Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Gyurcsányék fél év múlva alakíthatnak csak frakciót

Csak fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló tíz képviselő az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint. Az érintettek a Ház döntését kérik.
A testület hétfőn 21 szavazattal - a kormánypárti és a jobbikos képviselők támogatásával - hozta meg döntését. A szocialista bizottsági tagok nem szavaztak, LMP-s képviselő nem vett részt az ülésen.

A döntés nem végleges, mivel az érintett tíz képviselő - 15 napon belül - az Országgyűlés állásfoglalását kérheti az ügyben, és ezt Molnár Csaba tájékoztatása szerint meg is fogják tenni. A parlamentnek a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell napirendjére tűznie annak tárgyalását. A bizottsági állásfoglalás viszont addig is alkalmazandó, vagyis Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván független képviselőként dolgozhat.

Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a testület ülésén azt kezdeményezte, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke - aki a frakcióalakításról október 23-án tájékoztatta Kövér Lászlót - tíz percben szólalhasson fel, a többség azonban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás indítványát elfogadva felszólalási időkeretét öt percben korlátozta.

Molnár Csaba a vitában azzal érvelt, hogy az alkotmányügyi bizottság korábbi gyakorlata különbséget tett a kilépő, illetve az új frakciót létrehozó képviselők között, és az utóbbiaknak nem kellett fél évre a függetlenek közé ülniük. Példaként a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának 1996-os megalakulását hozta, amit az alkotmányügyi bizottság és a plénum is házszabályszerűnek mondott ki, nagy többséggel.

Az akkori vitából idézte Bihari Mihály, a később alkotmánybíróvá választott szocialista képviselő érvelését, aki arról beszélt, hogy a frakciótagság nemcsak kizárással és kilépéssel, hanem más módon is megszűnhet, így szétválás és új frakció létrehozása esetén nem kell alkalmazni a kötelező függetlenséget előíró szabályt. A kereszténydemokrata Rubovszky György és a fideszes Szájer József is egyetértett ezzel az érveléssel, csak két kisgazda képviselő voksolt ellene - emlékeztetett Molnár Csaba.

A volt kancelláriaminiszter szerint ezt az állásfoglalást megerősítette az alkotmányügyi bizottság 2009-ben. Ugyanakkor felidézte, hogy a testület már a házszabály 1994-es elfogadásakor is úgy foglalt állást, hogy a féléves moratórium az új frakciót alakító képviselőkre nem vonatkozik, ezért ezt nem szükséges külön rögzíteni a dokumentumban.

A bizottsági vitában felszólaló kormánypárti politikusok viszont Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető házelnöknek írt levelére hivatkozva vitatták az azonnali frakcióalakítás lehetőségét.

Rubovszky György kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem azonos a tizenöt évvel ezelőttivel, Mesterházy Attila ugyanis a tíz képviselő kilépéséről számolt be, míg akkor az MDF-ben maradók nem vonták kétségbe, hogy szétválás történt. A házvezetés a frakcióvezetői közlések igazságtartalmát hagyományosan nem vizsgálja, a kilépőkre pedig féléves frakcióalakítási tilalom vonatkozik - hangsúlyozta.

Hozzátette: ha a Demokratikus Koalícióhoz tartozók szerint Mesterházy Attila valótlanságot állított, azt csak bíróság állapíthatja meg, ezért javasolta, pereljék be a pártelnököt.

A fideszes Turi-Kovács Béla egyetértett azzal, hogy az ügyben az MSZP frakcióvezetőjének tájékoztatása a perdöntő, ugyanakkor felvetette, hogy a házszabály a képviselői jogok hiánytalan gyakorlását a frakciótagsághoz köti, amit a jövőben átgondolandónak ítélt.

A jobbikos Gyüre Csaba azt kérdőjelezte meg, etikus-e, egyezik-e a választói felhatalmazással, ha valakik elhagyják azt a pártot, amelynek színeiben megválasztották őket. Szerinte a Demokratikus Koalícióhoz tartozók akkor járnának el helyesen, ha visszaadnák a mandátumukat.

A frakcióalakítás jogát úgy véleményezte: a korábbi - a Jobbik parlamentbe jutása előtt hozott - állásfoglalások nem kötik az alkotmányügyi bizottságot, ők pedig nem támogatják, hogy az új képviselőcsoport most létrejöjjön.

Párttársa, Gaudi-Nagy Tamás reményét fejezte ki, hogy Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségét még azelőtt megállapítják, hogy a Demokratikus Koalíció frakciót alakíthatna. Emellett szeretné elkerülni, hogy a volt kormányfőt mellé ültessék a parlamenti patkóban.

A szocialista Harangozó Tamás elmondta: az MSZP-frakció egyhangú döntést hozott, amikor a tíz képviselő kilépését megállapította. Szavai szerint jogi értelemben nem tehettek másként. Színjátéknak nevezte ugyanakkor, hogy a bizottság elnöke két változatban terjesztette elő az állásfoglalást - az egyik szerint házszabályszerű, a másik alapján azzal ellentétes a frakcióalakítás -, mondván, hogy a kormánypártok ezt a döntést már meghozták.

Szavait Salamon László azzal utasította vissza, hogy a tárgyilagos, pártatlan eljárásnak megfelelően terjesztett elő két változatot.

A bizottsági ülés után Molnár Csaba újságíróknak azt mondta: a házelnöktől kedden kérni fogják, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a frakcióalakítási ügyet. Mivel a parlamentnek erre a kérelem beérkezésétől számított 30 napja van, a döntés még az őszi ülésszakban megszületik - mondta.

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem naiv, tudja, hogy az alkotmányügyi bizottság "elvileg mély alkotmányjogi tudással rendelkező kormánypárti tagjai" után a kevesebb szakértelemmel rendelkező fideszes képviselők is ugyanezt a döntést hozzák majd. De - tette hozzá - fontosnak tartják, hogy hivatalos országgyűlési vélemény legyen arról, hogy 21 év töretlen gyakorlatát "a Fidesz a KDNP és a MSZP megváltoztatta". Azt is mondta, hogy megítélésük szerint a kormánypártok döntését a Demokratikus Koalíció parlamenti szerepvállasától való félelem szülte.

Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta: nem fognak pereskedni a szocialista párttal, szerinte ez nem lenne tisztességes és célravezető.

Az MSZP-s Harangozó Gábor újságíróknak annyit mondott: a mostani helyzetet nem a MSZP idézte elő, hanem a kilépő képviselők, és megoldani sem a szocialista frakció, hanem a kormánypárti többség képes.

Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját, vezetője Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter.

A frakcióalakításról másnap Molnár levélben tájékoztatta a házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra.

Távozásuk óta a tízek függetlenként vesznek részt a parlament ülésein, többen fel is szólaltak közülük.

Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik. Ugyanakkor 1996-ban volt már példa arra, hogy új frakció alakításakor a képviselőknek nem kellett fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből a képviselőcsoportot vezető Szabó Iván vezetésével kiválók azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját. Akkor a 27 tagú alkotmányügyi bizottság 23 igen szavazattal úgy foglalt állást, hogy az MDNP országgyűlési képviselőcsoportja a házszabálynak megfelelően alakult meg.

Olvasóink írták

  • 1. jozko 2011. november 08. 13:06
    „Akkor mostantól a "független" jelzőnek annyi - értelmét vesztette.
    Ámbár talán már korábban is, a legutolsó választások óta.

    Találóbb, a lényeget jobban kifejező nevük is lehetne:
    Pártatlanok, pártütők, lebegők, tévelygők, fantomok, "ferencesek", vagy hasonló.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új Színház - sem Tarlós, sem Szőcs, sem Dörner nem ment el a tárgyalásra

Határozatképtelen volt hétfőre összehívott ülésén az Országgyűlés kulturális bizottságának… Tovább olvasom