Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Harmadik hely a világbajnokságon

Tájfutásban a hatvan év feletti korosztályban a 251 induló közül a harmadik helyet szerezte meg a soproni Cser Borbála. A szenior világbajnokságot az ausztriai Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) rendezték meg.
Éltes korban is lehet aktív és sportos életet élni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a soproni Cser Borbála pályafutása, aki legutóbb a tájfutók szenior világbajnokságán vett részt. S ha már kint volt Ausztriában, meg is szerezte a bronzérmet. – Nem úgy indultam el a versenyre, hogy mindenképpen a dobogóra szeretnék felállni, egyszerűen csak azért, hogy jól érezzem magam – meséli boldogan Cser Borbála. – Persze, rengeteget kell készülni egy-egy ilyen megmérettetésre. A soproni erdők kiváló terepet biztosítanak mindehhez. A világbajnokság egyébként Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) volt, nekem talán annyi előnyöm volt a más kontinensekről érkezettekkel szemben, hogy hasonló a klímája, a környezete a két városnak. A táv 4,2 kilométer volt, nekem sikerült hat-hét perces kilométerátlagokat futnom. A versenyre egyébként összesen 41 országból több mint négyezer induló érkezett. A saját kategóriámban, a hatvan év felettieknél 251-en álltunk rajthoz, s közülük nyolcvanan jutottak a döntőbe.
Cser Borbála a hatvanas, hetvenes években a magyar válogatott utazó keret tagja volt. Frissességét mind a mai napig megőrizte. – Persze, a legfontosabb a jó állóképesség – folytatja a tájfutó. – De ez nem minden! Fejben is ott kell lenni. Hiszen a tájfutásban nem csak a gyorsaság számít. Egy térkép alapján kell megtalálnunk az ellenőrzőpontokat, majd hitelesítést kérni. A rosszul megválasztott taktika vagy kihagyott pont súlyos idő- és erőveszteséget okoz. Szóval, szép sport ez, de kell gondolkodni. Úgy érzem, a gyors döntések sportága a tájfutás. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy csodálatos tájakat ismerhetünk meg, friss levegőn vagyunk, jól érezzük magunkat és sok barátot szerezhetünk.
– Úgy érezem, a szenior sport egyik legfontosabb üzenete, hogy a résztvevők példát mutatnak a nem sportoló kortársainak – véli Cser Borbála. – Sok hatvan-hetven éves már azt képzeli, hogy őrá nem vár semmi, beszorul a négy fal közé, ritkán megy társaságba, néha elveszti önbizalmát. Miközben tudni kell: ők is fontosak, sok mindenre képesek, csak egyszer meg kellene próbálni bármely területen aktívnak lenni. S ez a végeredmény különösen jó érzés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Londonban utcát neveztek el Kapuvárról

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom