeget éppen növelni kellet volna.

Nem gondolják, hogy éppen az elszegényedést, a nyomorba döntést fogják segíteni ezek az intézkedések? - kérdezte a szocialista képviselő.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány álláspontja nem változott, segély helyett mindenkinek munkát szeretnének kínálni. Nem képzelhető el a szegénység minimum szintre szorítása anélkül, hogy a teljes foglalkoztatásért ne tennének - mutatott rá. Kitért arra, hogy a szocialisták 2007-ben 30 ezer forinttal csökkentették a szociális intézményekben ápoltak támogatását, míg az emelt szintű ápoltaknál 100 ezerrel forintos volt csökkentés, és az ott dolgozóktól elvettek egyhavi bért is. Megerősítette: átalakítják a szociális támogatások rendszerét, a jövedelemkompenzáló támogatásokat teljes egészében az állam biztosítja a járási kormányhivatalokon keresztül. A kiadásokat kompenzáló támogatások átkerülnek az önkormányzatokhoz, mert helyben ők ismerik az emberek élethelyzetét, s azon önkormányzatoknak amelyek nem tudják ezt kigazdálkodni, a költségvetésben 30 milliárdos plusztételt állítottak be, és a belügyi tárcától 5 milliárdos plusz önhikis támogatást kaphatnak.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 105 igen és 29 nem szavazattal jóváhagyta.

Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra


Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Országgyűlésben.

Kontrát Károly a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában azt mondta, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az ide érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket. Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat.

Napirend előtt: munka, energiapolitika, egészségügy, menekültek, forintosítás


A munka világáról, az energiapolitikáról, az egészségügy átalakításáról, a menekültekről és a forintosításról volt szó pénteken napirend előtt az Országgyűlésben.

KDNP: a munka része Isten szeretettervének

Aradszki András (KDNP) Ferenc pápa gondolataira hívta fel a figyelmet, miszerint a munka része Isten szeretettervének. Mint mondta, a szocialista kormányok alatt a magyar társadalom átélhette a munkanélküliség növekedését, a Fidesz-KDNP-kormány viszont 2010 óta számos intézkedést tett a munkavállalás feltételeinek javításáért, így a munkanélküliség rekord alacsony szinten van. Emlékeztetett arra, a Magyar Nemzeti Bank a napokban hirdette meg a növekedési hitelprogram pluszt.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a hitelprogrammal kapcsolatban ismertette, hogy az március 16-tól indul, abból többnyire olyan, a bankok által kockázatosnak ítélt vállalkozások részesülhetnek, amelyek kiszorultak a korábbi programból, így a bankok csak túl drágán adtak volna nekik hitelt. Hozzátette: a korábbi növekedési program 500 milliárd forintja mellé év végéig újabb 500 milliárd forintot juttatnak ezeknek a vállalkozásoknak, alacsony kamatfeltételekkel és biztosítéki követelményekkel.

LMP: mi a különbség a Gyurcsány- és az Orbán-kormány energiapolitikája között?

Sallai R. Benedek (LMP) azt firtatta, mi a különbség a Gyurcsány- és az Orbán-kormány energiapolitikája között. Véleménye szerint mindkettő az orosz energiára épül. Az LMP-s politikus azt mondta, az ország energiapolitikáját teljes mértékben kiszolgáltatja a kormány Oroszországnak, miközben ellehetetleníti a megújuló energiatermelést, a többi között a környezetvédelmi termékdíjjal.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia az atomenergiára, a fosszilis és a megújuló energiaforrásokra épül, így a megújuló energiaforrások is fontos elemét jelentik a magyar energiamixnek. Hangsúlyozta, hogy inkább a függetlenség irányába hat a paksi atomerőmű működtetése, az orosz fél nem kért részesedést az atomerőműből, és nem kéri az áram árának meghatározását.

A Jobbik az egészségügyi átalakításról érdeklődött

Lukács László György (Jobbik) szerint a kormány meggondolatlan, kapkodó egészségügyi átalakításba kezd. Zárt ajtók mögött indult meg az egyeztetés a "Zombor-csomagról", márpedig az országgyűlési napló és az álmoskönyvek sem tekintik jó jelnek, ha valakiről csomagot neveznek el - mondta. Azt kérdezte, lesz-e ágyszámcsökkentés, és mely osztályokat fogják bezárni. A problémák közé sorolta az egészségügyi intézmények 100 milliárd forintos adósságát, illetve az egészségügyben dolgozók bérrendezését.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, nem titkos az a dokumentum, amely alapján az átalakításokat végzik, az Egészséges Magyarország 2014-20 közötti stratégia a Magyar Közlönyben jelent meg és annak legfőbb célja, hogy plusz két évvel nőjön az egészséges életévek száma.

Felidézte a kormányzati intézkedéseket, a többi között azt, hogy 95 ezer dolgozó kapott átlagosan 27 százalékos béremelést, négyszáz helyen folyik az országban egészségügyi fejlesztés, csökkent a kórházak adósságállománya, illetve 8,5 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére.

MSZP: szégyenletes propaganda folyik menekültügyben

Harangozó Tamás Attila (MSZP) szerint szégyenletes az a propaganda, amit a Fidesz menekültkérdésben folytat, a kormánypártok az emberek legösztönösebb félelmeinek felerősítéséből akarnak politikai tőkét kovácsolni.

Több kérdést is megfogalmazott, amellyel szerinte a kormánynak a nemzeti konzultáció helyett foglalkoznia kellene. Hogyan tűnik el a menekültügyi eljárások alatt a kérelmezők többsége, amikor engedély nélkül a befogadóállomást sem hagyhatnák el? Hogyan jutnak tömegével át a határon az illegális bevándorlók, hogy végül a Keleti pályaudvaron fogják el őket? - sorolta.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy a baloldali pártok voltak azok, amelyek 2002-ben 23 millió románnal ijesztgették az embereket. Az adatokat ismertetve közölte: 2012-ben 2157, 2013-ban 18 900, 2014-ben közel 45 ezer, és idén eddig a napig több mint 30 ezer menekült érkezett az országba. Úgy fogalmazott: a kormány Magyarország érdekében cselekszik, mindent megtesz azért, hogy a megélhetési bevándorlóktól megvédje az országot.

Fidesz: 2015-ben véget ér a devizahitelek korszaka

Rogán Antal (Fidesz) kitért arra, hogy a baloldali pártok 2004 decemberében a magyaroktól akarták megvédeni a magyarokat, de úgy tűnik, a megélhetési bevándorlókkal nincsen problémájuk.
Beszélt a forintosításról, amely szerinte ha az ellenzéki pártokon múlt volna, nem valósul meg és családok százezrei mentek volna tönkre. Elmondta, 2015. március 1-je és április 30-a között hatszázezer család kap elszámoló levelet, és ezzel elkezdődik a bankok elszámoltatása.

2015-ben véget ér a devizahitelek korszaka és kezdődik a fair bankoké - közölte.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a devizahitelezés problémájáért a 2003-2010 közötti kormányok a felelősek, mert megszüntették a kamattámogatott forinthiteleket, miközben a jegybanki alapkamat magas volt, ezért drágultak a forinthitelek, míg a devizahitelekhez alacsony kamattal lehetett hozzájutni. A forintosítás előnyei közé sorolta, hogy megszűnik a hitelfelvevők és a bankrendszer kockázata, a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek, a tőketartozás is mérséklődik; a bankoknak 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés ma négyórás vitát tarthat a Magyarországra irányuló bevándorlásról. A parlament szokatlan munkarenddel zajló háromnapos ülése hétfőn folytatódik és a korábbi tervekkel ellentétben nem pénteken, hanem csütörtökön ér véget, amikor a képviselők az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) hatásairól tárgyalhatnak.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, a napirend előtti felszólalásokat követően két törvénymódosítást is elfogadhatnak. Ezek egyike Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert hatalmazhatja fel, hogy rendeletben módosítsa az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályait, míg a másik döntés a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel függ össze, és az egyoldalú kamat-, költség-, illetve díjemeléssel szembeni fellépés részletszabályait tartalmazza.

A szavazásokat követően az interpellációk hangozhatnak el, majd a Fidesz kezdeményezésére Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra címmel kezdődik várhatóan négyórás vita. A kormánypárt ezt azért tartja szükségesnek, mert két év alatt hússzorosára nőtt Magyarországon a politikai menedékjogot kérők száma, akiknek nagy része nem politikai üldözöttként, hanem megélhetési céllal érkezett.

Ugyancsak pénteken tárgyalhatják a köznevelést, valamint a felsőoktatást érintő legfrissebb törvénymódosításokat, valamint napirendre vehetik a földgázellátásról és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról szóló változtatási javaslatokat is.a

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ pénteki nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a február 20-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom