Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Gépek helyettesítik az embert – Nagy úr a bérköltség

Minden vállalkozás arra kényszerül, hogy csökkentse a bérköltségét, mert drága a munkaerő. Az adminisztrációban a számítógép, a város takarításában a seprő masinák, a vendéglátásban a mosogatógépek szorítják ki a kétkezi munkát. Hatékonyak, gyorsak, precízek.
A vállalkozásoknál a legtöbbe a „humán erőforrás" kerül: minden hónapban fizetést kell neki adni, ami nem olcsó mulatság. Az államnak kifizetett terhekkel együtt az egyszerűbb munkaerő is másfél-két milliójába kerül a munkáltatónak egy évben. Innen felfelé a határ a csillagos ég, igaz, gondosan kiszámolják, hogy az illető több pénzt hozzon cégének, mint amennyibe kerül. Ahol pedig csak lehet, gépekkel helyettesítik az emberi munkaerőt, olyan masinákkal, amelyek nem betegek, nem késnek el, nem kelnek bal lábbal, ha családi problémájuk van.

De félre a tréfával! A tizenkilencedik század óta kell együtt élnünk az ember munkáját megkönnyítő berendezésekkel, a haladás, a tömegtermelés visszafordíthatatlan, és már nincs a klasszikus kapitalizmus géprombolásaiban végződő konfliktus sem a dolgozó és berendezése között.

Automatizált világ

Egy komposztáló üzem ma már felügyelet nélkül működik, számítógép irányítja. Csak az anyagmozgatás igényel emberi munkaerőt. Az automatizált szennyvíztelepek napi munkájához sem kell állandó alkalmazott, ha gond van, a gép hibaüzenetet küld a központnak. A feldolgozóüzemekben a tej, a panírozott hús, a konzerv, a csokoládé szinte emberi kéz érintése nélkül készül, a dolgozók csak felügyelik a műveleteket és a futószalagról kapkodják le a hibás termékeket.

A városban szorgoskodó kisebb seprő- és nagyobb takarítógépeket látva el sem tudjuk elképzelni, hogyan lehetne ekkora alapterületű aszfaltot, gyepet utcaseprőkkel rendben tartani. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója szerint ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy a várost megtisztítsák a szeméttől. Ezer ember munkabéréhez képest egy századnyi a korszerű berendezések ára, holott a kisebb gépek 10-15, a nagyobbak 30-40 millió forintba kerülnek. Egy hétköznapi seprőgép ötvenszer akkora területet tisztít meg egy nap alatt, mint tíz ember.

„Rákényszerültünk a gépesítésre – mondta Szabó Ferenc –, amellett, hogy olcsóbb a gép, mint az ember, egyenletesebb minőségű munkát is végez. Ráadásul a jelentkezők ma már nem is akarnak nehéz fizikai munkát végezni. Ahol gépesítettünk, ott a dolgozók száma a felére csökkent. Egy területen értük el a végső határt, az a hulladékszállítás, a kukások számát nem lehet csökkenteni."

A vendéglátásban használt ipari mosogatógépekre pillantva azt gondolnánk, már mosogatólányokra sincs szükség. Ezt azonban cáfolta Kozák Pál, a Béke Tanszék vezetője, aki elmondta, a Békében ketten is mosogatnak. Ráadásul a gép drága műfaj: az ára félmilliónál kezdődik, a húszliteres gallonból adagolt mosogatószer pedig csak két hónapra elég. És még nem számoltuk az energiát, meg a munkaerőt, hiszen előbb kézzel „elő kell mosni" a tányérokat, és ki-be kell pakolni a csentrest.
Hogy akkor mi a haszna a berendezésnek? Például az, hogy 80 fokon mos, a pohár nem lesz vízköves, az edény patyolattisztán „jön ki", és azonnal cseppmentesen megszárad. A munkát tehát megkönnyíti ugyan, de az embert nem pótolja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cserbenhagyásos gázolás az 5-ös úton Balástya közelében

Életét vesztette egy 51 éves férfi, amikor feltehetően vasárnap hajnalban elütötte egy… Tovább olvasom