Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Győri premier: a szerelmes szent szűz

A Szent Johanna jó darab, érdemes újra elolvasni. Mert mást is jelent, mint pár évtizede.
A Szent Johanna jó darab. Az előadás arról győzött meg, hogy érdemes újra elolvasni. Mert mást is jelent, mint pár évtizede. Johanna szemére vetik, hogy szerelmes a vallásba, majd azt, hogy a harcba, pedig benne a dinamizmusukra büszke modern nők előfutárát rajzolta meg Shaw!

Gáti Oszkár a Püspök szerepében
Abszurd parabola
Igazán azonban úgy érdemes figyelniük az előadást, hogy úgy nézik, mint egy abszurd parabolát. Mi történik, ha az erkölcsöt szavakban valló, de a gyakorlatban „praktikus" okokból mellőző politikusok szembetalálkoznak a morál megtestesült másával? Ráadásul egy fiatal, törékeny lány személyében. Aki még kőtáblákat sem cipel a hóna alatt, talán, mert nem is bírná el. Nos igen, elpusztítják kegyetlenül. Ebben teljes az egyetértés a két oldal között. A XV. századi Franciaországban „csak" az történt, mint előtte és utána évszázadokig. Természetesen betartják a törvényes kereteket hozzá. Aztán telik az idő, és szentté avatják majd, ezért került a végére egy úr 1920-ból az utójátékban. Úgy látszik, szentté avatni mindig könnyebb valakit utólag, mint szembesülni a jelenlétével a kortársaknak.
Az előadáshoz Menczel Róbert spórolós, de praktikus díszletet tervezett. Egy hosszú és magas falat. Belülről székesegyházat keretez, kívülről várat véd, sőt, a tárgyaláson még füle is van. Két megjegyzés: az oldalt álló reflektorokat nem lehetne kijjebb vinni, hogy ne lógjanak be? A püspök, Warwick és a káplán fontos alkujeleneténél az első felvonásban miért ültették rozzant napozóágyakra a szereplőket? Gyarmathy Ágnes jelmezei színesek és elegánsak, de a főszereplő esetében kissé eklektikusak. Johanna testhez simuló alkalmiban érkezik, aztán „Marlon Brandó-s" bőrszerkóra vált, hogy aztán a kettő kombinációjában lépjen elénk, meg az udvaroncok báli forgatagába.

Parti Nóra alakítja Johannát
Indokolatlanul statikus
Ács János minden évben színpadra állít egy kritikusabb és aktualizálható darabot a színházunkban. Legutóbb Ibsent választotta, most Shaw mellett döntött. Ezért dicséret illeti. A rendezése azonban ezúttal kicsit a színpadi helyzetgyakorlatokat idézi, s ezért nem egységes a ritmusa. Néha ott is indokolatlanul statikus, ahol a darab nem ezt kívánná. A színpad előterébe szűkített játéknak pedig az a következménye, hogy az udvar emberei a király mögött tesznek-vesznek (ami jelleme miatt még megideologizálható), de az, hogy a tárgyaláson Johanna nem a bíráival szemben áll, hanem közéjük ül le, már kevésbé szerencsés. A fal köré szervezett játék viszont praktikus ötlet. A végén a szellemidézős utójáték is hatásos.

Gáti tetszett legjobban
A színészek közül legjobban Gáti Oszkár alakítása tetszett. Szorult helyzetbe került püspöke a sántítástól a rekedt megszólalásig meggyőző. Johannáért az angol színésznők verekedtek hajdanán. Parti Nóra bírja vitalitással, megformálásában nem a magasztos kiválasztottság ábrázolása dominál, inkább a kamaszos szertelenségre helyeződik a hangsúly. Sárközi József botcsinálta Dauphinjében annyi a feminizmus, amennyi kell ahhoz, hogy egy számára alkalmatlan szerepre kényszerült embert megformáljon. A hatalomtól megundorodott ember másik alternatíváját Dürrenmatt írta meg A nagy Romulusban. Jövőre megnézhetjük azt is? Egyszer még a trónt is csaknem sikerült fel-, illetve ledöntenie a premieren Dauphinnek, amivel a francia történelmet változtatta volna meg idejekorán. De némi billegés után aztán mégis stabil maradt a helyzete.

Fanyar angol humor
A darab szemléletmódja a sajátosan fanyar angol humorra épül. Néhol a nézők nem is rea-
gálták le a poénjait. Vagy nagyon aktuálisnak érezték? A kilencvennégy évet élt mester sokat tudott az emberi lélekről. Úgy élt, ahogy írt. Tudják, hogy halt meg? Leesett a biciklijéről.
Alakjai ezért soha nem idealizált figurák. Maszlay István Warwi-
ckot, Áts Gyula az érseket erőteljesen formálja meg. Ungvári István káplánja igazán akkor érdekes, mikor összeomlik. Rájön, hogy „az indulat poklát" könnyű felszítani az emberekben, csak a szörnyű következményekkel nem számolnak gyakran az emberek. Vasvári Csaba (Dunois) és Szikra József (a várkapitány) egy karakter megformálására kapott lehetőséget, ezt jól megoldották. Szilágyi István pedig megint „chaplines" figuráját hozhatta.
Shaw tudta, a hatalom nem ismer tréfát. Még rosszabb, ha ő próbál tréfálkozni, mert nem ez a dolga. Létezik persze kivétel. Churchill így válaszolt a kritika elején az említett meghívásra: „Ha még egyszer játsszák a darabot, elmegyünk."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véradók figyelmébe

Pannonhalma. A helyi művelődési házban lesz kiszállásos véradás ma délután 3-tól este 7 óráig. Tovább olvasom