Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Finom útravalók Hilda nénitől

Hilda néni mind a mai napig féltve őrzi az 1928-ból származó szakácskönyvet. A kötet még édesanyukáé volt.

A soproni Élő Józsefné Hilda néni azt mondja, amikor hazalátogat
a Budapesten élő lányának családja, mindig kapnak valami finom
útravalót, mert az unokáknak a nagymama főztje mindig mindennél ízletesebb.

A madárlátta kenyér, vagy a nagymama főztje mindig sokkal jobb, mint az otthoni. Még akkor is, ha az étel a nagy melegben vagy hidegben órákat utazik. A nagymama másnapos kenyere ízletesebb, mint mondjuk az otthoni friss. Jobban is esik a falat – ez jut eszünkbe, miközben a soproni Élő Józsefné Hilda nénit hallgatjuk. Azt mondja, nagylánya már Budapesten lakik. Igaz, rendszeresen hazalátogat, s többször elkísérik őt a gyermekei is. Nemcsak kötelességének érzi, hanem szinte már elvárás is, hogy valamiféle útravalót készítsen nekik. Amint visszaérkeznek a fővárosba, „veszekedés" tör ki, hogy kinek mennyi jusson a nagymami főztjéből. Való igaz, a még oly egyszerű rántott hús rizzsel is jobban esik, ha azt a család egy asztalnál fogyasztja el. Egyszer megtörtént, nem szándékosan persze, valahogy elfelejtődött, de nem sütött semmi meglepetést. Lett is ebből aztán megjegyzés, „de nagymami, hol maradt az útravaló?".

Mint már említettük, a családtagok egy esetet kivéve mindig kapnak valami hazait, pontosabban Hilda néni kedveskedik valami finomsággal. Lehet ez egy egyszerűnek tűnő piskótás sütemény, vagy éppen sült hús. (Hilda néni finom útravalóiból a sajtos tekercs, az omlós töpörtyűs pogácsa és a részeges csirke receptjeit olvasóink is megismerhetik.) Az alapanyagok beszerzésével sincs gond, hiszen a közelben található egy nagyobb élelmiszerbolt. Persze a piacra is jut idő, egy kicsit beszélgetni vagy válogatni a friss zöldségek, tojások között. A család egyébként vidékről származik, úgy költöztek fel Sopronba. Az úgynevezett falusias ízeket megtartották.

Hilda néni mind a mai napig féltve őrzi az 1928-ból származó szakácskönyvet. A kötet még édesanyukáé volt. Ebből tanulták közösen a főzés alapjait. A lapok kissé megsárgultak már, de az ételek még most is ugyanolyan finomak, mint akkoriban. Igaz, néhány receptet átírtak, mai szóval élve aktualizálták.

Hilda néni gyermekei is szeretnek főzni. Nagy öröm volt számukra, amikor megjelent a Kisalföld receptkönyvének első kötete. Volt rá példa, hogy az ételleírásokat úgy másolták ki. A problémát megoldották, rendeltek hát egy újabb példányt. A második részt már időben megrendelték.

A főzés tudománya, pontosabban a praktikák átadása nem állt meg a családban. Hilda néni óvónőként dolgozott, így a kisgyermekekkel gyakorta játszottak főzést. A picik élvezték is a játékot, még akkor is, ha azt nem lehetett elfogyasztani. De a közös munka és az együttlét néha fontosabb, mint a szó szerinti végeredmény.

Időközben megtudjuk azt is, hogy Hilda néni Budapesten élő nagyobbik lányának is rengeteg a dolga. Három nagyfiút kell ellátnia. Nem kis feladat ez, hiszen naponta friss és változatos ételek kerülnek az asztalra. Igaz, segítségére van ebben a tizenhét éves kislánya, aki már szinte profiként forgatja a fakanalat. Volt is kiktől tanulnia...

Hilda néni féltve őrzi az 1928-ban kiadott receptkönyvet, amelyből annak idején főzni is tanult.

A nagyi sajtos tekercse
Hozzávalók:
40 dkg trappista sajt
40 dkg gépsonka
4 darab kockasajt
2 főtt tojás, kevés mustár
kisebb fej vöröshagyma
1–2 gerezd fokhagyma
ecetes uborka
margarin

A trappista sajtot egészben egy „textilruhába" csomagoljuk, majd fakanálra akasztva lobogó vízben 30 percig főzzük.
Ezen idő alatt elkészítjük a tölteléket. A margarint, a kockasajtot, főtt tojást, mustárt, az összevágott hagymákat és a reszelt uborkát összegyúrjuk.

Fél óra múltán kivesszük a jól megfőtt trappista sajtot és a konyhaszekrényen kézzel vagy sodrófával gyorsan kinyújtjuk. Erre kerül a már elkészített töltelék, és mint egy kalácsot, összetekerjük.
Fóliába csomagoljuk és a hűtőbe tesszük. Amint kihűlt, fogyasztható.
Kiválóan alkalmas szendvicsekbe vagy egy kis délutáni nassolásra.

Omlós töpörtyűs pogácsa
Hozzávalók:
50 dkg liszt
3 dkg élesztő
30 dkg töpörtyű
10 dkg zsír
1 egész tojás
két és fél tejföl
só, paprika, bors
A lisztbe belemorzsoljuk az élesztőt, majd hozzáadjuk a ledarált töpörtyűt és a zsírt. Az elkészített masszába kerülnek a fűszerek és a tejföl. A jól elkevert tészta egy napot pihen. Ezt követően kinyújtjuk, a tetejét bekenjük tojássárgájával, késsel bevagdossuk és kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Az előmelegített sütőben mintegy tizenöt-húsz percig sütjük.

Részeges csirke
Kibélelünk füstölt szalonnával egy tűzálló tálat vagy tepsit. Ráteszünk erre egy sor karikákra vágott vöröshagymát, egy kicsit megsózzuk, s erre jön a rozmaringgal, kakukkfűvel fűszerezett csirkecomb. Négy csirkecombhoz három deciliter bort és egy-másfél liter vizet öntünk. Lefedjük, és így kerül a sütőbe. Kb. háromnegyed óra múlva levesszük a fedőt, hogy ropogósra süljön.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Segítettek a Törődés Hetében

A Budapest Bank mosonmagyaróvári fiókjának munkatársai bekapcsolódtak a pénzintézet október 14-én… Tovább olvasom