Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Filmesek egymás torkán

Az ország egyik legjobb színházának tartják a budapesti Radnótit, amelynek 17 éve Bálint András az igazgatója. Többek között soproni terveiról beszélgettünk a direktorral, aki többek között elmondta: a jó kormány szakmai testületekre bízza a szakmai döntéseket.    
Bálint András
– Mint egykori kinevezett direktor mit szól ahhoz, ami a Nemzeti Színház körül az utóbbi hetekben, hónapokban történt?
– Ami a Nemzeti Színház körül folyik, az régóta egy szerencsétlen történet. Ezt erősítették meg az utóbbi hónapok eseményei is. Csúnya és rossz színház készült, amelynek elsiették a felépítését csak azért, hogy a választásokra elkészüljenek vele. Gyors, hebehurgya és kapkodó munkát végeztek. Az új kormány is kapkodva, sietve döntött az igazgatói poszt betöltésével kapcsolatban.
Huszti Péter lemondása után mégis lesz igazgatói pályázat. Nem gondolkodik azon, hogy elinduljon?
– Már pályáztam és nyertem is öt évvel ezelőtt. Én vagyok az egyetlen, aki legális pályázattal nyerte el a Nemzeti igazgatói posztját.
– Ezért lenne egyszerű a dolga...
– Akkor egy másik épületre és más koncepcióval jelentkeztem. Úgy gondolom, nagy baj, ha a Nemzeti Színház szókapcsolatban a jelző fontosabbá válik, mint a jelzett szó. Amikor annak idején a csapatommal – amelynek főrendezőként Valló Péter és több vezető radnótis színész is tagja volt – pályáztunk, többet foglalkoztunk a jelzett szóval. Az Erzsébet térre szánt épület alapkövét sem március 15-én, a nemzeti ünnepen, hanem március 27-én, a színházi világnapon tettük le. A ceremónián nem politikusok, hanem magyar színészek és drámaírók beszéltek. Ezt a gesztust jelképesnek hittük. Úgy gondoltuk, ha nagyon jó színházat csinálunk, akkor az nemzeti is lesz. Ha a nemzeti jelző a fontosabb, abból csak politikai bonyodalmak származnak.
– Milyen feladatokra készül?
– Sopronban Kosztolányi csodálatos regényéből, az Aranysárkányból készül színpadi adaptáció, amiben Jordán Tamás rendezésében Novák tanár úr szerepét alakítom majd tavasszal. Saját színházamban pedig Csebutikin doktor leszek ősszel a Három nővérben.
– Évtizedeken át az egyik legtöbbet foglalkoztatott filmszínész volt. Mi az oka a magyar filmgyártás jelenlegi kritikus helyzetének?
– Az a baj, hogy a színháziakkal ellentétben a magyar filmesek egymás torkának estek. A film nagyon drága műfaj. A színház a rendszerváltás után is fönn tudta tartani önmagát, évente több mint négymillió nézője van. Ez óriási dolog. A magyar filmek nézettsége viszont aggasztóan lecsökkent, mert az amerikai és a nyugat-európai filmek elvitték a nézőit. Ráadásul nem készült új filmtörvény, és a filmes szakmai szervezetek is összevesztek.
– Színházigazgatóként mit vár az új kulturális kormányzattól?
– Konrád György nyilatkozta nemrégiben: akkor lesz igazán jó kulturális élet az országban, ha a kultuszminiszter számára lesz megtiszteltetés, ha megjelenik egy színházban, s nem a színháznak az, hogy ott a miniszter, aki a művészetek, a kultúra szolgája. A magyar kultúra minden ága nagyon erős. Ezért egy jól működő kormányzatnak támogatnia kell, mégpedig úgy, hogy szakmai testületekre kell bíznia a döntéseket. A Nemzeti Kulturális Alapban üdvös változás, hogy a döntések egy része visszakerül a szakmai kuratóriumokhoz. A kultúrában nem helyes a központosítás.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Medgyessy avatja fel az Audi új csarnokát

Több milliárd forintos beruházással tovább bővíti termelési tevékenységét a győri Audi Hungaria… Tovább olvasom