Szeged - delmagyar.hu

A szervezők szerint mintegy kétszázan vettek részt szerda este azon a gyertyagyújtáson, amelyet Torontóban a 2008-2009-ben elkövetett magyarországi romagyilkosságok emlékére rendeztek, a rendezvény egyben tiltakozás is volt a kanadai menekültügyi politika várható szigorítása ellen.

"Ez nem tüntetés, csupán a közösség válasza arra, ahogyan a kanadai kormány bánik a roma menekültekkel valamint a kanadai menekültügyi törvény nyáron várható szigorítására" - így nyilatkozott telefonon az MTI-nek az esemény egyik szervezője, Gina Csányi-Robah, a torontói Roma Közösségi Központ igazgatója. A közösségi vezető szerint a részvevők ekképp mutathatták ki állásfoglalásukat ezzel az emberi jogi problémával kapcsolatban. A rendezvényen részt vett több Ontario tartománybeli baloldali és liberális politikus.

Gina Csányi-Robah rámutatott, hogy noha Jason Kenney kanadai konzervatív bevándorlásügyi miniszter részben a benyújtott roma menedékkérelmek nagy számának visszavonásával indokolta a menekültügyi szabályozás megszigorítását, e mögött nem az áll, hogy a folyamodványok benyújtói nem a fenyegetettség elől menekültek el, hanem az, hogy a nyelvet nem beszélő, gyakran iskolázatlan emberek nem ismerik eléggé a bonyolult bevándorlási rendszert, s az ügyeiket intéző ügyvédek szakszerűtlenül jártak el.

"Fontos, hogy a kanadai közvélemény pontosan lásson bennünket, lássa, milyen ezeknek az embereknek a sorsa, miért jöttek el, milyen erőfeszítéseket tesznek Kanadában" - mondta telefonon az MTI-nek a parkdalei iskolakomplexumban megtartott esemény társzervezője, Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület vezetője. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a romák képesek legyenek közösen fellépni a "népirtás veszélyével szemben" az érdekeik képviselete érdekében, és bejelentette, hogy hamarosan megalakul a Mozgalom a Kanadai Romák Jogaiért nevű szervezet.

Horváth elmondta, hogy noha a tatárszentgyörgyi gyilkosságok után 3 ezren vettek részt az áldozatok temetésén, a roma "mártírok" halála nem váltott ki elégséges szolidaritást a magyar társadalomból, amelynek a 63 százaléka a Tárki decemberi felmérése szerint "a bűnözés benne van a cigányok vérében". Mint mondta, ez utat nyit a szélsőjobb térnyerésének.

A kanadai bevándorlásügyi miniszter nemrégiben azzal indokolta az észak-amerikai ország menekültügyi gyakorlatának megszigorítását, hogy tavaly mintegy 5 ezer magyar állampolgár, zömmel feltehetően roma kért menedéket, akik visszaélnek az ottani jóléti intézményrendszer nyújtotta kedvezményekkel. Ezzel kapcsolatban Horváth Aladár kijelentette: lehet, hogy tényleg vannak, akik kihasználják a rendszert, de egyúttal javasolta, hogy Ottawa küldjön tényfeltáró bizottságot Magyarországra és vizsgálja meg a valóságos helyzetet, például azt, hogy Gyöngyöspatán üldözik-e a cigányokat.

Horváth hangoztatta, hogy Kanadának be kellene fogadnia azokat az embereket, akik hitelt érdemlően be tudják bizonyítani, hogy üldözik őket. Csányi-Robah szerint noha Magyarország jogrendjének alkotórészei az emberi jogok, nem sok történik azok betartatása és a felelősségre vonás érdekében. Mint mondta, az országban 11 szélsőjobboldali félkatonai szervezet működik.

Gina Csányi-Robah és Horváth Aladár márciusban fel fog szólalni a kanadai parlament emberi jogi albizottsága előtt.