Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

Gyermekvilágon innen, iskolán túl

A Waldorf alternatív oktatási módszer sikeres diákokat bocsát az életbe, ugyanakkor megvédi őket azoktól a fejlődő személyiségekre káros hatásoktól is, amelyektől a hagyományos iskolák képtelenek. „Nem fegyelmeznek, nincsenek szabályok, a gyerek azt csinál, amit akar” – sokan így kapják fel a fejüket, amikor a Waldorfról esik szó. A tapasztalatok mindezt cáfolják.
A győri Kodály Zoltán Általános Iskola keretein belül 1992-ben kezdett a Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény első osztálya. Az intézmény önkormányzati támogatás nélkül, az állami normatívából és a szülők támogatásából tartja fenn magát. Az önkormányzat Gyárvárosban biztosított helyet az iskolának, tizenkét osztállyal, az alsó tagozat azonban kinőtte az épületet, ezért szeptembertől Töltéstavára költözött, ahová iskolabusz viszi a nebulókat.
Miben hasonlít és miben tér el a Waldorf a hagyományos oktatási módszertől? A Waldorf-iskola 12+1 évfolyamos egységes iskolatípus, melyben a gimnáziumi képzés 5 éves és állami érettségivel zárul. A tanterv (amely államilag elfogadott és más iskolák számára is választható kerettanterv) messzemenően az életkori sajátosságokhoz igazodik. Hangsúlyt fektetnek az érzelmi, az akarati és a gondolati képességek fejlesztésére. Arra törekednek, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltve a teremtett világ iránt, saját tapasztalásokon keresztül ítélőerejüket, felfogásmódjukat kimunkálják és használhassák. A gyermekeket szabadságra szeretnék nevelni, hogy felnőttkorban öntudatos, szabad emberré válhassanak, akik meg tudják és meg is merik formálni a saját véleményüket. Mindez nem egyenlő azokkal a téves nézetekkel, melyek szerint a Waldorfban nincs fegyelmezés, és a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak. De erről hitelesebben vallanak azok a szülők és pedagógusok, akik a módszerről beszéltek a Kisalföldnek Töltéstaván. A szülők, Fodorné Liszkai Kornélia és férje, Fodor Mihály kisfia másodikas, Rátkai Noémi gyermekei első, második és negyedik osztályosok, és a pedagógusok, Lázár Orsolya és Bánhegyi Anikó, akinek szintén a Waldorfban tanulnak a gyermekei.
A tanulás nem más, mint emberismeretre alapuló, élményekre és tapasztalásra épített együttműködés a gyermekkel – mondják egybehangzóan. A tanulnivalót nem könyvből, hanem a korosztályukhoz legközelebb álló tevékenységből, játékos élményekből, a felfedezés örömével sajátítják el a diákok. A kerülővel ugyan, mégis rövidebb úton megszerzett tudás elmélyítésére bőségesen áll rendelkezésre idő és türelem. Nincs rohanás, nincs sietség, mert egyszerűen a gyereknek nincs miből kimaradni.
A Waldorf nem elit iskola – állítja az egyik pedagógus, egyszerűen más: kényszerítés helyett megfürdeti a gyerekeket az ismeretekben, kiragadja őket a teljesítménycentrikus rohanásból, visszaadja a játékkal tölthető délutánokat. Persze van számonkérés, témazáró dolgozat, sőt, a gyerekek záró diplomamunkákat írnak, melyet közönség előtt meg is védenek, ez mégsem nyomasztó.
A világ megbetegíti a gyerekeket, bedarálja – vélik a szülők. Pedig az ebihalat sem dobják a szárazra, és a palántát sem teszik ki a tűző napra azzal, hogy előbb-utóbb azt is el kell viselnie. Sokan nem ismerik a Waldorf-módszert, pedig fogásai észrevétlenül szivárognak be a hagyományos oktatásba is.
Az országban 23 Waldorf-iskola működik, átlagosan 15 fős osztálylétszámokkal, egyre több az érdeklődő, a jelentkező.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadták a schengeni övezet kiterjesztését

Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei elfogadták a schengeni övezet kiterjesztését az… Tovább olvasom