Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Folytatódnak az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó tárgyalások

Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó egyeztetések szerdán folytatódnak az egészségügyi államtitkárságon; Szócska Miklós hivatalában fogadja a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit.
A tárgyalás kapcsán a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) veszprémi és pécsi alapszervezete felhívta a figyelmet: a szakmának a megjelölt követeléseket a szükséges minimumfeltételnek kell tekintenie, nem alku tárgyaként.

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) vezetősége december 30-án jelentette be - mivel előző nap Szócska Miklóstól a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak -, hogy három hónapra felfüggesztik a letétbe helyezett felmondólevelek "élesítését".

Szócska Miklós a bérrendezést célzó múlt hét csütörtöki első egyeztetés után azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben.

Mint hozzátette: 30,6 milliárd forint már rendelkezésre áll, és a különböző hatékonyságnövelő beavatkozásokból további 10 milliárdot remélnek.

Papp Magor, az MRSZ elnöke akkor azt mondta: a bértárgyalások alapjához, hangulatjavító intézkedésekhez elegendő az egészségügyi államtitkár által megnevezett több tízmilliárd forintos forrás.

Kedden a MOSZ veszprémi alapszervezete a nevükben is tárgyaló MOSZ, illetve a MRSZ képviselőihez írt felhívásban hangsúlyozta, hogy kompromisszumot csak a bérrendezés ütemezésével kapcsolatban tudnak elfogadni. Mint írták, legkésőbb a 2014. januári kifizetésekkel el kell érni a megjelölt (kezdő orvosok számára a nettó 200 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér kétszeres, míg kezdő szakorvosok számára a nettó 300 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér háromszoros szintjét.

Papp Magor, az MRSZ elnöke december 20-án az m1 Az Este című műsorában azt mondta, hogy a Veszprém megyei kórházban az intézményben dolgozók már csaknem 70 százaléka helyezte letétbe a felmondását. Erre reagálva Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója azt mondta: minden eshetőségre felkészültek vészforgatókönyvvel. Ugyanakkor hozzátette: nem tudja, hogy intézményében hányan csatlakoztak a rezidensek által meghirdetett felmondóleveles akcióhoz. Ugyanakkor kiemelte: a 70 százalékos arányt "nehéz számnak tartja".

Bélteczki János, a MOSZ elnöke kedden az MTI-nek azt mondta: a tagok, illetve tagszervezetek véleményét komolyan kell venni. A veszprémi és a pécsi orvosi kollektíva megszólalása Bélteczki szerint is arra utal, hogy a kollégák egyre elkeseredettebbek. Mint mondta: az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló nyilatkozatok folyamatosan gyűlnek, szinten minden nap csatlakoznak kollégák.

A MOSZ elnöke azt nem tudta megmondani, hogy országos összehasonlításban a veszprémi és a pécsi kórházat mennyiben érinti a munkaerőhiány. A Pécsi Egyetemi Klinika sebészeti osztályáról információi szerint két év alatt 17-18 kolléga ment külföldre dolgozni. Emellett a Veszprém megyei kórház több osztályán is visszatérő és folyamatos probléma a munkaerőhiány.

A Magyar Nemzet keddi számában azt írta: a MOSZ Európai Bírósághoz fordul, ha a döntéshozók nem vonják vissza azt a módosítást, amely például tömeges felmondás esetén munkára kényszeríthetné az orvosokat. A vízközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatban elfogadott jogszabállyal kapcsolatban a lap idézte a MOSZ értelmezését, amely szerint egészségügyi válsághelyzetté lehet minősíteni olyan helyzetet, amikor az egészségügyi dolgozók tömegesen élnének a felmondás, vagy az önként vállalt túlmunka megtagadásának eszközével.

Bélteczki János ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta: a jogszabály-módosítás súlyosan korlátozza mind a beteg, mind a munkavállalói jogokat. "Európai mértékkel mérve elfogadhatatlan, és példanélküli" - fogalmazott.

Mint a MOSZ elnöke kifejtette: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa rámutatott több hiányosságra, így indokolt volt a szabályok módosítása. Annak kidolgozása már tavaly szeptemberben megkezdődött, időközben azonban - nyilvánvalóan a szlovák egészségügyben történt események hatására - az egyébként szabatosan meghatározott katasztrófa fogalmát "összemosták" a korábban ismeretlen egészségügyi válsághelyzet fogalommal - mutatott rá. Így az utóbbit - véleménye szerint - akkor is elrendelhetik, ha akár szervezési, akár a menedzsment hibájából az adott területen az egészségügyi ellátórendszer működésében zavar támad.

Bélteczki János szerint ehhez nincs szükség semmilyen akcióra, elegendő például, ha az influenza négy-öt orvost ágynak dönt és "bedől" a kórház, hiszen sem az ügyeleti, sem a napi munkát nem tudják teljesíteni.

A MOSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországnak presztízsveszteség lenne, ha az Európai Bírósághoz fordulnának ez ügyben. A szövetség is inkább "házon belül" szeretné megoldani a problémát. A MOSZ már el is küldte az általuk megfogalmazott módosító javaslatokat, hogy az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalásokon közösen dolgozzanak ki egy valódi katasztrófavédelmi szabályozást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jóri András pert indít Péterfalvi Attila ellen

Jóri András volt adatvédelmi biztos jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indít… Tovább olvasom