Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Hatályba lép csütörtöktől a közszolgálati tisztviselői törvény rendelkezéseinek többsége

Március 1-jétől lép hatályba a közszolgálati tisztviselői törvény rendelkezéseinek többsége.
A jogszabály átfogóan rendezi a közszolgálati jogviszonyban dolgozók munkafeltételeit, július 1-jétől pedig létrehozza a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestületét, a Magyar Kormánytisztviselői Kart.

A törvény kiterjed a Miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál, a központi hivataloknál és a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyára, valamint a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, illetve a közigazgatási államtitkárokra, a helyettes államtitkárokra és a jegyzőkre.

Szintén e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztisztviselőkre, akik a Köztársasági Elnöki Hivatalban, az Országgyűlés Hivatalában, az Alkotmánybíróság Hivatalában, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalában, a Gazdasági Versenyhivatalban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságán, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában vagy a Közbeszerzési Hatóságnál dolgoznak.

A jogszabály rögzíti a közszolgálati tisztviselők munkavégzésének szabályait, többek között a magatartási elvárásokat, a munkaidőt, a bérezést, az előmenetel szabályait, valamint az összeférhetetlenségi és felmentési szabályokat is.

A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei közé sorolja a jogszabály a hűséget és az elkötelezettséget, a nemzeti érdekek előnyben részesítését, az igazságos és méltányos jogszolgáltatást, az előítéletektől való mentességet és a pártatlanságot is.

A kormánytisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie, amelyben becsületére és lelkiismeretére fogadja meg, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű lesz, a jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, valamint tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja.
A törvény az általános magatartási követelmények között rögzíti, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.

Ha valaki mégis így tesz - akár a hivatali munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - akkor méltatlanná válik hivatalára és fel kell menteni, de előtte lehetőséget kell adni a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre.

A törvény szerint a kormánytisztviselő jogviszonyát emellett többek között akkor kell felmentéssel megszüntetni, ha munkavégzése nem megfelelő vagy vezetőjének bizalmát elveszti. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni és neki kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

A bizalomvesztés a törvény alapján kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. A jogszabály szerint a kormánytisztviselő ugyanis vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait; ez alatt kell érteni a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést.

A törvény értelmében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is. A jogszabály lehetőséget ad munkaköri pótlék megállapítására a minisztériumokban 2012. július 1-jétől.

Egy felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő három év szolgálat után lehet tanácsos és huszonöt év szolgálati idő után kaphatja meg a legmagasabb vezető-főtanácsosi besorolást, míg egy középiskolai végzettségű kormánytisztviselő két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó, tizenkét év után főelőadó, harmincegy év után pedig főmunkatárs lehet.

Az összeférhetetlenségi szabályok között rögzítik, hogy a kormánytisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, ez alól azonban kivétel az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvétel.

A jogszabály július 1-jével hozza majd létre a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdekképviseleti köztestületét, a Magyar Kormánytisztviselői Kart. Ennek hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el. Ugyancsak július 1-jétől jön létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottság, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Strasbourghoz fordul több szlovák állampolgárságát vesztett magyar

Az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul több szlovák állampolgárságát vesztett szlovákiai magyar. Tovább olvasom