Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Hatalmas erdőpusztulás a Keszthelyi -hegységben

Az erdők mintegy kétharmada kipusztult a 2011 óta tartó szárazság miatt a Keszthelyi-hegységben.
Hatalmas erdőterületeken nagy mennyiségben kell rövid idő alatt kitermelni a fákat és emiatt a táj arculata is drámaian megváltozik - közölte a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson beszélt arról, hogy a kiszáradás mintegy 4 ezer hektárra terjed ki. A 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt mintegy 100 ezer köbméter fát, elsősorban a több mint 100 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni másfél év alatt.

Számos meghívott szakember és hatósági vezető jelenlétében felidézte, hogy a Festeticsek kezdeményezésére, az akkor nagyobb részt kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére ültették a fekete- és erdei fenyőket. Az 1930-as években tarra vágott erdőket cserfafajokkal, majd az 1950-es években újabb, nem honos fenyőfajokkal telepítették be, ezeket érinti most a jelentős pusztulás.

Már a korábbi évtizedekben is észleltek kiszáradást az erdőgazdálkodók, de olyan mértékű pusztulásra még nem volt példa, mint ami 2011-ben elindult. Legnagyobb mértékben a feketefenyők kezdtek kiszáradni, ezzel párhuzamosan az erdei fenyő is pusztulásnak indult, de már a lombos fafajok is károsodtak.

Már mintegy 100 ezer köbméter fát érint a kiszáradás, ebből 25 ezer a lombos állomány. A helyzet megoldásaként ezeket másfél év alatt szeretnék kitermelni, de a keszthelyi erdészet éves 30-32 ezer köbméternyi kitermelési kapacitását ez jelentősen meghaladja, ezért a kitermelés valószínűleg elhúzódik.

Varga László jelezte: a tömeges kiszáradás miatti "katasztrofális erdőtüzek" megelőzésére is szükség van, de az a céljuk, hogy őshonos lombos fajokkal cseréljék fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát szeretnék visszaállítani.

Úgy fogalmazott: valószínűleg "stresszes látvány lesz", hogy a Balaton felől nemrég még télen is zöld képet mutató hegységből eltűnnek a fenyők és esetleg kopár területek tűnnek fel.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kijelentette: még az egészséges fenyőket is ki kell vágni. Mindezek miatt a tájkép jelentősen megváltozik, de később a dolomittömbre egykor jellemző, őshonos lombos fafajokkal és sziklagyepekkel tarkított élőhelyet alakítanak ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságot és a turistákat is el kell látni a megfelelő információkkal, mert ma csak azt látják, hogy nagy mértékben pusztulnak az erdők és nyáron is folyik a fakitermelés. Megerősítette, hogy fafajcserére van szükség, el kell távolítani még az egészségesnek tűnő fenyőket is, mert sem természetvédelmi, sem turisztikai célokból nem kívánatos, hogy lábon maradjanak a kipusztult vagy később megfertőződő fák.

Úgy fogalmazott: haváriahelyzet alakult ki. A tájkép rövid idő alatt jelentősen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb élőhelyet kívánnak kialakítani - hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója.

Olvasóink írták

  • 2. szatyi 2013. július 26. 21:25
    „Lehet építeni a biomasszaerőművet!”
  • 1. grafika88 2013. július 26. 17:59
    „Ez a terület is nyerges..simicska, Csányi --- tulajdona !
    A Balaon északi része..az Osztrák határig !

    Kellett a fa és most mellébeszélnek ! Kiírtják az erdőket, gondolom többszáz milliós EU s támogatást felveszik ezekután ! pl. 2012, 400 milliót !!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ÁKK: A második negyedévben 546 milliárd forinttal nőtt az adósság

A központi költségvetés bruttó adóssága 22 238 milliárd forint volt június végén. Tovább olvasom