Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Gazdasági versenyfutás: kié lesz az Északi-sark?

A világ nyilvánossága előtt hetek óta tart a versenyfutás az Északi-sarkért. Oroszország, Norvégia és Kanada után legutóbb Dánia is magának követeli a sarkvidék egy részét. Az enyhülő éghajlat miatt ugyanis könnyebben kinyerhetőek a jégtakaró alól az ásványkincsek.
Az oroszok az Északi-sarkpont alatt már ki is tűzték zászlajukat, jelezvén, hogy a legészakibb pont már orosz föld. Kanada külügyminisztere a napokban demonstratívan megjelent a térségben, Dánia pedig kutatókat küldött a helyszínre. A nemzetközileg kényes helyzetről Valki László nemzetközi jogász és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott.

- A nemzetközi jog szerint miért nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy melyik országhoz tartozik az Északi-sark?

Valki László: - Mert ebben az államok még nem egyeztek meg. Amiben megegyeztek, azt 1982-ben foglalták szerződésbe, amely szerint minden tengerparti országot, kivétel nélkül megillet egy 200 mérföldes parti övezet. Ezen a területen belül az illető ország halászhat, és a tenger fenekéről felhozhat természeti kincseket is. Az ezen túli terület ugyan szintén lehet kontinentális talapzat egészen 350 mérföld távolságig, de ebben még nincs megállapodás. Ha egy ország úgy gondolja, hogy neki 320 mérföldig terjed a parti tengere, akkor az erről szóló, elsősorban geológiai bizonyítékokat be kell nyújtani az 1982-es szerződés által létrehozott nemzetközi kontinentális talapzat bizottságnak.

- A nemzetközi jog egyértelmű választ nem ad, vagyis a tárgyalóasztal mellett kell a négy országnak eldöntenie, hogy melyikükhöz is tartozik...

Valki László: - Nem a négy országnak, hanem mindazoknak, akik részesei az 1982-es egyezménynek. Őket ebben az említett bizottságban 21 tag képviseli.

- Ha a tárgyalóasztal mellett nem sikerül megállapodni erről, akkor emiatt a konfliktus miatt kialakulhat egyfajta háborús helyzet?

Tálas Péter: - Azért háborús helyzetről nem kell beszélnünk, hiszen amennyiben ez a bizottság nem tud dönteni, akkor még mindig van lehetősége az országoknak különböző helyekre fellebbezni vagy bíróság elé vinni a kérdést. Például a Hágában működő nemzetközi bíróság vagy a Hamburgban működő tengerjogi bizottság is kompetens lehet annak eldöntésében, hogy kinek van igaza, hiszen nyilvánvaló, a geológiai tudományos eredményeket az országok feltehetően vitatni fogják. Természetesen elképzelhető, hogy néhány évtized múlva bekövetkezik egy olyan helyzet, amikor majd az országok valamilyen módon megpróbálják legalábbis megakadályozni azt, hogy a kontinentális talapzattal meghosszabbított területen a kitermelés ne folyhasson.

- Mi történik akkor, ha mégis valaki önhatalmúlag elkezdi a kincsek kitermelését?

Tálas Péter: - Erről egyelőre nem kell beszélni, ennek a technikai lehetőségei még nincsenek kidolgozva. Ne felejtsük el, hogy ma a mélytengeri fúrások gyakorlatilag 600-ról épphogy csak felnőttek 3 ezer méterre. Bonyolult technikai megoldásokról van szó, ráadásul extrém körülmények között. Ha nagyon fantáziálni akarok, úgy látom, legfeljebb arról lehet majd szó, hogy különböző tengeralattjárókkal, esetleg atom-tengeralattjárókkal fognak cirkálni a hatalmak és egymást árgus szemmel figyelve igyekeznek megakadályozni azt, hogy bárki a hajózáson túl valamifajta kitermelést folytasson.

- Milyen hatalmi gazdasági ambíciók húzódnak meg a háttérben, mitől lett ez a kérdés most hirtelen ennyire aktuális?

Tálas Péter: - Ha megnézzük az olajárakat és megnézzük az olajkitermelés helyzetét, és megnézzük, hogy az itteni terület a számítások szerint 25 százalékkal megnövelheti az olajtartalékokat, akkor azt kell mondani, hogy aki e fölött az olajtartalék fölött rendelkezik, vagy ennek az olajtartaléknak a kitermelését, elosztását valamilyen módon befolyásolja, az kulcsfontosságú pozícióra tesz szert a nemzetközi energiapolitikában.

(Krónika hírszolgálat)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

800 hektáron égett a Hortobágyi Nemzeti Park

Egy hibás munkagép okozhatta szerdán kora este a Hortobágyon kitört, több száz hektár területen… Tovább olvasom