Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Gyurcsány: nem szabad újra 13. havi nyugdíjat ígérni

Meg kell tartani a nők 40 év munkaviszony utáni nyugállományba vonulásának lehetőségét - mondta a volt kormányfő.
Nem szabad újra 13. havi nyugdíjat ígérni, a jelenleginél nagyobb mértékben kell támogatni az öngondoskodást és meg kell tartani a nők negyven év munkaviszony utáni nyugállományba vonulásának lehetőségét - mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerdán, a párt által szervezett budapesti konferencián.

A nyugdíj kérdésében a demokratikus ellenzék pártjai között nincsenek áthidalhatatlan, szellemiségükben összeegyeztethetetlen különbségek, ebben a tekintetben az összefogás koalíciója kész a kormányzásra - jelentette ki a politikus.

A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó, amit úgy kell elképzelni, hogy a dolgozók és a munkáltatók befizetéséből fizetik a nyugdíjakat, tehát senki sem önmaga, hanem mindenki az éppen akkori nyugdíjasok számára takarékoskodik. Ezzel szemben áll a tőkefedezetű rendszer, ahol mindenki takarékoskodik és ennek a pénznek a hozadékából kapja a nyugdíját - közölte.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszél pártja programkonferencia-sorozatának első rendezvényén, amelyet a nyugdíj- és időspolitikáról tartottak az Ybl Palota rendezvényközpontban
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszél pártja programkonferencia-sorozatának első rendezvényén, amelyet a nyugdíj- és időspolitikáról tartottak az Ybl Palota rendezvényközpontban január 15-én.
Fotó: MTI/Beliczay László

Jelenleg Magyarországon a férfiak és a nők is nagyjából három évvel élnek tovább, mint 1990-ben, ami változatlan nyugdíjkorhatár mellett azt jelenti, hogy több a nyugdíjas, de eközben az ő ellátásukat kevesebben teremtik elő, mert elveszett egymillió munkahely - folytatta.

Mint mondta, erre a kihívásra két választ lehet adni és Magyarország nagyjából mindkét választ megadta. Az egyik válasz a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a másik pedig az 1997-es nyugdíjreform volt. Utóbbi kimondta, hogy a nyugdíj típusú befizetések egy részét mindenki tegye el saját számlájára - utalt a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokra. A DK azzal a nyugdíjreformmal a lényeg tekintetében egyetért, de "az a hajó elment", mert az Orbán-kormány azt a rendszert lényegében "megerőszakolta", ugyanis alapvetően megszüntette az öngondoskodásra épülő tőkefedezeti nyugdíjrendszert - mondta. Hozzátette, felélték a körülbelül 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont, miközben elköltik azt az évi körülbelül 3-400 milliárdot is, amelyet korábban az állam fizetett be ide. Felszámolták a tőkefedezeti nyugdíjrendszert és visszatértek ahhoz, ahol a dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjakat – hangsúlyozta.

Az ellenzéki összefogás pártjai feltehetően egy győzelem után sem állíthatják vissza akkori formájukban az 1997-es reform intézkedéseit, egyelőre tudomásul kell venni, hogy marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer - közölte.

Emellett viszont azt javasolta, hogy minden olyan társadalom- és gazdaságpolitikát támogatni kell, amelyek az öngondoskodásra és a megtakarításokra építenek. Ezért szavai szerint az önkéntes magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat egy jelentős adókedvezménnyel, a mainál nagyobb mértékben kellene támogatni.

A 2022-ig meghatározott nyugdíjkorhatárt tiszteletben kell tartani, ha további emelés szükségessége nem merül fel, akkor a kérdést a következő négy évben nem kell napirendre venni - mondta.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: nem szabad visszavonni azt az intézkedést, amelyik alapján a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek.

Vannak olyan szakmák, amelyek az átlagnál lényegesen jobban igénybe veszik az ott dolgozókat, ezek miatt viszont rugalmas rendszerre van szükség - folytatta. Természetesnek nevezte, hogy folyamatosan konzultálni kell a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, hogy frissen tartsák az ilyen szakmákat összesítő listákat, amelyeket ki is kell bővíteni.

Érdeklődők, köztük Bauer Tamás, a DK tagja (j), mellette balra Varju László, a DK pártigazgatója, országgyűlési képviselő a Demokratikus Koalíció (DK) programkonferencia-sorozatának első rendezvényén.
Érdeklődők, köztük Bauer Tamás, a DK tagja (j), mellette balra Varju László, a DK pártigazgatója, országgyűlési képviselő a Demokratikus Koalíció (DK) programkonferencia-sorozatának első rendezvényén.
Fotó: MTI/Beliczay László

A rendvédelmi dolgozókra áttérve elismerte, hogy korábban "rendkívül nagyvonalú" nyugdíjkedvezményben részesültek. Azt viszont legitim követelésnek nevezte, hogy a tőlük elvett és járulékká alakított ellátást újra alakítsák vissza nyugdíjjá.

Az új kormánynak meg kell nyitnia az egyedi méltányossági felülvizsgálatok lehetőségét a rokkantnyugdíjasok esetében, mert sértő azt feltételezni, hogy ezen emberek mindegyike "csalt, lopott, hazudott" - folytatta.

A nyugdíjindexálásról azt mondta, a következő négy évben Magyarország nem fog ott tartani, hogy az inflációkövetésnél nagyvonalúbb ajánlatot tegyen a nyugdíjakra. Ennél magasabb növelést ígérni "sarlatánság" – jelentette ki. Hozzátette: nem szabad újra megígérni a 13. havi nyugdíjat, mert az vagy nem fogják tudni kifizetni vagy csak olyan áron, hogy "újra belekormányozzuk magunkat egy bajba".

Meg kell próbálni rugalmasabbá tenni a nyugdíjkorhatárt, annak érdekében, hogy az irányadó korhatárhoz képest néhány évvel korábban - csökkentett nyugdíjjal - nyugállományba lehessen vonulni - közölte végül.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Paksi erőmű - Rogán: Mesterházy ˝ne gyurcsányosodjon˝!

Az LMP a bővítési megállapodás nyilvánosságát követeli. A DK rendkívüli parlamenti vitanapot… Tovább olvasom