Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 25°C

Gémesi: az EU a magyar-magyar viszonyokat is megváltoztatta

Magyarország a végsőkig támogatja a határain túl felépített magyar intézményrendszert, mint a Sapientia-egyetem, a Szülőföld Alap és az oktatási-nevelési támogatások - jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Kolozsváron a hét végén.
A Krónika című erdélyi napilap tájékoztatása szerint az államtitkár elismerte azonban, hogy Magyarország gazdasági erejének csökkenése, valamint az a tény, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, alapvetően átfogalmazták a magyar-magyar viszonyt.

Újságírói kérdésre Gémesi elmondta: ma még senki nem látja át, hogy az év végére oldódik-e vagy elmélyül a válság. "Változatlan a szándék, hogy ezeket az intézményeket a végsőkig fenntartsuk. Ha azonban olyan súlyos válság alakul ki, amelyik alapvetően veszélyezteti a térség gazdaságait, az minőségileg más helyzet lenne, amikor mindent újra kellene gondolni" - tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a magyar vállalatok nem vonultak ki a válság hatására Romániából.

A Krónika beszámolója szerint az államtitkár arról is beszélt, hogy miként módosította a támogatási politikát a térség országai közötti gazdasági erőviszonyok átalakulása. A határon túli intézményrendszer ugyanis még akkor alakult ki, amikor Magyarország gazdasági fölényben állt a szomszédaival szemben. Gémesi Ferenc elmondta, 2006-2007-ben úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a határon túlra szánt évi tízmilliárd forint körüli összegből az alapvető intézményeket tudják finanszírozni. Emellett viszont azt is szorgalmazták, hogy a magyar szereplők saját országukban fejlesztési ügyekben legyenek jóval aktívabbak. Így ugyanis az EU-forrásokból és az országos forrásokból is több juthat a magyar szempontból fontos ügyekre. Ez az aktivitás viszont akkor lehetett igazán eredményes, amikor a magyar pártok kormányon voltak országukban.

Jócskán csökkent azon határon túli magyarok száma, akik gazdasági megfontolásokból telepedtek Magyarországra, habár évente kisvárosnyi, mintegy tízezer letelepedő kap magyar állampolgárságot. Ezek többsége a szomszédos országokból érkezik, és több mint nyolcvan százalékuk magyar nemzetiségű. Számuk jelentősen nem változott az utóbbi években.

"A Magyarország határain kívül, de EU-tagállamban élő magyarok számára egyre kevésbé izgalmas a magyar állampolgárság megszerzése. Ez ugyanis a szavazati jogon kívül nem nagyon tud többletlehetőségeket nyújtani" - magyarázta Gémesi, hozzátéve, hogy hasonló okokból állt le az EU-csatlakozás után az Ausztria irányába korábban beindult magyar elvándorlás is.

Olvasóink írták

  • 1. csigaZ 2009. március 09. 22:29
    „Szomszédos országok nem örülnek, hogy a magyar minisztérium felelős, erre hivatott személyek belebeszélnek országuk belügyeibe és az ott élő volt magyarokat uszítják, lázítják.
    Nem csoda ha minden szomszédos állam haragszik magyar országra.
    Le fogják igázni és meggyalázzák országunkat népünket. Ez a nemzet halálra van ítélve.
    Köszönhetjük kormányaink gyalázatos viselkedésének, harácsolásának.

    Zászlónkat lassan földre ereszthetjük míg van Magyarország.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hasba szúrt egy férfit a kocsmában

Komló - Hasba szúrt egy férfi egy másikat egy komlói sörözőben a hétvégén. Tovább olvasom