Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Házak, kertek az egykori dzsungel helyén

Csatárimajor sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az egykori dzsungel helyén ma már többnyire szép házakat, szemet gyönyörködtető kerteket látni. A tősgyökeres csatáriak közül viszont nem sokan maradtak.
Csorna határában a hercegi és a prépostsági nagybirtokokon több majorság is kialakult a XIX. században. Csatárimajor, Földsziget, Hosszúdomb, Pálmajor, Mátyássziget, Pistakút és Gyöngyösmajor neve ma is ismerősen cseng az idősebb csornaiak fülében. Noha a korabeli gazdaságban dolgozó cselédek lakhelyéül szolgáló apró tanyák mostanra eltűntek, csupán Csatárimajort és Földszigetet lakják. Ám ezek a közigazgatásilag Csornához tartozó településrészek sem a régiek már.
Például néhány évtizede Csatárimajorban is jelentős változás kezdődött. A csornai városvezetők ugyanis akkoriban arról döntöttek, hogy úgynevezett hétvégi telkeket alakítanak ki a területen. Sokan egyfajta üdülőterületnek tekintették Csatárimajort, bár – főleg kezdetben – nemcsak pihenni, hanem dolgozni is lehetett ott eleget.
Dr. Papp László, a város egykori vb-titkára elmondta: az 1970-es években határoztak a gazos, parlagon levő terület hasznosításáról. „Abban az időben egyfajta igény jelentkezett Csornán kiskertekre, s ezért is szorgalmaztuk a telkek kialakítását” – tette hozzá dr. Papp László, aki azt is megemlítette, hogy először bérbe adták a mintegy 840 négyzetméteres területeket, később a bérlők megvásárolhatták azokat. Ma már meghaladja a százat a telkek száma.
Farkas István tősgyökeres csatárimajori és élénken emlékszik a „telkesek” megjelenésére. „Örültünk a jövetelüknek, hamar összebarátkoztunk velük, hisz azt reméltük, hogy ezáltal Csatárimajor fejlődésnek indul. Valóságos dzsungel volt azon a részen, ahol a telkeket kimérték. Sokat dolgoztak a bérlők, mire kertként tudták hasznosítani a területet. Aztán az építkezések is elkezdődtek, kisebb-nagyobb házak nőttek ki a földből. Amikor ők jöttek, tizennégy család, mintegy 35–40 ember lakott itt, mára mindössze öt család maradt a régiek közül. A környezet ugyan megszépült, az útjaink viszont csaknem járhatatlanok, főleg télen és csapadékos időben van gond.”

„ Éjjel lámpánál ástam a kertet”

A csornai Boros László és felesége egy 840 négyzetméteres területnek, a rajta lévő, 1982-ben épült háznak és garázsnak a tulajdonosa. A házigazdát meggyszüret közben találtuk. „Bő termés van az idén” – mutatja a leszedett gyümölcsöt.
Borosék – főleg nyaranta – gyakran és szívesen időznek a „birtokon”, ahol nemcsak a csend, a jó levegő, hanem a kertészkedés örömeit is élvezik. Minden évben megtermelik a konyhára szükséges zöldséget, de gyümölcsből sincs hiány.
„ Szinte az elsők között vásároltuk ezt a telket és felépítettük a házat. Sokszor kijövünk, hisz Csornáról öt perc alatt itt vagyunk” – jegyezte meg Boros László.
Egy másik régi „telkes” Süle József, akinek a portáján mindennek – fának, ajtónak, járólapnak – története van. Egyedül vágott bele az építkezésbe, amely olykor kalákában folytatódott. Azt mondja, tizenöt évig tartott a „meló”, de megérte. Büszkén mutatja a háromszintes, harminc négyzetméteres házát. „Rengeteget dolgoztam, mire a gaztól, bokroktól megtakarítottam a területet, utána meg következett az építkezés. Előfordult, hogy éjjel lámpánál ástam a kertet” – idézi fel a múltat Süle József, aki ma már nyugdíjas, korábban műszerészként dolgozott és mellette végezte a csatárimajori teendőket. Hallgatva őt az embernek az az érzése, hogy számára nem is huszonnégy óráig tartott egy nap. Kertjében zöldséget, gyümölcsöt termeszt, az udvaron csirkék, tyúkok kapirgálnak, de tart nyulakat is. „Télen, amikor járhatatlanok voltak az utak, néhányszor gyalog jöttem ki Csornáról, mert az állatoknak mindennap enni kell” – magyarázza mosolyogva.
Süle József nem csak a munkáról beszél. Szóba hozza azt is, hogy remek hangulatú szabadtéri beszélgetéseket, összejöveteleket szoktak tartani. Azt mondja, kitűnően érzi magát Csatárimajorban, kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan kint van. De télen sem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy „ne nézne ki” rövid időre. Aztán ismét a munka beszélgetésünk témája. Nem csoda, hisz Süle József a napokban új kerítés építésébe kezdett.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Londonban utcát neveztek el Kapuvárról

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom