Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Gyenge aratás, súlyos aszálykárok

Győr-Moson-Sopron - Már magtárakban a gabonák, nem kell becsülni, találgatni, mennyivel rövidítette meg a mostoha időjárás a termelőket: sokkal. A kukorica miatt viszont még nagyon is van okunk aggódni, miközben a mostani kilátások is rosszak: kisültek a rétek, legelők, nehéz helyzet elé néznek az állattenyésztők.

Győr-Moson-Sopron - Már magtárakban a gabonák, nem kell becsülni, találgatni, mennyivel rövidítette meg a mostoha időjárás a termelőket: sokkal. A kukorica miatt viszont még nagyon is van okunk aggódni, miközben a mostani kilátások is rosszak: kisültek a rétek, legelők, nehéz helyzet elé néznek az állattenyésztők.

A januári csapadékmérleg alapján a 2004-es esztendőhöz hasonlónak ígérkezett az idei. Akkor harminchét és fél milliméter csapadék hullott, az idei első hónapban bő 40 milliméter, ám július végéig már majdnem 100 milliméterrel kevesebb eső esett, mint három éve, és ez igencsak megmutatkozik a gabonák termésátlagában. A kalászosok aratása nemrégiben befejeződött. A mérleget a Kisalföld számára Janák József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője, főigazgatója vonta meg.

A megyében 112 ezer hektár volt a kalászosok vetésterülete, ebből 67 ezer az őszi búza, melynek 40,7 mázsa volt a hektáronkénti termésátlaga. A magtárakba került 275 ezer tonna búza 13 százalékkal kevesebb a múlt évinél.

Az aratás kezdetén 38 ezer forintért vitték a búzát a felvásárlók a tarlóról. A szakemberek véleménye szerint ez még nem az aszály következménye volt, inkább jelezte, hogy az intervenciós felvásárlási rendszer működik, a termény valóságos árát kaphatták a termelők (tavaly 26–28 ezer forint volt a búza tonnánkénti induló ára). Az aratás vége felé a búza iránti felfokozott kereslet mutatkozott meg az árban, akkor már a kereslet-kínálat szabályozta a piacot. Szinte mindegy volt a felvásárlóknak, hogy milyen a búza, gazdára talált, 50 ezer forintra, vagy még afölé is emelkedett az ár.

Mondhatni minősítés nélkül vásároltak, takarmány minőségű jóformán nem is volt. (Más években ez az egyharmadot elérte vagy meghaladta.) A tonnánkénti 52 ezer forintos búzánál nehezen éri meg ebből vetőmagot előállítani, majd még csávázni, minősíteni, csomagolni. Nagyon is elképzelhető, hogy ennek vetőmaghiány lehet majdan a következménye. A megyében a 22 ezer hektár tavasziárpa-vetésterületről a hektáronkénti 2,9 tonnás átlagtermés mellett majdnem 40 százalék a kiesés, katasztrofális – mondják a termelők.

Az őszi árpa vetésterülete 9600 hektár, az átlagtermés 3,8 tonna volt, 16 százalékkal kevesebb annál, mint ahogy a korábbi esztendőkben fizetett az őszi árpa. Egyelőre nagy talány, mit várhatnak a termelők a megyében a kukoricától.

Vetésterülete 45 ezer hektár volt, s az aszály miatt háromnaponként végeznek a falugazdák termésbecslést – ugyanis folyamatosan változik, egyelőre romlik a helyzet –, megbecsülendő, hogy egyáltalán mire lehet számítani. A mostani felmérések szerint a kukorica 5–8 százaléka még silónak, tömegtakarmánynak sem használható. A kukorica várható átlagtermését hektáronként 4,8 tonnára becsülik. A gazdák a tavalyi bőséges csapadékra gondolva sűrűbben, nagyobb tőszámmal vetették a kukoricát, a légköri aszály következtében viszont ennek most hátrányát, káros következményét tapasztalhatják, nagyon rosszul kötöttek a kukoricák. Egy kiadós csapadéktól már csak azt lehet várni, hogy a megkötött csöveket ki tudja a növény nevelni. A megyében 346 ezer tonna körüli kukoricatermést becsülnek, legalábbis most, s ez mintegy 31 százalékos terméscsökkenést jelent. Cukorrépából a 10,5 ezer hektáros termőterületről jó közepes termést várnak, egyelőre hektáronként 33 tonnát.

A répát ugyanis kevésbé viselte meg az aszály: bár a növény még nem dobta le levelét, de az eső sokat segíthetne rajta.

A rétek, legelők viszont kisültek, az első kaszálását nem követte a sarjképződés. A lucernát is csupán kétszer kaszálták. A megyében 21 ezer hektár az öntözhető terület, ennek azonban csak töredékén éltek ezzel a lehetőséggel, mindössze 500–800 hektáron. Drága ugyanis a víz, a termény árában nemigen érvényesíthető az öntözésre fordított pénz.

Ferenczi József

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tanácsok férfiaktól nőknek

Sose vegyél egy új márkájú sört csak azért, mert akciós! Ha a kertben vagyunk és a nappaliban megy a… Tovább olvasom