Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Gyerekkorom legszebb nyara...

A képviselő asszony szívesen nosztalgiázott a vidámparki kedvencéről, a hajóhintáról; a színidirektor arról mesélt, hogy Vili, a veréb hangjaként beköltözött a gyerekszobákba; míg a testnevelő tanár bevallotta, rengeteget kapott vissza a gyerekektől. A gyermeknap kapcsán ismert szegedi felnőttek gyerekkorát villantjuk föl – fotókkal és történetekkel.
– Emlékszem, gyerekként azt játszottuk, hogy megszámoltuk az autókat az Andrássy úton. Ez ma reménytelen lenne. A világ teljesen átrendeződött – merengett el a múltban a szegedi nemzeti színház direktora, Székhelyi József. Az igazgató Budapesten, a Terézvárosban nőtt fel. Szülei a lelkére kötötték, hogy bizonyos környékekre ne kószáljon el, mert baj történhet vele.

Kapuzárás

– Ma minden kerületben rossz környékek vannak. A magamfajta gyerekeknek kapuzárásra otthon kellett lenniük, ma a gyerekek kapuzárás után rajzanak ki. Annak idején ünnepi eseménynek számított egy-egy mozielőadás, ma a televíziók és a házimozik korában ez a varázslat megszűnt. Akkoriban volt valami csiklandós bája egy-egy szem narancsnak vagy csokoládénak, a mai fogyasztói társadalomban az ilyen apró figyelmességek már nem ajándékok – beszélt a színházigazgató a jelen és a múlt különbözőségeiről.

Az eltévedt költemény

Barok István, hétéves forma szerelmes srácként nehezen találta a szavakat. Ezért aztán felfirkantotta egy lapra Petőfi Szeptember végén című költeményét és a verset – nemes egyszerűséggel – bedobta az imádott kislány szüleinek a kertjébe. Igen ám, de Etike helyett a kislány édesanyja talált rá az irományra, amelyet aztán mint „véres kardot" vitt vissza a kisfiú családjához.  
A szegedi Ságvári gimnázium testnevelő tanára, Barok István is szívesen nosztalgiázott a gyermekkoráról. A pedagógus Dunaharasztiban nőtt fel. Az édesapja a helyi sütőipari vállalat vezetőjeként dolgozott. A dédapja és a nagyapja is pék volt. Kis híján belőle is az lett.

– Nyaranként, a nagybátyáméknál, Jászkiséren lovas kocsival hordtuk ki a kenyeret. Itt is a pékség volt a középpont. Tetszett ez az élet, mégis orvos, majd később tanár akartam lenni.

Főzőcske

A szegedi közgyűlés egészségügyi és szociális bizottság elnöke, Ványai Éva gyerekként Orosházán, a nagyszüleinél töltötte a nyarakat. Hamar megtanult tésztát gyúrni, tyúkot vágni és egyszerű, honos magyar ételeket főzni. A háztartási teendőket azóta sem tekinti munkának. Hogy mikor jött el az életében a felnőtté válás pillanata?

– Amikor '79-ben felvettem az első fizetésemet – 3400 forintot – mint kutatóorvos, akkor éreztem magam először igazán felnőttnek. Az önkormányzati képviselőasszony szerint az ő idejében egy gyermeknek több volt a kötelezettsége, manapság viszont a joga több. – Most már a két nagylányom is felnőtt, de azért a gyermeknapon mindig meglepem őket valami aprósággal. És nagyon várom már, hogy ha lesz unokám, odaadhassam neki a máig őrzött kedvenc mesekönyvemet, az Öreg néne őzikéje kötetét – és már idézte is a kezdő sorokat: „Mátra alján, falu szélén, lakik az én öreg néném".

Székhelyi József színidirektorként mesekönyvek helyett gyerekdarabokkal kedveskedik a lurkóknak, mert mint mondja, a teátrum számára ők is nagyon fontosak. Ráadásul a zsongásuk élettel tölti meg a színházat A dzsungel könyve vagy éppen a Hamupipőke előadásain. Székhelyi József Vili, a veréb vagy éppen Homer Simpson hangjaként is mindennapos a gyerekek otthonaiban.

Fagyigömb

Ványai Éva kisiskolás korában a gyermeknap a szegedi sulik fesztiváljának számított.

– Az iskolától a Széchenyi térig vonultunk fel, ahol együtt ünnepeltünk a többi diákkal. Persze a vidámpark sem maradhatott el ilyenkor, ahol a hajóhinta volt a kedvencem. Gyereknapon egy-egy gömb fagyit is kaphattunk. Ez nagy szó volt, mert akkoriban a fagyizás ünnepnapnak számított – nosztalgiázott az önkormányzati képviselőasszony.
Barok Istvánnak az egész nyár gyereknap volt. Szívesen emlékszik vissza az úttörőtáborok hangulatára, de arra is, amikor már felnőttként úszást oktatott a gyerekeknek a nyári táborozásuk idején. – Bármennyi energiát is fektettem a gyerekekbe, mindig a dupláját kaptam vissza tőlük.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

420 ezer gyermek él a szegénységi küszöb alatt

Magyarországon körülbelül 420 ezer gyermek él a szegénységi küszöb alatt, mintegy 700 általános… Tovább olvasom