Délmagyar logó

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 20°C Még több cikk.

Hány kórház marad a megyében?

Folytatás az 1. oldalról.

A kiszivárgott információk szerint az átalakítási tervekhez nem készült hatástanulmány, s így azt sem tudni biztosan, hogy mindenhol és mindenkinek lesz-e elérhető távolságban megfelelő centrum. Győr-Moson-Sopron megyében is ingatag és bizonytalan a kiskórházak jövője.

„ Persze bármi megtörténhet”

Dr. Ballagi Farkas, a kapuvári Lumniczer-kórház igazgató főorvosa szerint „egyelőre teljes a káosz”, semmi konkrétumot nem tudnak még a jövőjükről. A 2007-ben 120 éves fennállását ünneplő intézményük annak idején a rábaközi emberek adományaiból épült fel. A járóbeteg-ellátás mellett a kistérségi akut ellátásokat (sebészet, bel-, gyermek- és nőgyógyászat) Ballagi főorvos szerint nem szabadna egyik kiskórháztól – így tőlük sem – elvenni. Emellett megtartanák az érbetegek rehabilitációs osztályát, ahol nem csak helyieket kezelnek; az ellátás regionális, sőt, országos. Kapuváron bíznak benne, hogy ez is megmarad.
„ Persze bármi megtörténhet” – jegyezte meg az intézményvezető, de kérdés, milyen áron. Ha a megyében csak két kórház maradna: a győri és a soproni, akkor azok hogyan tudnának működni, amikor így is hosszú a várakozási lista. Arról nem is beszélve, hogy az első fél óra kritikus a betegeknél, a kiskórházakban legalább stabilizálni és szállíthatóvá tudnák tenni a súlyos páciensek állapotát, mielőtt az egészségügyi centrumba vinnék őket. Arról nem is beszélve, hogy a mentőszolgálattól is milyen komoly pénzeket vontak el, tette hozzá az igazgató főorvos. Dr. Ballagi Farkas élénken emlékszik arra, amikor a ’90-es években már felmerült a kiskórházak bezárásának lehetősége. Az intézményvezető nem tartaná bölcs döntésnek ezt a lépést. Szerinte a nagy kórházak sem bírnák a megsokszorozódó betegszámot, működésképtelenné válna a rendszer és a páciensek esélyei is lényegesen csorbulnának.

Nélkülözhetetlenek

Kollégája véleményét osztja dr. Winiczai Zoltán is. A csornai Margit kórház orvos igazgatója egy amerikai példát is felhozott ennek igazolására. Egy statisztika szerint azokon a területeken, ahol Los Angeles térségében kórházakat zártak be, jelentősen emelkedett a következő években a halálozási arány. Az elérhető távolságban lévő ellátás és a halálozás között tehát bizonyított összefüggés van. A szakember hozzátette: nemcsak a kis-, a nagykórházak is bajban vannak a jelenlegi finanszírozási rendszer miatt. Azonban míg egy további elvonás egy kisebb intézménynél akár a következő hónapban már a bérek kifizetését is veszélyeztethetné, addig egy nagyobbnál – amely mögött például a megyei önkormányzat áll – tartalékkal vagy kölcsönnel áthidalhatóbb lenne a helyzet. A népbetegségek kezelése – és ebből van több – érdekében a kiskórházak szerepe nélkülözhetetlen, a specifikusabb ellátások és a nagyobb technikai háttér igénye esetén pedig eddig is továbbították a pácienseket – nyilatkozta Winiczai főorvos.

Óvári mátrix

Dr. Vörös László, a mosonmagyaróvári Karolina kórház igazgatója ugyancsak azt közölte: semmilyen konkrét információval nem rendelkezik a változásokról. Annyi biztos csak egyelőre, hogy strukturális változás lesz az aktív és a krónikus ágyak tekintetében annak érdekében , hogy a finanszírozás egyensúlyba kerülhessen. A Lajta-parti városban egyébként a változtatásokat már meg is kezdték: szeptember 1-jétől az intézmény fekvőbeteg-ellátását a mátrix rendszernek megfelelően átszervezik. A belgyógyászati mátrix része lesz a belgyógyászat, a kardiológia, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a tüdőosztály összesen 115 ággyal. A sebészeti mátrix pedig a sebészetből, a traumatológiából és a szülészet-nőgyógyászatból áll majd, összesen 80 ággyal. Az intenzív osztály külön egységként változatlanul marad, míg a krónikus ágyak száma kilencvenkilencre bővül.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit vár a Nádor aluljáró átadásától?

Tovább olvasom