Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Folytatódik a köznevelési törvény vitája - Országgyűlés percről percre

A köznevelési és az új önkormányzati törvényjavaslatról vitáznak a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén.
20:13 - A köznevelési törvényjavaslat általános vitának lezárásával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Fidesz: az oktatásügy nemzeti sorskérdés

László Tamás (Fidesz) klebelsbergi fordulatnak nevezte a törvényt, amely szerinte megteremti az alapját az oktatási rendszer megfelelő átalakításának.

Frakciótársa, Balázs József azt mondta, a köznevelési törvényről nagyon sok fél- illetve téves információ kering. Elmondása szerint a pedagógusok támogatják a jogszabályt és előrelépésnek tartják azt. Rémhírnek nevezte, hogy a kistelepüléseken megszűnik az alsó tagozatos oktatás.

Bebes István (Fidesz) arra utalt, hogy főszabály szerint az állam feladata lesz a köznevelés. Hozzátette, az óvodai nevelésről továbbra is a települési önkormányzatok gondoskodnak. Megjegyezte még, hogy az önkormányzatok a szocialista kormányok nyolc éve alatt "teljesen kivéreztették magukat" azért, hogy finanszírozni tudják az oktatási intézményeket, de ezt a feladatot most átveszi tőlük az állam.

A szintén fideszes Pánczél Károly is arról beszélt, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közoktatásból. Jelenleg ugyanis szerinte az oktatás minőségére leginkább az hat, hogy az önkormányzatnak milyen az anyagi lehetősége. "Megengedhetetlen, hogy a földrajzi adottságok, vagy a helyi adóbevételek határozzák meg az oktatás színvonalát" - tette hozzá a kormánypárti politikus.

KDNP: a javaslat komplexen kezeli az oktatást

Spaller Endre (KDNP) szerint nem igaz, hogy a javaslat nem foglalkozik az integrációval, éppen ellenkezőleg "komplexebben kezeli azt, ami óriási előny". Hozzátette: a délutáni oktatás nem a leghátrányosabbakat és nem is "az elitet" szolgálja, mert előbbiek nem vesznek részt, utóbbiak pedig magánórákra járnak.

A kormánypárti politikus szerint a megoldás az állami szerepvállalás egyértelmű növelése. "Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az állam rosszul végzi a dolgát, az önkormányzat pedig jól, csak azért mert helyiek, ez teljes tévedés" - fogalmazott Spaller Endre.

A szintén kereszténydemokrata Varga László áldást kért törvényre és megköszönte Hoffmann Rózsa elmúlt egy éves munkáját.

Az MSZP szerint nincs elég pénz a törvény megvalósítására

Hiller István felszólalásában a köznevelési törvényjavaslat visszavonását kérte, emellett hangot adott azon aggodalmának, hogy a jövő évi költségvetésben nem áll rendelkezésre elegendő forrás a közoktatás számára. A szocialista politikus szerint a büdzséből mintegy 110 milliárd forint hiányzik az új tanév elindításához.

A volt oktatási tárcavezető úgy fogalmazott, a kormánynak az oktatásügyben is ugyanúgy vissza kellene fordulnia, ahogy azt a gazdaságpolitika területén teszi.

A szintén MSZP-s Göndör István egyebek mellett azt emelte ki, hogy rossz tapasztalatai vannak arról, mit is jelent az, ha egy kis faluban csak egy világnézeti iskola van. Kifogásolta továbbá, hogy a 16 óráig tartói iskolai tanítás után a szülőknek nem lesz elég idejük segíteni gyermekeiknek. Göndör István szintén szót emelt a kis iskolák védelmében, és azt kérdezte, mi lesz azokkal az intézményekkel, ahol egy tanévben nem tudnak összegyűjteni 12 diákot.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: az államnak is ügyelnie kell az életesélyek növelésére

A jobbikos Baráth Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes szülők nem tudják biztosítani gyermekeiknek az élet- és státusesélyek növeléséhez szükséges ismereteket, ilyen esetben pedig a feladatot az államnak kell átvennie. Hozzátette: számos pedagógus alapvető feladata a felzárkóztatás.

Frakciótársa, Hegedűs Lórántné arra várt választ: megmarad-e az iskolák tulajdonjoga az önkormányzatoknál.

Dúró Dóra a motivációt, a fejlesztést minél korábbi időpontban való elkezdését szorgalmazta, ezért a 15 éves korban való motiválását hibásnak tartotta.

LMP: a jogszabály megalázná a pedagógusokat

Kaufer Virág (LMP) szerint indokolatlan és megalázó a pedagógusok kötelező munkahelyen-tartózkodásuk törvényben rögzítése. Ráadásul szerinte az új pedagógus életpályamodell nem a pályakezdőket ösztönzi, mert csak 20-30 pályán töltött év után jelentene igazi előnyöket.

A gyermekek foglalkoztatásának segítésével kapcsolatban hozzátette: a törvényben rögzített szabályokkal a kormány funkcionális analfabétákat és potenciális munkanélkülieket nevelne ki a közoktatásból.

Hoffmann: a kormány nem vonja vissza a közoktatási törvényjavaslatot

A kormány nem vonja vissza a köznevelési törvényről szóló javaslatát, hiszen meg van győződve annak "jóságáról és előbbre vivő" szabályairól - mondta Hoffmann Rózsa zárszavában.

Az oktatási államtitkár szólt arról is, hogy nem élik meg tragédiaként, hogy sok módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez. Mint mondta, minden olyan változtatást támogatnak, amely az eredeti javaslat alapkoncepciójába illeszthető.

A kabinet képviselője a kritikát megfogalmazóknak válaszolva riogatásnak nevezte, hogy a kormány elsorvasztaná a falusi iskolákat, hiszen a legkisebb településeken akár 8 gyermek esetén is elindulhat az oktatás.

Hoffmann Rózsa ismételten kiállt a tankötelezettség 16 éves korig csökkentése mellett. Mint mondta, jelenleg 19 európai uniós országban - például Finnországban és Franciaországban is - hasonló szabályozás van életben.

Kiemelte továbbá, hogy a jövő évi költségvetésben nem csökkennek a köznevelésre szánt források és hangsúlyozta: bízik a kormányban és abban a gazdaságpolitikában, amely az "elmúlt évben megóvta az országot attól, hogy összeomoljon".

Az államtitkár felszólalása végén köszönetet mondott mindazon fideszes és kereszténydemokrata képviselőnek, akik "megértették a törvény üzenetét".

Az ülést levezető Jakab István lezárta az általános vitát.

19:54 - Több mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be képviselők a köznevelési törvényjavaslathoz. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztésén csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának. A nagyobbik kormánypárt javaslatai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, a Fidesz-frakció oktatási kabinetje által beterjesztett módosító indítványok szövege ugyanakkor csak szerda késő este lesz hiánytalanul elérhető a Ház honlapján. Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke korábban jelezte, hogy a törvényjavaslatot több ponton - így a pedagógus-életpályamodellel és az egész napos iskolával kapcsolatban - módosítani kell, Lázár János Fidesz-frakcióvezető pedig már a múlt héten csaknem ötven változtatást kezdeményezett.

A diákoknak ne kötelezettség, hanem lehetőség legyen az egész napos iskola - javasolja módosító indítványában a fideszes Kara Ákos. A politikus úgy változtatná meg a törvényjavaslatot, hogy a foglalkozások az alsó tagozaton 16 óráig, a kötelező foglalkozások a felső tagozaton legfeljebb 14 óráig tartsanak. Ezt azzal indokolja, hogy a felsősök közül sokan délutánonként tehetséggondozó foglalkozásra, edzésre járnak. Ugyanakkor rögzítené, hogy legalább 17 óráig a szülők igénye szerint gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

Kara Ákos az eredeti javaslatban szereplő 23 helyett 21-ben határozná meg az átlagos osztálylétszámot az általános iskolákban.

Emellett megengedné, hogy a szakiskolák ne kizárólag három évfolyamosak lehessenek. Indoklása szerint a mezőgazdasági és építőipari szakmák esetében lehetővé kell tenni, hogy három és fél vagy négyéves legyen a szakiskolai képzés.

Kara Ákos azt is indítványozza, hogy az érettségit követő szakképző évfolyamokon már ne legyen kötelező a heti öt testnevelés óra.

Frakciótársa, Révész Máriusz azt mondaná ki, hogy Budapesten az államosításuk után a gimnáziumok fenntartói jogát elsődlegesen a fővárosi önkormányzat, az általános iskolákét pedig elsődlegesen a kerületi önkormányzat veheti át. A gimnáziumok fenntartói jogának átvételét a kerület akkor kezdeményezhetné, ha a főváros nem él e jogával. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a gimnáziumi oktatást Budapesten összehangoltan, egységesen kell biztosítani, így létrejöhet egy jól szervezett intézményhálózat. Az oktatási államtitkárság javaslata csak akkor tette volna lehetővé, hogy a fenntartói jogot a főváros vegye át, ha az adott kerület nem nyújtott be kérelmet.

Ivanics Ferenc azt rögzítené, hogy nemcsak a kétezernél több lakosú települések, hanem az iskola fenntartására létrejött önkormányzati társulások is átvehetnek az államtól oktatási intézményt, feltéve, hogy a települések összlakosszáma több kétezernél.

Bánki Erik és Szalay Ferenc arra tett javaslatot, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekhez hasonló alapfokú sportiskolák jöhessenek létre, megteremtve az utánpótlás-nevelés alapját. A sportiskolák kizárólag sportági fejlesztési feladatokat látnak el, a tankötelezettség nem lenne teljesíthető ezekben.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester lehetővé tenné, hogy a települési vagy a kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmény vallásilag, világnézetileg elkötelezett legyen, ha az adott településen a gyermekek oktatása vallásilag, világnézetileg semleges intézményben is biztosítható. Javaslatát azzal indokolja, hogy amíg az állam köteles minden gyermeknek világnézetileg semleges iskolát biztosítani, addig az önkormányzatoknak indokolatlan megtiltani, hogy a helyi közösség döntése alapján iskolájuk vallási-világnézeti elkötelezettséget vállaljon, ha egyébként "semleges" állami vagy önkormányzati intézmény működik helyben. Szerinte meg kell adni a helyi közösségeknek a lehetőséget, hogy az önkormányzat óvoda vagy iskola vallási nevelést is biztosítson. Példaként említette a tanítási nap elején a közös imát vagy a tanév kezdetén és végén a közös istentiszteletet.

A KDNP-s Michl József viszont úgy módosítaná a világnézeti passzust - amely a törvényjavaslatban úgy hangzik, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget -, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, "a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését".

Michl József azt is kimondaná a törvényben, hogy a középiskolai felvételnek előfeltétele a központilag szervezett írásbeli vizsga teljesítése.

A KDNP-s politikus beleírná a jogszabályba: a gyermekeket, a szülőket és munkakörükkel összefüggésben a pedagógusokat megilleti az a jog, hogy az oktatási jogok biztosához forduljanak. Bár ez nem szerepel az eredeti törvényjavaslatban, az oktatási államtitkárság korábban közölte: nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének csorbításáról, és továbbra is hatályban marad az a rendelet, amely biztosítja, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok az oktatási jogok biztosához forduljanak.

Michl József azt is javasolja, hogy a kötelező idegennyelvi érettségi helyett fizikából, biológiából vagy kémiából is lehessen érettségizni. Szerinte a reáltárgyak ismerete legalább olyan fontos, mint a nyelvtudás, ráadásul sok embernek "nem adatott meg az a tehetség, hogy elsajátítson idegen nyelvet". Attól még lehet jó hivatalnok, segéd-, szakmunkás valaki, hogy nem érettségizett idegen nyelvből, csak tanulta azt - írta indoklásában.

16:42 - A szakképzési, valamint a köznevelési törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés. A közoktatást átalakító indítvány megtárgyalásakor a Fidesz képviselője arra figyelmeztetett, hogy az oktatást nem lehet egyszerűen szolgáltatásnak tekinteni. Az MSZP a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán közötti vitát elevenítette fel.

Fidesz-KDNP: adjuk vissza a munka és a szakképzés becsületét!

Michl József KDNP-s képviselő azt mondta, reméli, hogy a szakképzési javaslattal vissza tudják adni a mesteremberek és a munka becsületét, tiszteletét. Fontosnak nevezte, hogy a szakképzés megújításában a kamaráknak lényegesen nagyobb szerep jut. Szintén kiemelte, hogy az általános iskola 8 osztályát elvégzett tanulók egységes felvéli vizsgát írjanak.

Babák Mihály fideszes képviselő is arról beszélt, hogy helyre kell állítani a szakképzés becsületét, de a jó szakmunkást meg is kell fizetni.

Jobbik: antidemokratikus a szakképzési törvényjavaslat

Ferenczi Gábor (Jobbik) antidemokratikusnak tartotta a javaslatot, mert szerinte az a szülők, a gyermekek, a kis közösségek és a kis- és közepes vállalkozások szempontjából is korlátozásokat, jogsértéseket tartalmaz.

Az ellenzéki képviselő annak rögzítését javasolta, hogy a vállalatoknál gyakorlati képzésen lévő tanulónak károkozás esetén csak akkor kelljen kártérítést fizetnie, ha a kárt szándékosan okozta. Szintén javasolta, hogy a gyakorlati képzést biztosító munkavállalók vállaljanak felelősségét az ott dolgozó tanulóért. Azt is kezdeményezte, hogy napi hét óra helyett hat óra legyen a gyakorlat időtartama, így még véletlenül se maradna a javaslatban olyan elem, amely arra utalna, hogy gyermekmunka vagy a gyermekek kizsákmányolása valósulhat meg.

Czomba Sándor, államtitkár válaszában azt mondta: a kormányoldal megvizsgál minden módosító indítványt, és amelyek koncepciójukban illeszkednek a javaslathoz, azokat adott esetben támogatni is fogják. Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően a vitát elnapolta.

A köznevelésről szóló javaslat általános vitájának folytatása.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: az oktatás nem egyszerűen szolgáltatás!

Lezsák Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a közoktatás rendszerét a nevelés eszközének is kell tekinteni. Le kell számolni azzal az "álliberális" szemlélettel, amely egyszerűen szolgáltatásnak tekintette az oktatást - mondta, úgy fogalmazva, hogy az iskolák nem üzletközpontok.

A köznevelési törvény javaslata szerinte rendet tesz abban, amit a szocialista-liberális oktatáspolitika szemléleti szinten is lezüllesztett.

Az indítvány törekszik a pedagógusok "megtépázott" tekintélyének helyreállítására - emelte ki Lezsák Sándor, hozzáfűzve: törekedni kell arra, hogy ahol csak lehet, működtetni kell általános iskolát. Úgy vélte, ahol utaztatásra van szükség, ott inkább a tanárnak kell utaznia, mint a gyermeknek.

Az MSZP a Pokorni-Hoffmann-vitára utalt

Nyakó István (MSZP) felszólalásában az oktatási bizottság fideszes elnöke, Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa közötti vitára utalt felszólalásában.

Úgy fogalmazott: "nekünk már volt dolgunk világnézeti rétegpárttal. Annyit mondhatok, hogy jobb ma egy kiadós összeveszést megélni, mint holnap egy rossz kompromisszum következményeit túlélni".

KDNP: mélyponton a pedagógusok tekintélye

A KDNP-s Földi László azt mondta, mindenképpen át kell szervezni a magyar közoktatást, mert az jelenlegi formájában nem tudja kiszolgálni a munkaerőpiacot, nem képes biztosítani a pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsülését. Utóbbiról szólva úgy fogalmazott, a pedagógusi hivatás tekintélyvesztése jelentős.

A kormánypárti képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanári teljesítmény és a bérezés között egyértelmű az összefüggés.

A tanárok létszámával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy például a természettudományi képzés területén akár komoly munkaerőhiány is felléphet.

Bocsánatkérésre szólított fel az MSZP

Hiller István (MSZP) bocsánatkérésre szólította fel Hoffmann Rózsát, mert véleménye szerint az államtitkár egy interjúban olyan kijelentést tett az egyik szakszervezet vezetőjére, amit "hatalomban lévő politikus, egyáltalán politikus nem tehet". Kijelentette, hogy az államtitkár nem mondhatja egy több mint harminc éve tanító emberre, hogy nem engedné gyerekek közé.

Hoffmann Rózsa úgy idézte saját szavait, hogy "olyan ember, aki hazudik, mégpedig többször, megfontolandó (...), hogy gyerekek közé engedhető-e". Hozzátette, hogy a kijelentését fenntartja, mert ő csak néven nevezte a valóságot, de sajnálja, hogy azt nem csomagolta egy kicsit szebben, "ezért megkövetem az illető urat".

Három tárgyból engedné a bukást a Jobbik

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a tervezet alapján megmarad az a rendszer, amely szerint a diákok akárhány tárgyból pótvizsgázhatnak. Javaslatuk alapján aki háromnál több tárgyból megbukik, az automatikusan évet ismételne. A képviselő azt mondta, hogy a liberális oktatáspolitika azt erőltette, hogy a "deviáns" diákokat integrálják a többi tanuló közé.

Nem értett egyet azzal a rendelkezéssel sem, hogy az intézmények nem mutathatnak ki semmilyen vallási vagy világnézeti elkötelezettséget.

LMP: csökken az oktatásra szánt pénz

Szabó Tímea (LMP) azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésben GDP arányosan jelentősen csökken az oktatásra szánt összeg. Véleménye szerint a köznevelési törvény értelme vész el, ha nincs pénz a kistelepülési iskolák feltőkésítésére.

Megjegyezte: a kormány negyven százalékkal akarja csökkenteni a gimnáziumi férőhelyeket, amellyel elérik, hogy megforduljon az a tendencia, hogy a középiskolába egyre nagyobb számban jutnak be a romák és a fogyatékosok.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

15:21 - A Jobbik szerint az integráció egy iskolabezárási programot indít majd el, a Fidesz viszont a duális képzés és a gyakorlati oktatás pozitívumait emelte ki a köznevelési törvény szerdai vitája során.

Jobbik: jelenleg külföldre képez Magyarország munkaerőt

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint jelenleg külföldre képezzük a munkaerőt, aki jó és megteheti, az elmegy. Nem lehet őket sem szankcióval, sem büntetéssel visszatartani - vélte. A javaslat egyértelműen a központosítás felé tart, az integráció várhatóan iskolabezárási hullámot indít el - mondta az ellenzéki képviselő. Hozzátette: Magyarországnak nagyon komoly előnye volt, hogy a szakképzési hozzájárulás 30 százalékát megtarthatták a cégek. Biztos volt visszaélés, de ezt kellett volna csökkenteni, és nem a keretet teljesen megszüntetni - emelte ki.

Szólt arról is, hogy a rész-szakképesítés fogalma nincs kifejtve, és szerinte ez a betanított munkás fogalmát jelenti, amivel a szakképzés lezüllesztését deklarálják. Ehelyett ahhoz kellene visszatérni, hogy egy valódi szakmunkás szakmájának széles spektrumát kapja meg - mutatott rá.

Frakciótársa, Endrésik Zsolt azt mondta, a szakképzés irányítását és felügyeletét végzetesen túlbonyolították.

Fidesz: a duális képzés a javaslat legpozitívabb eleme

A fideszes Kucsák László szerint folyamatosan változott az elmúlt két évtizedben a szakképzés, a szakmunkáspálya jelentős presztízsveszteséget szenvedett el. A duális képzést a javaslat legpozitívabb elemének nevezte, de azt mondta, hogy ha a német modellt mintának is tekintik, ez egy az egyben nem valósítható meg Magyarországon.

Szerencsés lenne a három-, illetve négyéves képzés lehetőségét együttesen biztosítani - fűzte hozzá a kormánypárti politikus, aki új elemként emelte ki a szintvizsga, a tanulói előszerződés megjelenését a javaslatban.

Jelezte: a jelenleg működő több mint 80 Térségi Integrált Szakképző Központból (TISZK) 60 feletti azok száma, ahol futó pályázatok vannak, ezeket végig kell vinni. Ha a fenntartásban vagy a működtetésben változások is lesznek, erre tekintettel kell lenni - hangsúlyozta.

Frakciótársa, Sági István arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamarosan elinduló rendszer a szakmát tanulóknak, a vállalkozásoknak és az országnak is jó lehet majd. A szakképzés nem lehet öncélú, olyan tartalommal és olyan szakmát kell képezni, amelyre szükség van a gazdaságban - emelte ki, és hozzá hasonlóan Pichler Imre (Fidesz) is a rugalmasságot hangsúlyozta, valamint a felzárkóztatás fontosságát.

Jobbik: nem mellékelték a szakképzési javaslathoz az átalakítás várható hatásait

A jobbikos Dúró Dóra arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslathoz nem csatolták a várható gazdasági-társadalmi hatásokra vonatkozó háttérszámításokat. Pedig egy Magyar Nemzet-cikkből tudni lehet, hogy készült ilyen - mondta, idézve például azt, hogy várhatóan csökkenni fog az iskolai rendszerű szakképzésben dolgozó pedagógusok száma.

Az ellenzéki képviselő szerint a javaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy a TISZK-rendszer meg fog felelni a jövőben az igazságosság követelményének.

Jobbik: a legalacsonyabban képzettek számára is kellenek programok

A jobbikos Varga Géza azt emelte ki: nincs elegendő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakmunkás, ugyanakkor jelentős azok száma, akiknek jelenleg semmi esélyük sincs arra, hogy bekerüljenek a szakképzésbe.

Szerinte ezért a gyakran nyolc osztályt sem végző, magasabb szintű oktatásra alkalmatlan embereket kell "helyzetbe hozni" és ehhez programokat teremteni. "Az egymillió munkahelyet nélkülük nem lehet létrehozni" - mondta a politikus.

Varga Géza kijelentette: ezen emberek tudásszintjét a magyar védik valóságához igazodva kell emelni.

Fidesz: ügyelni kell a hiányszakmákra

Ékes József (Fidesz) a szakemberhiányra, a hiányszakmák kialakulásának veszélyére hívta fel a figyelmet és azt mondta, az új szakképzési rendszer értelmében könnyen pótolható olyan szakmák munkaerő-igénye, mint a bányászat.

Ugyancsak hangsúlyosan beszélt arról, hogy jelenleg 139 ezer gyermek tanul a szakképzésben, számuk azonban évente 7-8 százalékkal csökken.

A mesterek képzését is kiemelt feladatnak nevezte, mert mint mondta, ebből a körből kerülnek ki később az önálló vállalkozást indítók.

Fidesz: kevéssé gyakorlatorientált a szakképzési rendszer

Román István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy kevéssé gyakorlatorientált a szakképzési rendszer, ami azt okozza, hogy a bekerülő gyerekek 40-50 százaléka lemorzsolódik. Az összehangoltságról beszélve azt mondta, hogy a törvénytervezet létrehozza a valódi integrációt. Kiemelte, hogy a jövőben az állam valódi megrendelőként jelenik meg a szakképzésben, elősegíti a párhuzamosságok megszűnését és figyel arra, hogy azok a szakképzések kapjanak nagyobb hangsúlyt, amelyekre valóban szükség van a piacon.

Ahhoz, hogy rugalmas legyen a szakképzési rendszer, szükség van az átjárhatóság megteremtésére - mondta a képviselő, aki szerint ezt a kerettantervek biztosítani fogják.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Vissza kell állítani a szakmunkásbizonyítvány presztízsét

Cseresnyés Péter (Fidesz) annak a meglátásnak adott hangot, hogy vissza kell állítani a szakmunkás-bizonyítványok korábban meglévő presztízsét. Ehhez a törvény azzal is hozzájárul, hogy megpróbálja a piaci szereplőket is bevonni a szakképzésbe - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a TISZK-ek felállításának második hullámában olyan struktúrát sikerült létrehozni, amelyik segítségével megvalósíthatóak a mostani törvénytervezet szándékai és céljai.

Korábban írtuk:

A parlament a szakképzésről szóló kormányzati előterjesztés tárgyalásával kezdi munkáját, a képviselők reggel nyolc órától összesen hat órában szólhatnak a javaslathoz, amelynek egyik fő célja, hogy a képzési szerkezetet - a szakirányokat és a létszámokat is beleértve - a gazdaság igényeihez igazítsa.

Az LMP "értékmentő" javaslatokat készít

Az LMP továbbra is elutasítja a köznevelési törvény tervezetét, de a párt úgy döntött, hogy "értékmentő javaslatokat" nyújt be az előterjesztéshez - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.

Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság LMP-s alelnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály egy tekintélyelvű, poroszos és esélymegvonó iskolarendszer kiépítése felé tesz lépéseket. Hozzátette, frakciójuk ennek ellenére úgy döntött, hogy módosító javaslataival próbál javítani a tervezeten.

Az LMP négy csoportba sorolta módosító indítványait. Ezek a szegregált iskolaformák megszüntetését, a hozzáférés kitágítását, a szülői és a diákrészvételt, illetve a pedagógusok munkakörülményeinek javítását célozzák. Végül leszögezte, hogy nem a hatályos közoktatási törvényt és a jelenlegi, az esélyegyenlőtlenséget növelő iskolarendszert védik, hanem olyan szisztémát szeretnének kialakítani, amire azt lehet mondani, hogy "tényleg mindenki iskolája".

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett előterjesztés egyebek mellett általánossá teszi a hároméves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. A képviselők ezt követően a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat, előző hét keddről elnapolt általános vitáját zárhatják le három órában.

Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatási államtitkár a törvény céljaként akkor a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg.

Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka ugyanakkor több ponton is jelezte, nem ért egyet a kormányzat szándékával, a volt oktatásügyi miniszter ide sorolta például az iskolafenntartás, a pedagógiai kultúra, az egész napos iskola, valamint a pedagógus életpálya kérdésének javasolt szabályozását.

Mesterházy Attila az MSZP vezérszónoka arra szólította fel Orbán Viktort és kormányát, vonja vissza "abdszurd, szűklátókörű és primitív" javaslatát.

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka arról szólt: a szakbizottsági ülésen kiderült, hogy a Fidesz ilyen formában nem támogatja a javaslatot, azaz szerinte nem tudni, megvan-e az indítványhoz szükséges parlamenti többség.

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka az indítvány egészét elfogadhatatlannak nevezve arról beszélt, hogy rossz a törvényjavaslat iránya, az hamisan állítja, hogy az oktatás eredményessége javulni fog.

A Fidesz frakcióvezetője két nappal később számos módosító javaslatot nyújtott be az oktatási államtitkár által fémjelzett előterjesztéshez. Lázár János egyik indítványában például azt kezdeményezi: minden iskolatípusban központi felvételi vizsga sikeres teljesítése legyen a középfokú oktatási intézménybe történő felvétel előfeltétele. Fideszes és kereszténydemokrata politikusok emellett kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését is javasolják. Közben több civil szervezet és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is a törvényjavaslat visszavonását kérte.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

A Ház az ülésnap végén az új önkormányzati törvényről szóló általános vitát fejezheti be négy órában. Tállai András államtitkár előző héten, a javaslatot ismertetve azt mondta, a kormány célja egy modern, költségtakarékos és feladatorientált önkormányzatiság kiépítése.

Botka László az MSZP vezérszónoka ugyanakkor a magyar önkormányzatiság felszámolásaként és a települések jogfosztásaként értékelte a javaslatot, míg Apáti István, a Jobbik vezérszónoka bejelentette: pártja országos tiltakozó akciót indít a javaslat elfogadása esetén, Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka pedig az önkormányzatok kivéreztetésének nevezte az előterjesztést. Az Országgyűlés e heti, négynapos ülése csütörtökön ér véget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy halott, két sérült a 61-es úton

A balesetben egy kamion, egy kisbusz és egy terepjáró ütközött össze - közölte a Somogy megyei… Tovább olvasom