Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Helyüket keresik a hungarikumok

A híres magyar termékek küzdenek hírnevükért és túlélésükért. Nemcsak a válság, a nemzetközi verseny is kihívás elé állítja őket.
Egy 220 éves állócsillag, a Zwack unicum

Az Unicum már akkor hungarikum volt, amikor utóbbi szótmég nem is ismertük. Az 1790óta változatlan, szigorúan titkosrecept alapján készülő röviditalrégóta Magyarország egyik védjegye, és már a hatodik Zwackgerenációt „fogyasztja". A Zwack Unicum Rt. igazgatóságának élén 2008 óta a 34 éves Zwack Sándor áll.

Az Unicumot most is abban a pesti gyárban készítik, amelyet a család a második világháború bombatámadásai után saját kezévelépített újjá, hogy aztán egy tollvonással államosítsák. Zwack Péter és édesapja, belső zsebében a recepttel, külföldre távozott, és Zwack Péter csak 1989-ben tért haza.

A fellendülést az Unicum népszerűsége mellett a pálinkák reneszánsza hozta meg. A Zwack-pálinkák mellett ők forgalmazzák a Fütyülős és a Mézes márkákat is, a Jäger kihívására pedig az Unicum Nexttel válaszoltak.

A válság mégis megtépázta az idei üzleti terveket. Most az elmúlt tíz év legnehezebb éve előtt áll a Zwack, a társaságnál összesen 20-25 százalékos profitesés következhet be.

Maroknyi szódás folytatja a hagyományt

Ha virágkorát nem is, de reneszánszát éli a szódavízfogyasztás Magyarországon. Jedlik Ányos találmánya igazi hungarikum, amely az 50-es évektől vált országos divattá. Akkoriban hatezer szikvízkészítő működött, és hordta lovaskocsival a szódát házról házra.

Ma mintegy ezer gyártó tölti műanyag vagy üvegpalackokba és ballonokba a szódavizet. Szabó István, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke azt mondja, az ásványvizek szorították ki őket a piacról. A szódások úgy gondolják, termékük inkább környezetbarát, vizük minősége vetekszik az ásványvízével. Sok gyártó saját kútjából valódi ásványvíz tör fel, aki pedig vezetékes vizet használ, ötlépéses tisztítási folyamattal garantálja a minőséget.

Az ipartestületnek azonban reklámra, marketingre alig jut pénze. Ezért volt üdítő kivétel a múlt héten, amikor az ipartestület elkészítette a világ legnagyobb kisfröccsét. Az ötszáz literes ital hivatalosan is bekerül a Guinness-rekordok közé.

Vége a Herznek, bajban a gyulai

Nem menekül meg a Herz Szalámigyár Zrt. a felszámolástól. A vállalat felélte tartalékait, s hitelezői nem egyezkednek. Az 1888-ban alapított céget ezért eladják. A felszámolással az a világhírű Herz téliszalámi tűnhet el, amelyet ma is a 19. században kitalált recept szerint készítenek. Az eredetileg csak télen gyártott szalámi – innen a név – magyar sertéshúsból készül, mert ennek sötétebb piros a színe, megfelelő a zsír- és víztartalma. A füstölés és érlelés 15 hétig tart, s úgy történik – bükkfahasábokkal, kézzel mozgatott füstölőkocsikkal –, mint 1888-ban. A felszámolás miatt az uniós eredetvédelmet kapott budapesti téliszalámi végleg eltűnhet.

A Gyulai Húskombinát Zrt. – amelynek két terméke, a csabai és a gyulai kolbász szintén eredetvédelmet élvez – egyelőre nem jut a Herz sorsára. A 140 éves cég hozzájuthat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) várt forrásokhoz. Jelenleg folynak a tárgyalások. Az MFB abból a 30 milliárdos állami garanciavállalási keretből biztosítana forrást, amelyet a kormány különített el a nehéz helyzetben lévő élelmiszer- ipari társaságok részére.

 Mi is az a hungarikum?

A hungarikum szó nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, így pontosan nem is behatárolható a hungarikumok köre. Sok, a köznyelvben hungarikumként élő termék maga használja az elnevezést. Az Európai Unióban meglehetősen bonyolult szabályok alapján eredetvédelmet kaphatnak bizonyos tájegységhez, földrajzi elnevezéshez köthető termékek. Külön szabályozás vonatkozik a mezőgazdasági termékekre (ennek alapján először a szegedi téliszalámi kapott uniós eredetvédelmet), a szeszes italokra (itt lett hungarikum a pálinka), külön a borokra, külön a tájjellegű élelmiszerekre. A cél azonban közös: ne árulhasson egy délromán gyártó konyakot vagy egy lengyel üzem halasi csipkét.


A szegedi Pick szalámi túléli a válságot

A Herz talán legnagyobb versenytársaként számon tartott Pick Szeged Rt.-n nem látszanak a válság jelei. A szegedi és a budapesti vállalat sokáig békésen osztozott a hazai piacon, ám az 1940-es években megromlott a viszony, amikor a Pick bejelentette, hogy a modern technikának köszönhetően nyáron is gyárt majd téliszalámit. Termékeik gyorsan világhírűvé váltak, 2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősítette a szegedi szalámit, illetve a szegedi téliszalámit – elsőként a magyar termékek között.

A Pick Rt. a szegedi paprikafeldolgozó megvásárlásával további hungarikumot is magáénak tudhat, hiszen a szegedi fűszerpaprika-őrlemény – a kalocsaihoz hasonlóan – szerepel az Európai Bizottság védett eredetű termékeinek listáján. A húsipari vállalat a hazai és európai piac mellett Japánba, Oroszországba, illetve az Egyesült Államokba szállítja termékeit. Az USA tavaly, Oroszország pedig a napokban jelentette be, hogy ismét engedélyezi a szegedi húskészítmények bevitelét. mindkét döntés növeli a vállalat túlélési esélyeit a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Törvény is védi a pálinkát, de külföldön alig ismerik

Ritka egyetértéssel, jóformán egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés még tavaly a pálinkatörvényt, amely biztosítja a magyar pálinka piaci védelmét. A jogszabály minden fontos dolgot tartalmaz a pálinkával összefüggésben, sőt, a magyar érdekek védelmének előmozdításához a Pálinka Nemzeti Tanács felállítását is előírja. A pálinka 2004 óta hungaricum: Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja ezt az elnevezést a termékeire. Szicsek János, az egyik legismertebb
magyarországi gyártó szerint külföldön alig ismerik ezt az italunkat. A szakember elmondta azt is, a pálinka előállítása rendkívül költséges, és az évente főzött 6 millió alkoholliterből mindössze 600-700 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Magyarországon jobbára családi vállalkozások formájában 47 gyártó foglalkozik kereskedelmi forgalomba is kerülő pálinka főzésével.

küzdelem névért, minőségért – a Tokaji

Talán legismertebb hungarikumunk a 16. század óta kedvelt és népszerű Európában. Tokaj-Hegyalja Magyarország leghíresebb borvidéke, része a világörökségnek. Különlegessége, hogy úgynevezett zárt borvidék, ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, bort nem szabad bevinni ide, ezáltal a borvidék borai fokozott védelemben részesülnek. Mivel a történelmi borvidék egy kis része Szlovákiához tartozik, az onnan származó borokat is tokaji névvel forgalmazzák. Éppen ezért fordult Magyarország az Európai Unióhoz: hazánk azt kérte, hogy a tokaji név használatának joga minket illessen meg. Az EU számunkra kedvező döntést hozott. Ám a szlovákokon kívül a franciák és az olaszok is készítenek bort tokaji márkanévvel. Az elzászi Tokay és az észak-olaszországi Tocai az égvilágon semmi hasonlóságot
nem mutat a tokajival. Szerencsére az európai döntnökök ebben a vitában is nekünk adtak igazat: a tokaji márkanevet csak Magyarország használhatja.

A Zsolnay egyelőre nem kell senkinek

Egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett a Pécs által értékesíteni kívánt 49 százalékos Zsolnay részvénycsomagra június végén. A pécsi városi vagyonkezelő már másodszor írt ki pályázatot, és azért keres kisebbségi befektetőt, mert a gyár problémáit már nem tudja egyedül megoldani. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra lejárt kötelezettségeinek együttes összege a múlt év végéig 432 millió forint volt. Döntés még nincs, de a város tervei szerint rövidesen újra meghirdetik a tendert. A Zsolnay Vilmos által alapított kerámiaüzemet 1868-ban jegyeztették be a cégbíróságon. Világhírét a fémes fényű máztechnika, az „eozin" teremtette meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon az új, fémes fényű dísztárgyak elsöprő sikert arattak, ahogy az 1900-as Párizsi Világkiállításon is. Akkor már Zsolnaynak versenytársa sem akadt, mivel ezt a technikát a világon sehol nem tudták alkalmazni. 1900-ban új korszak köszöntött be új stílussal: a szecesszió, amelyet a gyárban Rippl-Rónai József munkássága határozott meg.

Herendi: egy igazi nemzetközi sikertörténet

A Herendié a hungarikumok egyik sikertörténete. A cég legnagyobb felvevő piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon nyolc márkaboltjuk működik, és Kína után Oroszországban is tervezik márkaboltok nyitását.

A herendi porcelán – szépsége erejével – túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat, 1826 óta szinte töretlen lendülettel fejlődött. Az alapító Stingl Vince után 1839-től Fischer Mór vette át a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre a művészi porcelángyártást Herenden. Világhódító útjára az 1851-es Londoni Világkiállításon indult a márka. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú Queen Victoria készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.

A véletlennek köszönhető, hogy még az ötvenes években is erősítették a művészeti vonalat a gyárban. Rákosi Mátyás felesége ugyanis porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon.

Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP-szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék az államé.

Olvasóink írták

  • 8. gardista1122 2009. július 12. 17:35
    „TUTI AKKOR ÉN KÉREK ELNÉZÉST TÖLED,IGY MÁR ÉRTHETÖ.”
  • 7. flexsnake 2009. július 12. 15:01
    „,,Az országunk pedig a mezőgazdaságban kiemelkedő,ezért a sok élelmiszeripari hungarikum!"
    Meg kellett kapaszkodnom hogy ne essek le a röhögéstől :D
    Okoska, licencből gyártunk hungarikumot, na erre varrjál gombot :D”
  • 6. Mese 2009. július 12. 13:28
    „Tuti!
    Szerinted miért állnak a csőd szélén a felsorolt cégek nagyrésze?
    Ki vagy kik támogatják a MAGYAR cégek,földterületek eladását?

    Az országunk pedig a mezőgazdaságban kiemelkedő,ezért a sok élelmiszeripari hungarikum!

    Adjon az Isten Szebb jövőt!”
  • 5. Power 2009. július 12. 12:50
    „A hízott libamáj előállításában Magyarország világelső volt, aztán jött az EU csatlakozás.
    Mialatt a franciák nemzeti és gasztronómiai örökség részévé nyilvánították a libatömést és az így előállított libamájat, addig Szanyi Tibor egy mondattal megoldotta a magyar libatömés és libamáj helyzetét, kitéve az ágazatot az állatvédők rendszeres támadásainak.
    http://www.zug.hu/cikk_nyomtat.php?id=164”
  • 4. TUTI 2009. július 12. 11:17
    „Gyors voltam es felreertheto!
    Meg is kaptam a magamet a gardistatol!!! Kicsit mentegetozom!!;)
    Szoval, termeszetesen, igazatok van! Hatalmi ur van Mo es erosen cincognak az egerek! A macskat ujra ki kell talalni ez nagyon fontos pillanatnyilag. Az a rohejes, hogy ezt a nyilvanvalo dolgot eddig politika elhallgatta es tabutemakent kezelte. Ezeket gondokat meg kellene oldani es lehet a garda lesz a megoldas!
    Ezert nagy idotavlatbol nezve a hetekben tortent birosagi itelet es rendorsegi fellepes is csak feluleti kezelese az ugyenk, helybenjaras. Vihar egy kanal vizben! Csak a tuneteket mismasolja a Furcsany-Bajnai kormanyzat. A Problemahoz nem nyul! Ez nevetseges es rohejes!
    Es az is hogy DM mar sorozartosan errol cikkezik, annelkul, hogy a dolgok melyere lattatna!
    Es azt mondna EMBEREK itt egy problema van, amirol mar nem lehet tovabb hallgatni!
    NEm ezt csinalja, hanem naprol-napra lekicsinyli, lesajnalo cikekket ir gardarol es Viktor kapcsolatarol
    na jo ha mar nem akkor korabban miert is meg hogy is! Es hogy degeneraltak-e a gardistak es hogyan azok?? STB.stb.Muvihar nap mint nap!! :D:D
    DE ez nagyon nagy baj:(:( ....mert helyben jar az orszag!!!
    HAJRA MAGYAROK! PICK SZEGED!!!!”
  • 3. gardista1122 2009. július 12. 10:54
    „tUTI TE VAGY RÖHELYES.MEG SZÁNALMAS.”
  • 2. joy 2009. július 12. 09:22
    „"...Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP-szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék az államé..."

    Mindent így kellett volna privatizálni, és nem ott tartana az ország, ahol most vagyunk!
    Szeged több mind 25 gyárából 2, max. 3 működik.
    :o(”
  • 1. TUTI 2009. július 12. 07:49
    „Ilyen cikekk kellenenk! Cikekk a pozitiv iranyokrol! Miben lehtunk sikeresek es hogyan!
    Erdekes, a ket porcelan termekcsaladon kivul minden elelmiszeripari termek! Soakt mond a magyar tortenelemrol! Sajnos ez van! De legalabb ezek nemzetkozielg is jol imert termekek!
    Kiveve a palinka vagy kedvenc frocsink! Azokat nehezkes kuldfoldre exportalni!
    A nemeteknek sikerul a szodavizet (Apollinaris) eladni szerte a vilagban, de azert, mert nemeteknek hisznek!
    Nekunk pedig nem is hittek soha vagy hittek is korabban mara mar nem hisznek! :(
    A listarol nagyon hianyzik pl egy magyar hightech termek!!! Nagyon kene! Mar nem lesz sajnos!
    De nagyon hianyzik pl Ikarusz buszcsalad sokaig ismert es elimert minosegu jarmuvei tucatnyi orszagban.
    Sajnos mar a multte!
    Osszesegeben ezek jo cikkek! A jovonkrol a pozitiv iranyokrol szol es nem potcslekvesrol, mint pl a Jobbikrol! MAr bocsanat! Vihar-sorozat egy kanalnyi vizben. Rohejes. :(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tisztújító küldöttgyűlést tart az SZDSZ vasárnap

A pártelnöki posztért hárman indulnak, miután Fodor Gábor a június 7-i európai parlamenti választások után lemondott elnöki tisztségéről. Tovább olvasom