Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Földrengés Oroszlányban: megrongálódott a várgesztesi templom is

Oroszlányban a hétfő reggeli földrengés miatt kisebb repedések jelentek meg néhány olyan épületen, amely a januári földrengésben is károsodott.
Takács Károly, a település polgármestere a polgári védelmi szakemberekkel folytatott megbeszélés után mondta ezt. Megrongálódott a várgesztesi templom is.

Az intézmények működésében a földrengés nem okozott zavart, de felmérik az esetleges károkat. Néhány emeletes ház felsőbb szintjén kisebb tárgyak törtek össze - tette hozzá a városvezető, aki úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete korábban azt közölte, hogy a Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt hétfő reggel 8 óra 6 perckor Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre. A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte.
Oroszlányt és térségét a legutóbb január végén rázta meg földrengés, akkor 4,7-es erősségű volt. Az akkori rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt.

Senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatta az egymilliárd forintot. Akkor Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.

A földrengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt

A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt hétfő reggel, nyolc óra hat perckor Magyarországon, Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete.

A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte. Az obszervatóriumba károkról nem érkezett bejelentés - áll a közleményben.

Oroszlány önkormányzata azt közölte, hogy a földrengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt. Az első, gyors kárfelmérés szerint a közintézmények működésében sem okozott zavart a rengés. A város polgármestere, Takács Károly (Fidesz-KDNP) úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása.

A polgármester elmondta: a hivatalban nyolc óra után pár perccel hallották a morajlást, és mivel már "rutinosak e téren", rögtön értesítették a katasztrófavédelmet. Mikor bebizonyosodott, hogy valóban földrengés volt, egyeztetett a környező települések polgármestereivel is.

Mint hozzátette, a magasabb házaknál kisebb mozgást érzékeltek. Mostanáig vagyoni kárról nem érkezett jelentés, de a környékbeli intézmények vizsgálata még tart. Takács Károly úgy tudja, a földrengésben senki nem sérült meg.

A polgármester a katasztrófavédelemmel folytatott kárfelmérés eredményéről 13 óra utánra ígért részleteket.

Oroszlányt és térségét a legutóbb január végén rázta meg földrengés, az 4,7-es erősségű volt. Az akkori rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt. Senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatja az egymilliárd forintot. Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.

Földrengések Magyarországon 2006 óta

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, évente 100-120 kisebb (2,5 magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3,0-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat nem okozó földmozgásra kell számítani. A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a mai Richter-skála szerint 6,2 erősségű földrengés 1763. június 28-án volt. Az elsősorban Komáromot érintő elemi csapás következtében valamennyi ház megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a Magyarországon 2006 óta észlelt, a Richter-skála szerint 2-esnél erősebb földrengésekről:

2006. szeptember 15. - A Pest megyei Szentlőrinckáta térségében 2,5-ös erősségű földmozgást regisztráltak.

2006. november 15. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beregdaróc környékén 2,5-es erősségű földrengést észleltek.

2006. november 23. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ismét Beregdaróc körzetében 35 épület rongálódott meg abban a 4,5-ös fokozatú földrengésben, amelynek az epicentruma Ukrajnában, a kárpátaljai Horonda község közelében volt. A földmozgást Sárospatak térségében is észlelték.

2006. december 31. - A Pest megyei Gyömrő térségében történt, 4,1-es erősségű rengésben több millió forintos épületkárok keletkeztek Gyömrő, Pécel, Gödöllő, Erdőkertes, Piliscsaba és Mende településeken. A földmozgás közelében és Budapest több kerületében áramkimaradások voltak, de a talajmozgást Heves megyében, elsősorban Hatvanban és környékén is érzékelték az emberek.

2007. március 3. - Vas megyében, Kőszegtől északra a magyar-osztrák határ közelében 2,9-es erősségű földmozgást észleltek. Kőszegen és Bükön is érezni lehetett a rengést.

2007. november 18. - A Nógrád megyei Hollókőn 2,9-es erősségű földrengést érzékeltek.

2008. január 18. - A Dunántúlon, Pápától délre a 3,2-es erősségű mozgásokat követően nem érkezett bejelentés anyagi károkról.

2008. november 13. - A Békés megyei Muronynál kétszer is rengett a föld, előbb 3,5 erősségű, majd 3,2 erősségű földrengést észleltek.
2009. november 25. - A Veszprém megyei Peremarton közelében a 3,0-as földrengést a lakosság is érzékelte, de károkról nem érkezett bejelentés.

2010. február 8. - Somogy megyében 2,9-es földmozgást észleltek, amelynek az epicentrumát Somogyjád és Várda közöttre határozták meg.

2010. május 25. - A Pest megyei Tápiószele közelében a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengést észleltek.

2010. augusztus 14. - Borsod-Abaúj-Zemplénben, Emőd, Harsány térségében a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű földrengést észleltek emődi epicentrummal.

2010. augusztus 17. - A Baranya megyei Sellye közelében a Richter-skála szerint 3,0, illetve 3,1 magnitúdójú földrengés volt. Később Miskolctól néhány kilométerre délre is megrengett a föld, ez 2,5-ös erősségű volt.

2010. augusztus 19. - Miskolc térségében újabb földrengés történt, a Richter-skála szerint 3-as erősségű rengés középpontja 15 kilométerre volt a borsodi megyeszékhelytől.

2010. augusztus 27. - A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés történt a Vas megyei Körmend térségében.

2010. október 31. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Richter-skála szerinti 2,7-es erejű földrengés történt, amelynek az epicentruma Szerencstől 7 kilométerre, délkeleti irányban volt.

2010. november 21. - A Baranya megyei Mohácstól tíz kilométerre 2,5-ös erősségű földrengést észleltek.

2010. december 14. - A Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengés volt Miskolc környékén.

2011. január 26. - Kisebb, a Richter-skála szerint 2,5-ös erősségű földrengés volt érezhető a Komárom megyei Bábolna térségében.

2011. január 29. - Földrengés rázta meg a Dunántúlt és Budapestet, a Richter-skála szerinti 4,7-es rengés epicentruma Oroszlány térsége volt. Az épületekben csak kisebb károk keletkeztek, senkit nem kellett kiköltöztetni. 30-án és 31-én több kisebb utórengés is követte az oroszlányi földmozgást.

Korábban írtuk:

Hétfő reggel kisebb, 3,7-es erősségű földrengést észleltek Magyarországon - számolt be több internetes hírportál.

3,7-es erősségű földrengést észleltek hétfő reggel 8 óra 6 perckor Oroszlány mellett. A rengést Budapesten is érezni lehetett.

Takács Károly oroszlányi polgármester az Indexnek elmondta: robbanásszerű morajlást lehetett érzékelni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz károkról egyelőre nem érkezett bejelentés.

Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztálya későbbre ígért tájékoztatást.

A hvg.hu arról számolt be, hogy a rengést a németországi GFZ Potsdam földrengéskutatási intézet is megerősítette. Információk szerint a rengés epicentruma 5 kilométer mélyen, a Vértesi Tájvédelmi Körzet területén lehetett, Gánt és Várgesztes között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Jóhiszemű butaság˝ állhat Szilvásy meggyanúsításának hátterében

A szigorúan titkos minősítésű ügyben az elmúlt két hétben négy embert vettek őrizetbe kémkedés gyanújával. Tovább olvasom