Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Filmet gyártanak a hatoslottó adójából

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.
A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.

A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel.

A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották.

A Mozgókép Koordinációs Tanács helyett a filmalap kétoldalú megállapodásokkal hajtja majd végre az állami források felhasználásának koordinációját ezután.

A törvény meghatározza a filmszakma alapvető fogalmait, így például a magyar filmalkotás, a koprodukciós filmalkotás, a filmterjesztés, a filmgyártás és a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás definícióját. Ez utóbbiból kiveszi valóságshow-kat és a szappanoperákat, így ezek nem részesülhetnek támogatásban.

A támogatási feladatokat a jövőben a filmalap vezérigazgatója és az öttagú döntőbizottság látja el. A törvény szerint lehetőséget kell adni a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek irányzatok, esélyegyenlőségen alapuló minél teljesebb körű bemutatkozására, ezért a támogatási rendszer kialakításakor a filmalap meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

A hatósági felügyeleti rendszert is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. A médiahatóság végzi el a kiskorúak védelme érdekében szükséges filmbesorolást is. Erre a feladatra létrehozzák a legalább 14, legfeljebb 28 tagból álló korhatárbizottságot, amely szakmai - gyermekpszichológus, pedagógus, filmterjesztő - szervezetek delegáltjaival működik majd.

A törvény a Magyar Mozgókép Mestere díj helyett létrehozza a Nemzet Filmművésze címet a Nemzet Sportolója és a Nemzet Színésze cím mintájára. A címet a kultúráért felelős miniszter javaslata alapján a kormány ítélné oda legfeljebb évente egy, 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező alkotónak, feltéve, hogy az élő díjazottak száma nem haladja meg a 15 főt.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd.

Olvasóink írták

  • 1. DMagóg 2011. november 22. 14:15
    „"Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől."

    Ez most komoly? Sok baromságot megéltem, de ekkorát még nem! S tényleg, mindezt az Országgyűlés? Na, most lövöm főbe magamat!

    A bevétel és kiadás cimkézésének eszementségéről már sokat tapasztaltunk! No de, a hatoslottó és a filmtámogatás összefüggésbe hozása már túlmutat minden elmebetegségen! Már, bocsánatot kérek! Tényleg itt tartunk?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

20 év után újra MDF-SZDSZ-csörte : Kónya és Pető az igazságtételről

Kónya Imre szerint az SZDSZ inkább az Antall-kormány megbuktatására játszott. Pető Iván szerint viszont akkoriban fontosabb volt a demokratikus jogállam kiépítése. Tovább olvasom