Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Harmadával csökkent a magyar kertészetek termelése

Budapest - Tavaly a korábbi évekhez képest harmadával, a tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermés mennyisége - állapították meg a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának legutóbbi ülésén, amelyről a köztestület tájékoztatta az MTI-t.
Az agrárkamara közlése szerint néhány éve még 3 millió tonna körül volt a megszokott termésmennyiség. Tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület - ismertette beszámolójában Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A kertészek jelenleg 105 ezer hektár termőterületet használnak.

A szakember szerint a csökkenést kiváltó okok összetettek. Az egyik legfőbb a szürke- és feketegazdaság hatása. Ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehető ugyanis azoknak a száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak annak kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon.

A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlődni. Erre jó megoldás lehet - spanyol példa alapján - egy agrárbank létrehozása, amely képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.

Jövedelemalapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt nehéz biztosítani. Ez pedig már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza - ismertette az ülésen Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke.

A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés és értékesítés volt a meghatározó. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez utóbbi a jövőben csak fokozódik - vélte a szakértő -, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek.

Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot - például Hollandiában és Belgiumban -, de Magyarországon is 60-70 százalékra tehető. A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek árut, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a termelői értékesítő szervezetek (tész) képesek. De ma még piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket a tőkehiány és bizonyos - az összefogást kétkedve figyelő - szemlélet is hátráltatja - húzza alá a köztestület közleményében.

Olvasóink írták

  • 1. Ferrari 2010. február 21. 07:02
    „Honnan szedték ezt az adatot?
    Kertészettel foglalkozunk hosszú évek óta, de se a művelt területről, se a megtermelt zöldségmennyiségről statisztikát nem készítettek velünk.

    Egyedüli mérvadó, amit a nagybani piacokon látni, és ott bizony nem csökken, hanem nő a hazai zöldségekből a mennyiség és a választék is.
    Ennek következtében a kertészeti termékek árai évek óta stagnálnak, csökkennek.( Itt a nagybani piacokon érvényesíthető árakról beszélek, nem a kereskedelem által rárakott haszonnal megnövelt fogyasztói árról!)

    Kistermelők, őstermelők, nagyobb kertészetek nemhogy csökkentik, évről évre növelik a termelést, hogy az árvolumen csökkenése miatt kieső bevételüket pótolják.
    Sokan kertészkednek kicsiben,pótolva szűkös keresetüket, vagy munkanélküli jövedelmüket.

    Szerintem ez a mai magyar valóság.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mintegy 350 álláshelyet tártak fel januárban az állásügynökök

Budapest - Közel 350 álláshelyet tártak fel januárban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)… Tovább olvasom