Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Handó: gyorsul a bíróságok munkája

A bírósághoz fordulók rövidesen már keresetük benyújtásakor tájékoztatást kaphatnak arról, hogy hozzávetőleg mikor várható ítélet ügyükben.
Noha egyre több ügy érkezik a bíróságokhoz, azok munkája gyorsul, a devizahiteles perek kezeléséhez azonban szükség volt az eljárási szabályok módosítására - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Handó Tünde az MTI-nek beszélt arról is, hogy a bírósághoz fordulók rövidesen már keresetük benyújtásakor tájékoztatást kaphatnak arról, hogy hozzávetőleg mikor várható ítélet ügyükben.

Az OBH elnöke szerint az új bírósági igazgatás bevezetése óta eltelt két év eredményei visszaigazolták a modellváltás szükségességét.

Handó Tünde elmondta: az OBH elődje, az Országos Igazságszolgáltatás Tanács utolsó, 2011-es éve és a múlt év között országszerte 46 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz. A folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére 13 százalékkal csökkent. Ezen belül a közigazgatási pereké 52 százalékkal - részben az egy éve létrejött önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak köszönhetően -, az ítélőtáblákon pedig 64 százalékkal csökkent az egy évnél hosszabb ideje folyamatban lévő büntetőügyek aránya. A törvényszéki és helyi bíróságokon 35 százalékkal csökkent a folyamatban lévő büntetőügyek aránya.

Ugyanakkor nehéz helyzetben van a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma, ahol az ügyek több mint a fele devizahiteles per. 2013-ban az összesen mintegy 7000 fővárosi gazdasági perből 3624 ilyen volt. Még rosszabb az arány Szegeden, ahol az összes folyamatban lévő gazdasági per háromnegyede, 546 ügy devizahitellel kapcsolatos.

Kiemelkedik az országos átlagból a kecskeméti, a győri és a debreceni törvényszék is, ahol mintegy 500-500 ilyen ügy van - mondta az elnök.
Ez a probléma ugyanakkor elsősorban a fővárosi bíróságokat sújtja, hiszen az alperesi pozícióban lévő pénzintézetek székhelye többnyire Budapesten van - tette hozzá.

A devizahiteles ügyek kapcsán kialakult helyzet bírósági kezelésének megkönnyítését jogszabályváltozások segítik. Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a felperes ügyfelek a saját lakóhelyükön illetékes bíróságnál indíthassanak pert, továbbá a törvény az eddiginél komolyabb írásbeli előkészítettséget vár a felektől már az érdemi per megindulása előtt, így a bíró hamarabb kerülhet döntési helyzetbe és gyorsabban lezárulhat az eljárás - mondta Handó Tünde.

Ez évtől - törvénymódosítás alapján - soron kívüli vizsgálatra számíthat az a bíró, akinél két éven túli ügy van folyamatban - jegyezte meg.
A bíróságok költségvetéséről elmondta, hogy az jelentősen nőtt az elmúlt években: a 2011. évi 69 milliárd forint 2014-re 87 milliárdra növekedett. A beruházásra fordítható összeg csaknem megduplázódott, a 2012. évi 12,8 milliárdról 2014-re 23,7 milliárdra emelkedett.

Az állampolgári elvárásokhoz igazodva, a bíróságok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a tervek szerint az egyes bíróságokon rövidesen a kereset, illetve a vádirat benyújtásakor az érintettek egy hozzávetőleges tájékoztatást kaphatnak arról, hogy körülbelül mennyi idő alatt zárulhat le az ügyük - mondta Handó Tünde.

A bírósági mediáció - a felek közötti megegyezéssel záruló jogviták - első tapasztalati kedvezőek. Az ilyen ügyek 70 százaléka sikeres, számuk azonban még viszonylag alacsony, tavaly alig több mint száz ilyen ügy volt. A nemzetközi tapasztalatok szerint néhány év alatt több ezerre is nőhet a mediációs eljárások száma, ha a felek körében elterjed, hogy nem kevés időt, pénz takaríthatnak meg, és jobb esély marad a felek közti további együttműködésre is egy kölcsönös kompromisszumokkal elért megállapodás után, ami különösen családjogi ügyekben nagy jelentőségű.

Bizonyos ügytípusokban - a családjogi mellett például egyes gazdasági, illetve munkaügyi jogvitákban - a bíró a polgári törvénykönyv március 15-ei hatálybalépésétől kötelezővé teheti, hogy a felek a per érdemi megindulása előtt próbálják meg a mediációt - mondta az elnök.

A Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében várhatóan még az első fél évben korszerű ügyfélcentrum jön létre, a cél, hogy idővel a kormányablakok rendszeréhez hasonlóan a bírósági ügyek egy részét is az ország bármely bíróságán el lehessen intézni - tette hozzá.

Handó Tünde elmondta: kiépült az e-bíróság rendszere is, ahol elektronikus formában lehet bírósági iratokat benyújtani, tájékozódni, a működésben azonban a bírósági rendszeren kívüli okok miatt vannak még fennakadások, ugyanis az elektronikus aláírás, illetékbefizetés még nem zökkenőmentes.

Az e-bíróság használatának terjedését az is hátráltatja, hogy a jogászság egy része a hagyományos megoldásokat részesíti előnyben, idegenkedik a modern technikai megoldásoktól, de a fiatalabb generációknál ez már nem probléma - jegyezte meg.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás jegyében a hét bírónál többet foglalkoztató bíróságokon gyermekmeghallgató szobákat létesítenek, ahol a gyerekek speciális igényeihez jobban igazodó körülmények között hallgathatnak meg kiskorú tanúkat, sértetteket. Eddig mintegy tucatnyi gyermekmeghallgató helyiséget adtak át, van ilyen például a Budapest Környéki Törvényszéken és Egerben is.

A bírák nyugdíjazása kapcsán - kérdésre válaszolva - Handó Tünde elmondta: Magyarországon a lényegi kérdések már lezárultak, csupán egy-két ilyen munkaügyi per van folyamatban, ahol járulékos kérdéseket tisztáznak. A strasbourgi beadványokról még nem született döntés.

Az ügyáthelyezés lehetősége tavaly az Alkotmánybíróság döntésével megszűnt, de gyakorlatilag csak mintegy féltucatnyi eljárást érint ez a probléma. Az eldöntendő kérdés ezekben az ügyekben egyelőre az, hogy egyáltalán melyik bíróság járjon majd el. Ezzel kapcsolatban az OBH elnöke egy elvi probléma miatt felvetette a jogegységi eljárás lehetőségét. A kérdés az, hogy az illetékesség hiányát megállapító döntés ellen van-e helye fellebbezésnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kövér: a választás sem hozhat változást a magyar-grúz kapcsolatokban

Magyarország kiáll Grúzia "szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett… Tovább olvasom