Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Geréb-per - A vádlottak felszólaltak az utolsó szó jogán

A védőbeszédek elhangzása után egy kivételével az összes vádlott felszólalt az utolsó szó jogán Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és társainak perében csütörtökön a Fővárosi Bíróságon.
Geréb Ágnes az utolsó szó jogán azt mondta, mindent elmondhatott a perrel kapcsolatban, amit tudott, ezt köszöni.

Hozzátette: a médiában megjelenő "csúsztatásokat" fájdalom nélkül nyugtázza. "Az viszont mélyen érint, amikor lépten-nyomon azzal kommentálják az otthonszülést szabályozó rendelet bevezetését, hogy a rendeletre azért volt szükség, mert a rendezetlenségben anyák és újszülöttek estek áldozatul annak, hogy a bábák nem mertek mentőt hívni. Jól ismerem bábatársaimat. Egészen biztos, hogy ilyesmi nem fordult és soha nem is fordulhat elő, akár van rendelet, akár nincs, egyikünk se helyezte és nem is helyezné önös érdekét az újszülöttek és az anyák biztonsága elé".

Geréb Ágnes úgy fogalmazott: "Van egy-két állapot, ahol mindenki egyforma, akármilyen a bőre színe, akármennyi pénze van és akármi a foglalkozása. Az egyik ilyen a szülés, a szülés közeli állapot. Szeretem elkísérni oda az asszonyokat és együtt lenni velük ott, legjobb szakmai tudásommal és teljes jelenlétemmel segíteni nekik, hogy ne zavarja őket semmi, hogy átérezhessék azt a bizonyos egyformaságot, egyenrangúságot, és így tudják fogadni, útnak indítani a kisbabájukat. A békésebb jövőért. A toleránsabb jövőért".

K. Ágnes másodrendű vádlott nem kívánt élni az utolsó szó jogával.

F. Júlia harmadrendű vádlott azt mondta: "hét éve zajlik ez a per, hét éve történt meg az, amiről a szülés-kísérések kezdetétől fogva tudni lehetett, hogy előbb-utóbb, egyszer majd meg fog történni". "Ha valamire egyáltalán büszke lehetek, az, hogy társaimmal közösséget vállalhatok, a közös munka, aminek része az is, hogy immár hét esztendeje együtt ülünk a vádlottak padján".

Mint mondta, "az otthonszülés választása kisebbségi választás az európai civilizációban. Ez már nem lesz másképp. Ha valaki a származása vagy a választása vagy a tulajdonságai miatt egy közösségen belül kisebbségbe kerül, akkor annak rövidebb-hosszabb ideig kell várnia, amíg a többségben lévők elfogadják, és nem valami extremitásnak tekintik a másságából eredő eltérő szabadságigényét. A kisebbség és másság többnyire jogfosztott állapotot teremt. És ha ezen a tárgyaláson a többségi szempontokat szentírásnak tekintő öt előítéletes és dühös férfi-szakértő ül szemben öt, az ő szemükben extrém elveket valló, másmilyen nővel, akkor ebből a szakértői iránymutatásból, mint láthattuk, csak elfogultság, csúsztatás, meg nem értés sülhet ki. Csak abban lehet bízni, hogy ez mégsem befolyásolja majd az ítéletet".

Szerinte a vádlottak elmúlt 21 évi munkája vezetett oda, hogy elismertté és szabályozottá válik még Magyarországon is az otthonszülés. "Azért is kívánom, hogy mentsenek fel bennünket, hogy ezt a rendet, ami kialakulóban van, a szabadság szülje meg, és hogy ebben a szabadságban mi is tovább dolgozhassunk. Ha viszont mégiscsak ítélet várna ránk, akkor azt szeretném, ha egyforma büntetésben részesülnék társaimmal".

N. Mónika negyedrendű vádlott az utolsó szó jogán elmondta: egyetemi tanulmányai során a szülőszobán nagyon megrendítette a szülő nők magányossága és kiszolgáltatottsága. "Kényelmetlenül éreztem magam, mert tevékenységem során számtalanszor kényszerültem durván megsérteni az asszonyok intimszféráját, és olyan ritkán érezhettem azt, hogy sikerült valami fontosat adnom cserébe".

"1998-ban, mikor várandós lettem első gyermekünkkel, magától értetődően kerestem alternatív lehetőségeket, miközben lelkiismeretesen jártam a klinika vizsgálóit és várótermeit". "Gyerekünk születése hivatást is hozott nekem: bába akarok lenni, semmi más. (...) Nagyjából egy év múlva kezdtem engedni a késztetésnek, és keresni a bábává válás útját, amin azóta is járok, számtalan meghatározó jelentőségű tapasztalattal gazdagodva".

S. Mónika ötödrendű vádlott azt mondta: "az első szüléskísérés élménye mélyen belém ivódott. A közvetlen, bizalmas kapcsolat a család és a segítők között, a megtapasztalt egy vagyok a sorban érzése helyett. A segítők feltétel nélküli odafordulása, figyelme, minden rezdülésre, a személytelen ellátás helyett. Ebben a védett állapotban a szülő nő megjárhatta a maga útját, nem siettettük, nem zavartuk (....) Nem érzem hibásnak magam, és a lelkiismeretem tiszta mind az otthon, mind a kórházban történt esetekre gondolva, mert tudom, hogy a cél tiszta és nemes, az eszközöket és módszereket évezredek tapasztalatai igazolják" - tette hozzá.

Az ügyben március 24-én hirdetnek ítéletet.

Olvasóink írták

  • 2. gereben 2011. március 18. 00:39
    „ne bántsátok Geréb Ágit. Politikai koncepciós szagu az ügy......a korházakban szülésnél többen halnak meg, de azt eltussolják. Bravó, pénzéhes szülészorvos maffia.....”
  • 1. Lehiggadt 2011. március 17. 23:00
    „Ismételten el kell mondani, hogy az "otthonszülés" és az otthonos körülmények között szülés az két különböző fogalom!
    Geréb Ágnes ott vétett, hogy megtévesztő viselkedésével olyan körülmények közé "kényszerítette" a pácienseit, ahol nem volt biztosítva vészhelyzetben az ellátás, a mentés lehetősége!
    Az új rendeletben 20 perc beszállítást írnak elő!?! Az már rég késő egy megszoruló babának! Ezt a rendeletet álszakemberek hozták politikai parancsra!
    A Kisfiam nem lenne köztünk vagy fogyatékos lenne, ha a problémamentesnek ígérkező szüléskor nem 5 percen belül kapták volna ki az Édesanyja hasából, amikor megszorult... Nem fért volna bele a 20 percbe!
    Geréb Ágnes alkalmatlan a foglalkozásának gyakorlására, mert FELELŐTLEN!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három beszélgetős műsort indít a Duna Televízió

Dokureflex, Múltidéző, illetve Klubszoba címmel három beszélgetős műsort indít a Duna Televízió. Tovább olvasom