Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Gyurcsány önkritikus kormányértékelő dokumentumot adott ki

Gyurcsány Ferenc Új Magyarország címmel írt dokumentumában értékelte a kormány első fél éves munkáját. Kiemelt fontosságúnak tartja az egyensúly, a reform és a fejlesztés programjait, de önkritikát is megfogalmaz írásában.
Az Új Magyarország elnevezésű ötvenoldalas összefoglaló anyag vasárnap került fel a magyarország.hu kormányzati honlapra. Jelentés az ország polgárainak, leltár az elmúlt fél év kormányzásáról - ezekkel a szavakkal jellemzi bevezetőjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kiadványt. Azt írja, nehéz, de fontos (fél)év van a kormány mögött, amely eredményekben és tanulságokban is gazdag. Úgy vélte, amit eddig tettek, az egy igazságos társadalom, és versenyképes, polgárai számára európai életminőséget biztosítani képes Magyarország ügyét szolgálja.

A kormányzás nem mindig állta ki a próbát

Gyurcsány Ferenc az elmúlt félév kapcsán önkritikát is megfogalmazott: szerinte, ahogyan kormányoztak, az nem minden esetben állja a kritika próbáját. "Az önkritika és az önkorrekció képességét magam egy kormány fontos erényének tartom. Most pedig van okunk az önkritikára és van módunk a korrekcióra is - tette hozzá. A miniszterelnök szerint nem elég, ha a döntéshozók és a végrehajtók számára világosak a kormány céljai, ezeket az embereknek is érteniük kell, ezért kötelességük a teljes folyamat bemutatása.

Egyensúly, reform, fejlesztés

Gyurcsány Ferenc ír arról is, hogy a következő évek három nagy korszaka úgy épül egymásra, mint egy épület három szintje: a biztos alap az egyensúly, a falak a reform, a tető pedig a fejlesztés. Ez a kormányzati ciklus alapfilozófiája - fűzte hozzá. A reform véleménye szerint nem más, mint alkalmazkodás a realitásokhoz, az eszményekhez, a távolabbi célokhoz, és három alapvető célkitűzés közös bennük: a minőség javítása, az egyenlőség és igazságosság szempontjainak érvényesítése, illetve a megújított működési mód fenntarthatósága.

A Gyurcsány-kormány szakított elődei fontolgató, konfliktuskerülő, éppen ezért végül semmittevő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat, államreformot indított el. Ennek célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás az állampolgárok számára, az egyenlő hozzáférés biztosítása.
Bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását szorgalmazó kezdeményezések sikertelenek voltak - tartalmazza a dokumentum.

Közigazgatási reform

Mint olvasható, a kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed kialakításáról, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre. Egy, a szöveghez mellékelt táblázat adatai szerint a központi költségvetési szervezetek létszáma a 2006-os, 290 ezer körüliről jövőre 274 ezerre csökken.

A közszféra átalakítása a teljesítmény értékelésével is együtt jár. Így 2007 elejétől először a közigazgatási vezetők körében, majd az év folyamán minden alkalmazottra kiterjedően bevezetik a kompetenciaalapú teljesítményértékelést.

Az önkormányzati finanszírozási rendszer keretében jövőre erősödnek a települési önkéntes többcélú kistérségi társulások, megkezdődött a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata. Az összefoglaló szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő években 140,6 milliárd forint használható fel közigazgatási fejlesztésekre.

Oktatási reform

A polgárok tudására, szakértelmére építő sikeres Magyarországhoz szükség van az oktatás valamennyi területének átalakítására, a kormány ezért gyorsítja az oktatási rendszer reformját - tartalmazza az összefoglaló. "A közoktatás reformjának célja, hogy az iskola ne elmélyítse, hanem csökkentse a gyerekek között meglévő társadalmi különbségeket" - olvasható a szövegben.

A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma.

A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik első évfolyamukat követően. Ezen kívül a kabinet hosszú távra meghatározta az államilag támogatott képzésre felvehetők arányát, ami - az összefoglaló megfogalmazása szerint - segíti a korszerű képzési struktúra kialakítását.

A szakképzéssel kapcsolatosan a beszámolóban az olvasható, hogy az iskolai szakképzés állami irányítása a foglalkoztatási tárcához került. A dokumentum szerint a gyakorlati képzésben növekszik a szakmai kamarák szerepe, 2007-től bevezetik a moduláris képzést.

Az oktatási reformról szóló fejezet végén található táblázatból kiderül, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 408,2 milliárd forintot biztosít az oktatási rendszer fejlesztésére.

Reform az egészségügyben

A Gyurcsány-kormány az első kabinet, amely lépéseket tett a valóban lényeges, az egészségügy minden elemét érintő átfogó reform elindításában - áll az Új Magyarország című kiadvány egészségügyi reformról szóló fejezetében.

A reform célja, hogy a rendszer valamennyi szereplője felelősségének, kötelezettségének, jogainak pontos meghatározásával és érdekeltségi viszonyainak átalakításával javuljon az egészségügyi ellátások minősége, mindenki számára biztosítsa a hozzáférést a színvonalas egészségügyi ellátáshoz, teremtse meg az egészségügyi ellátás hosszú távon fenntartható, biztonságos finanszírozásának feltételeit.

A reform egyik fontos eleme - olvasható a kiadványban -, hogy a már elfogadott és még az idén elfogadásra kerülő új törvényi szabályok pontosan, átláthatóan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetési kötelezettség mellett, milyen szolgáltatások illetik meg és az ellenőrzés intézményi feltételei is létrejöttek.

Erre példaként említi, hogy pontosan meghatároztak három biztosítási csomagot, az esélyegyenlőség érdekében nyilvánossá teszik a várólistákat és jövő januárban létrejön az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely ellenőrzi a befizetéseket, a járulékok felhasználásának szabályosságát illetve hatékonyságát, a szolgáltatók működését illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét.

Az összegző anyag kiemeli, hogy a reform egy másik fontos eleme az önrészfizetés és számlaadási kötelezettség bevezetése: háromszáz forintos vizitdíjat, és ápolási díjat kell fizetni, viszont a kórházaknak és a szakrendelőknek cserébe a teljes térítési díjról elszámolási nyilatkozatot, számlát kell adniuk. Az intézkedések hatására - a kormány álláspontja szerint - csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, ezzel párhuzamosan nő a gyógyítás hatékonysága, több pénz kerül az egészségügybe, és ha nem is szűnik meg, de visszaszorul a hálapénz.

A reform harmadik elemeként az új gyógyszerpiaci szabályokat foglalja össze a kiadvány. Ide tartozik az új gyógyszergazdaságossági törvény, amely meghatározza a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének felelősségét, gátat vet a pazarló gyógyszerfelhasználásnak, a biztosító és a biztosított gyógyszerterhei további növekedésének.

Az egészségügy legkritikusabb pontjának az intézményrendszert nevezi az összegző anyag. A reform itt a súlyponti és a területi kórházak, a területi járóbeteg ellátási központok kijelöléséről, valamint az alapellátás megerősítéséről szól - olvasható a dokumentumban.

A dokumentum kiemeli: az Új Magyarország Fejlesztési Terv a következő években 400 milliárd forintot biztosít az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére.

A kormány eltökélt

A miniszterelnök álláspontja szerint akkor végzik jól a dolgukat, ha az ország sikere összekapcsolódik a szociális biztonság, a társadalmi igazságosság ügyével és a hétköznapok mindenki számára fontos alapkérdéseivel. A hétköznapok nehézségei sem tántorítanak el céljaink és eszményeink képviseletétől - írta a bevezetőben a miniszterelnök.

Az MTI úgy tudja, az összefoglaló nemcsak az interneten olvasható, hanem könyv formában is kiadják kétezer példányban. Kapnak belőle többek között a parlamenti képviselők, a polgármesterek, gazdasági szakértők, közéleti véleményformálók, az angol nyelvű verziójából pedig külföldi szakemberek is. A miniszterelnök a parlamentben hétfőn a dokumentumra támaszkodva, napirend előtti felszólalásában értékeli a kormányzás első félévét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ligabajnokság

labdarúgás

Győri ETO–Újpest 1–0 (1–0) Tovább olvasom