Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Gyorsítaná a kormány a bírósági eljárásokat

A bíróságok szükséges létszámának évenkénti meghatározásától, a bírák folyamatos képzésétől és szabályok egyszerűsítésétől várja a kormány a bírósági eljárások gyorsítását.
Az elsőfokú büntetőügyeket a többi között úgy rövidítenék, hogy a bíróság a vádlott távollétében is lefolytathatná az eljárást. A kabinet változtatna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) összetételén is, tagjai közé sorolva a költségvetésért felelős minisztert.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosításáról szóló, 185 paragrafusból álló javaslatát.

Az előterjesztés indoklása szerint az egyik legfontosabb elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek hasonló ügyeiben az ország bármely pontján azonos döntés szülessen, hozzávetőleg azonos és ésszerű idő alatt. A kormány célja ezért, hogy már rövid távon eredményt hozó lépéseket tegyen a bíróságok hatékony működésére és az eljárások gyorsítására.

Ennek érdekében úgy módosítanák a büntetőeljárási törvényt, hogy a védők távollétükben kötelesek legyenek gondoskodni helyettesítésükről, ellenkező esetben szankcióra számíthatnának. Az előterjesztő szerint a védők így nagyobb arányban jelennek majd meg a tárgyalásokon, és visszaeshet az eljárásokat taktikai okból elhúzó esetek száma.

Az indítvány megengedné, hogy a bíróság - fiatalkorúak kivételével - a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és határozatot hozzon, ha a vádlott nem kíván részt venni a tárgyaláson. A tárgyalásmellőzés lehetőségét kiterjesztenék az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményekre.

A javaslat indoklása kitér arra, hogy a büntetőeljárásokat főként az első fokon elhúzódó perek lassítják, ezért szükséges az eljárásban részt vevők jogait ténylegesen nem szolgáló szabályok megváltoztatása.

A polgári perrendtartás módosításának legfontosabb eleme, hogy kötelező jogi képviselet esetében szigorú határidőkhöz kötnék a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését.

A javaslat pályaalkalmassági vizsgálat bevezetésével szigorítaná a bírósági vezetők kinevezésének feltételeit.

A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása újraszabályozná a pályaalkalmassági vizsgálat szabályait, így a kinevezés előtt állást kellene foglalni abban a kérdésben, hogy a jelöltet a személyiségjegyei alkalmassá teszik-e a bírói munka elvégzésére. A vizsgált kompetenciák közé tartozna a döntési képesség mellett a határozottság, az előrelátás, a tárgyilagosság, és figyelembe kellene venni a jelöltek igényességét, kreativitását és "integritását" is.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat emellett a bírák rendszeres, ötéves ciklusokra bontott kötelező képzését írná elő, illetve megújítaná az értékelésükre kidolgozott rendszert. A jelenleg működő fegyelmi bíróságokat szolgálati bíróságok váltanák fel.

A kormány tizennégyre bővítené a bírák esetében jelenleg alkalmazott tíz fizetési fokozatot: az emelkedő juttatásokkal a hosszú szolgálati idővel rendelkező bírák anyagi ösztönzését kívánják elérni.

A javaslat alapján változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látná el a bíróságok központi igazgatását, ugyanakkor az OIT kiemelt feladata lenne a bírák munkaterhét mérő rendszer kialakítása, és ennek alapján a bírói létszám évenkénti meghatározása. A rendszer az ügyek száma mellett azok nehézségét is figyelembe venné.

A kormány módosítaná az OIT összetételét. A testület tagja lenne az igazságügyi mellett a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabály módosításával az indítvány újraszabályozná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásait. Az indoklás szerint gondot okoz, hogy a jogegységi eljárások jelentős késéssel követik a jogalkalmazási problémákat, így nem járulnak hozzá az alsóbb szintű bíróságok egységes jogalkalmazásának megteremtéséhez. A változások között szerepel, hogy az ítélőtáblák elnökeivel bővítenék a jogegységi eljárás indítványozására jogosultak körét.

A Legfelsőbb Bíróságon a joggyakorlatot elemző csoportok működnének; tevékenységüket évente előre meghatározott tárgykörökben végeznék.

A törvényjavaslat az egységes bírói szervezetbe integrálná az ítélőtáblákat, valamint beemelné a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe azt az alkotmányban szereplő szabályt, hogy a helyi bíróságon egyes ügyekben bírósági titkár is eljárhat.

A kormány egy további, a bíróságok területi illetékességének szabályait rendező törvényjavaslatot is benyújtott. Ez kimondja, hogy 2011. március 1-jétől a kiegyenlített terhelés érdekében a Győri Ítélőtáblához tartozó Zala megye átkerül a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá.

Olvasóink írták

  • 2. zoltanszabo 2010. december 04. 14:51
    „A bíróságok munkája nagyon sok.rengeteg per van de az is igaz miért húzzák évekig egy-egy ügy tárgyalását?
    Neken volt egy piti ügyem --4 tanú, nem egy bonyolult ügy,minden igazolás papiron dokumentálva---9 tárgyalás volt --2 évig tartott. Hol ott a 2. után símán dönthettek volna.
    A bíróság jogot szolgáltat és nem igazságot. !!! én csak tudom.
    Egy-egy ügyet évekig húznak ---majd elévül. A tanú mire emlékszik 5-6 év múltán? Semmire!!”
  • 1. frakk 2010. december 04. 08:49
    „Az időhúzás pedig nagy úr.!! "Trükkök százai" léteznek az eljárások végtelen nyújtására. Mottó : amit max egy hét alatt megtehetsz, azt 3 év alatt is.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állami monopólium lehetne az online póker

Első lépcsőben állami monopóliummá lehetne tenni az online pókert, a magáncégeket pedig esetleg… Tovább olvasom