Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Gondban a gazdák: értékesíteni vagy várni?

Azonnal értékesítsék aratás után a gabonát, vagy várjanak az intervenciós felvásárlásra? Ez a kérdés foglalkoztatja mostanában a gazdákat, hiszen legtöbben nem rendelkeznek saját tárolási lehetőséggel.
Az előrejelzések szerint hazánkban idén jó gabonatermést takaríthatnak be földjeikről a gazdák. Nem lesz probléma a mennyiséggel és a minőséggel sem, az értékesítés viszont annál több gondot, illetve fejtörést okoz a termelőknek: a mostani, nyomott áron adják oda a terményt, vagy raktározzanak novemberig és ajánlják fel állami felvásárlásra, például a búza mázsáját 101,34 euróért.

Raktározni nem tudnak

A problémát nehéz megoldani, hiszen a legtöbb gazda nem rendelkezik megfelelő tárolási kapacitással, a bérraktározás viszont alaposan megnöveli a költségeket. Tuba Gábor rábakecöli gazdának az idei aratás nehezen kezdődött. A kombájnoknak nagyobb szalmatömeggel kellett megbirkózniuk a gabona magas szára miatt, ami megnövelte a költségeket. Mellette azonban a szemsűrűség is magas, így a hektáronkénti termésük elérte a hatvankét-hatvannégy mázsát.

A család huszonöt hektáron termel búzát, ezt a hét elejére learatták és a termést már szinte a kombájnból eladták kétezer-négyszáz forint körüli áron. Bértárolásra nem is gondoltak, mert a közel háromszáz forintos mázsánkénti tárolási díjat magasnak tartják. Ahogy a gazda megjegyezte, a jelenlegi piaci helyzetben nem biztos, hogy a tárolással növelt árat később el tudják érni.

Kiszolgáltatott helyzetben

A szintén rábakecöli Rábamenti Szövetkezet elnöke, Nagy Géza tájékoztatása szerint a cég nyolcszázötven hektáron gazdálkodik, ebből a búza vetésterülete kétszázötven hektár. Az aratást kedden befejezték, termésátlaguk hatvan mázsa lett hektáronként. Jelenleg nem gondolkodnak a búza eladásán, nagy részét az állatállománnyal etetik meg, értékesítésre esetleg később, az intervenciós határidő után kerülhet sor.

A szövetkezet előnye, hogy rendelkeznek saját tárolási kapacitással, amit megörököltek a régi, nagyobb szövetkezettől. A helyi gazdák részére bértárolást is vállalnak, tizenöt forint napi, tonnánkénti áron.
Nagy Géza a mai helyzetről megjegyezte: a gabonapiac kialakulatlan, a kereskedők és a feldolgozók kihasználják a gazdák kiszolgáltatott helyzetét és a búza ára jelenleg arcpirítóan alacsony.

Már uniós előírások nálunk is

Fenyőházi Tibor, a Gazdakörök Országos Szövetségének megyei elnöke az európai uniós minőségi követelményekről számolt be. Véleménye szerint ezeket az előírásokat – a hiányos tájékoztatás miatt – a gazdák többsége nem is ismeri.

– Május elsejétől a magyar gazdákra is az uniós előírások vonatkoznak, ám ezek csak az interneten jelentek meg, a termelőket nem tájékoztatták megfelelően – kezdte Fenyőházi Tibor. – Még ma is takarmánybúzáról, malmi 1-es és malmi 2-es búzáról beszélnek, holott az unióban nem ezek alapján határozzák meg az intervencióra kerülő minőséget. A búzával kapcsolatban a nedvességtartalom, a fehérje, az esésszám és az úgynevezett zelenyindex (a fehérje beltartalma) a meghatározó tényezők és ugyanígy az árpára is vannak előírások. Ha ezen értékei megfelelőek a gabonának, a gazda akkor ajánlhatja fel intervencióra, ami november elsejétől érvényes.

A gazdaköri elnök szerint a termelőknek továbbra is gondot okoz a tárolás, ezért úgy gondolja, megint csak a kereskedők járnak jól.

Közraktárak kellenek

– Közvetlenül aratás után olcsón, 1900–2300 forintért vásárolják fel a terményt a kereskedők, amelyet legrosszabb esetben is novemberben 101,34 euróért ajánlhatnak fel intervencióra, hiszen erre a gabona tulajdonosa jogosult és nem számít, ki volt a termelő.

Ez kifejezetten tisztességtelen haszonszerzés, ráadásul a gazdák, hacsak nem rendelkeznek saját tárolási kapacitással, tehetetlenek, mivel a közraktárak számukra elérhetetlenek, tudomásom szerint például megyénkben nincs hely. Hiba volt az is, hogy az állami tulajdonban lévő Concordia közraktár kétharmadát a kereskedőknek adta bérbe a tárca – sorolta a gondokat Fenyőházi Tibor. Szerinte a megoldás az lenne, ha kis- és nagytermelők összefognának és azok, akik megfelelő raktárral rendelkeznek, felajánlanák segítségüket a kisebbeknek.

– Természetesen az előírt vizsgálatok után és a feltételeknek megfelelve lehet a közraktározási pozícióba jelentkezni, a bank máris előre finanszírozná az intervenciós árat és a gazdák novemberben dönthetnének a termény sorsa felől. Megoldás lenne az is, ha a gabonatermelés frekventált területein állami támogatással építenének fel közraktárakat. Így lehetne igazán szabályozni a piacot és a kereskedőket, vagy egyszerűen fogalmazva a „gabonamaffiát" háttérbe szorítani – fogalmazott Fenyőházi Tibor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félrelépő alkalmazottak

Elégedetlenség vagy csak új kihívások keresése? Mindenesetre az internetes állásoldalon böngésző… Tovább olvasom