Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

Focivébé és söripar

A hazai sörgyártók elégedetten nyugtázzák, hogy az ágazat sikeres, a magyarok egyre több habos nedűt isznak. A fogyasztás emelkedésének a kánikula mellett a focivébé különösen kedvez.

Magyarországon évek óta évi hetven liter körül mozog az egy főre jutó sörfogyasztás, s ezzel európai viszonylatban a középmezőnyben foglalunk helyet. Akik e mennyiség hallatán – saját maguk vagy barátaik fogyasztási szokásait ismerve – hitetlenkednek, és keveslik a hetven litert, igazuk van. A statisztika ugyanis a teljes magyar lakosság számával osztja el az éves termelési adatokat, így a valóságban a vérbeli sörivók torkán a már említett átlagmennyiség többszöröse csúszik le. A több évig tartó visszaesés, majd az 1999-es mélypont után két esztendeje magállt, azóta pedig folyamatosan emelkedik a hazai sörfogyasztás.

A tavalyelőtti és a tavalyi öt százalék körülire tehető fogyasztásbővülés után az idei év is jól sikerülhet mind a söripar, mind a forgalmazók és a kereskedők számára. Az ágazati termelés több mint 98 százalékát adó, szövetségbe tömörült öt nagy gyártó – a Borsodi Sörgyár, a Dreher, a Brau, az Amstel és a Pécsi Sörfőzde – tavalyelőtt 7,2 millió hektoliter sört termelt, tavaly viszont már elérte a 7,6 millió hektolitert.

Hazai sörtermelés alakulása
(exporttal együtt)
1995 7887 ezer hl.
1996 7229 ezer hl.
1997 7185 ezer hl.
1998 6957 ezer hl.
1999 6944 ezer hl.
2000 7294 ezer hl.
2001 7669 ezer hl.
Az ágazat összárbevétele szerint mi, magyarok 2001-ben mintegy 100 milliárd forintot költöttünk a kemény habú, aranyló nedűre. Az összeg jelentős része az államháztartást gazdagította: az árbevétel után az öt nagy gyártó adó és közterhek címén 46 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. A söripart egyébként nemcsak magas terhek, hanem a kedvezőtlenül dráguló alapanyag- és energiaárak is megterhelik. A hatékony lobbi az ágazatnak sokat segítene, ha elérné, hogy csökkenjenek a sör – európai viszonylatban is magas – adóterhei.

A gyártók a kedvezőbb gazdasági környezet mellett az egy főre jutó sörfogyasztás emelkedésében is bíznak, reményeik szerint ez utóbbi ismét elérheti az 1980-as évek elejére jellemző 100 literes fejenkénti átlagot. Erre minden bizonnyal hosszú ideig kell még várni, mert bár évről évre javulnak a fogyasztási mutatók, jelenleg még mindig 30 százalékkal kevesebb sört iszunk, mint húsz esztendeje.

A változás nemcsak a mennyiséget jellemzi, módosultak a fogyasztói szokások is. A kishordós kiszerelés elenyésző, s aránya tovább csökken. Ezzel szemben dinamikusan, 8-10 százalékra nőtt a dobozos sörök értékesítési aránya. A legnépszerűbb továbbra is az üveges, visszaváltható formula, ez teszi ki a vásárolt sörféleségek 80 százalékát. Az értékesítési adatok szerint ha jó a sör, az ár egyre kevésbé számít, a minőségi márkák és a sörkülönlegességek egyre keresettebbek.

A tavalyi és tavalyelőtti fogyasztásnövekedés, valamint az ágazat idei bizakodásának hátterében egyébként több tényező áll. 2001-ben és 2000-ben a kifejezetten hosszú, száraz, forró nyár jelentősen lendített a forgalmon, csakúgy, mint a nagy és rangos sportesemények. A most zajló futball-világbajnokság nemcsak jó kikapcsolódást, vagy szponzorálási lehetőséget, hanem kézzel fogható bevételnövekedést is jelent a söripar számára.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Focivébé és söripar

A hazai sörgyártók elégedetten nyugtázzák, hogy az ágazat sikeres, a magyarok egyre több habos nedűt… Tovább olvasom