Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

Furcsa kérdések – sajátos válaszok

Mi tartja fenn az eget? Álmodnak-e a kisbabák? Van-e a macskáknak köldökük? Ezek olyan kérdések, amelyek szinte mindenkiben felmerültek. A válaszokkal ezúttal mi magunk szolgálunk.
– Álmodnak-e a kisbabák?
Mivel a babák látása és képességei korlátozottak, szinte lehetetlen elképzelni, hogy az újszülöttek álmodjanak. De mi mindannyian álmodunk éjszakánként, és a kisbabák többet álmodnak, mint a felnőttek – annak ellenére, hogy a kicsik látásérzékelése és a beszéde még nem fejlett. Álmukban fényeket, színeket, életlen képeket látnak, illatokat éreznek, és zajokat hallanak – tehát azokat a dolgokat látják viszont álmukban, amelyek őket ébrenlétük során stimulálják.

– Van-e a macskáknak köldökük?
Van bizony, és a köldökük a bordáik alatt van, hasonlóan az emberekéhez. Azonban a macska köldöke nem olyan, mint a miénk. A macskaköldök el van rejtve a bunda alá, és inkább heghez hasonlít, nem pedig az ember kerek köldökéhez. Ez a köldök a maradványa a köldökzsinórnak, ami az anyamacskát és a kölyökmacskát összeköti. Az anyamacska a köldökzsinórt a kölyök születése után a fogával rágja el.

– Mért nem rázza meg az áram a magas feszültségű villanyvezetéken ülő madarakat?
Az elektromosság mindig szeret a legkönnyebb úton keresztüláramolni. A fémek és a könnyebb anyagok vezetik az áramot. Ez azért van, mert az apró atomok, amelyeket a fémek tartalmaznak, még maguknál is kisebb elektronokat tartalmaznak, amelyek atomról atomra vándorolnak. Így az elektronok atomról atomra szökellnek, és magukkal viszik az elektromosságot. De amikor a madarak egy magasfeszültségű vezetéken állnak, az elektronok nem tudnak átmenni azokba az atomokba, amelyek a madarak lábát alkotják. A madarak lába ugyanis nagymértékben ellenáll az elektromosságnak. Tehát amikor az elektromosság ezzel a két útiránnyal szembesül, akkor mindig a kisebb ellenállást választja, vagyis a vezetékben halad tovább.

– Mi tartja fenn az eget?
A kérdés egyáltalán nem olyan buta, mint amilyennek hangzik. Az atmoszféra kizárólag gázokból áll. A gázok molekulái nagyon lazán kapcsolódnak. Tehát mivel a levegő összenyomható és rugalmas, a gravitáció miért ne hatna úgy rá, hogy összenyomja a molekulákat, és fenntartja őket? És ahelyett, hogy néhány mérföld vastag lenne az atmoszféra, miért nem lehet néhány méter vastag? A gázmolekulák mozgása annyira nagy, hogy a gravitáció soha nem tud hatni rájuk. De amíg a molekulák körbe ugrálnak, hiába nyomja őket lefelé a gravitáció, nem mozdulnak meg. Se erre, se arra. Ezért van az, hogy az atmoszféra cipzározza össze a Földet és az űrt.

– Miért mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak?
A Holdunk mindig ugyanazt az arcát mutatja, miközben a Föld körül kering. Ennek az az oka, hogy amíg a Hold körbejár a pályáján, ugyanennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül is. A Hold 27 nap alatt forog körbe egyszer a Föld körül, és ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy a saját tengelye körül is forduljon egyet.

– Nőnek-e az asztronauták az űrben?
Igen! Az űrben a test nem érzi azt a lefelé irányuló erőt, a gravitációt, amit a Földön igen. Ennek eredményeképpen az űrben a hátgerinc csigolyái kissé eltávolodnak egymástól, ezért az asztronauták egy kicsit magasabbak lesznek. Amikor azonban visszatérnek a Földre, a gravitáció újra összenyomja őket a normál magasságukra.

– Miért válik életlenné a borotvapenge, még akkor is, ha a borosta puha?
A penge nagyon vékony – minél vékonyabb, annál élesebben tud vágni. És a vékonyabb penge metsző élén van néhány atom. Ahogyan a penge végighalad a borostás állon, a szőrszál meglöki az egyes atomokat a penge élén. Amennyiben a pengeélen sok szőrszál van, a penge hamar életlenné válik.

– Miért „sistereg" az ital, ha jégkockát dobunk bele?
A folyadékban gázbuborékok keletkeznek, ha a folyadék szilárd anyaggal érintkezik. Különösen akkor, ha durva felületű anyaggal találkoznak. Így a folyékony italban icipici potenciális buborékok ezrei vannak, amelyek szén-dioxiddá alakulnak át a pohár falára tapadva. Amikor egy durva jégkockát raknak egy pohár italba, a szén-dioxid azért harcol, hogy kapcsolódhasson a jégkockához, ezért számos gázbuborékot bocsát ki magából.

– Ha lenyeljük a rágógumit, tényleg bélcsavarodásunk lesz?
Nagyon sok szülő figyelmezteti a gyerekét arra, hogy ez megtörténhet, de ez nem igaz. Habár a rágó ráragad a cipőtalpra, a busz ülésére, a járdára, és beleragad a hajba, az emésztőszerveken akadálytalanul halad át, egyenesen halad tovább a gyomron és a beleken. A rágó ugyanis nem tud megtapadni a belek nyirkos, csúszós falán.

– Miért nem megy a vér a denevér fejébe, ha az fejjel lefelé csüng?
Minden állatot olyanra „terveztek", hogy mindenképpen elegendő mennyiségű vér keringjen a testében attól függetlenül, hogy milyen testhelyzetet vesz föl. A folyamat bonyolult, és a szívdobbanás biztosítja azt, hogy a vért a test lényeges részeibe pumpálja az artériákon és a kapillárisokon keresztül, majd újra vissza a szívbe – mindez pedig anélkül történik, hogy a gravitáció hatással lenne a testre vagy parancsot adna a testnek. Az a tény, hogy a denevéreknek arányaiban nagyobb a szívük, mint több emlősnek, azt is jelenti, hogy a vér sokkal hatékonyabban pumpálódik körbe-körbe a testükben, és nem szalad a fejükbe csak azért, mert fejjel lefelé lógnak.

Daily Mail, írta: Sarah Chalmers
Fordította: Nyemcsok Éva
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesen vállalnak a magyarok közül önkéntes munkát

Tíz emberből átlagosan három vesz részt közösségi munkában az Unióban, itthon azonban jóval kevesebb… Tovább olvasom