Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Hende Csaba: a zsidóság hozzátette a magáét a haza védelméhez 1848-1849-ben

A zsidóság hozzátette a magáét a Magyarország védelméhez az 1848-1849-es szabadságharcban, fiaik pedig az első világháborúban.
A zsidóság hozzátette a magáét a haza fegyveres védelméhez az 1848-1849-es szabadságharcban, valamint fiai ott harcoltak az első világháborúban és annak vége után a Székely hadosztályban is - mondta Hende Csaba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos konferenciáján pénteken Budapesten.

A honvédelmi miniszter A magyarországi zsidóság az 1848–1849. évi forradalomban és szabadságharcban című rendezvényen feltette a kérdést: "megeshetett volna-e velünk a soá szégyene" és "elhangozhatna-e a mai magyar parlamentben a vérvád gyalázatos szava", ha a haza minden egyes polgára tudná, hogy a zsidó emberek a nemzettel együtt harcoltak, és életüket adták a magyar szabadságért?

A honvédelmi miniszter megjegyezte, hatalmas igazságtalanság, ha egyes állampolgárokat kizárnak "a haza szolgálatából és ezzel együtt a hazából", és ennek fényében még értékesebb, ha mindennek ellenére ezek az emberek védik a hazát. Nekik ugyanis küzdeniük kellett azért, hogy ugyanazokat a szabadságjogokat élvezzék, mint honfitársaik - mutatott rá.

Úgy fogalmazott: újra és újra fel kell mutatni azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "volt, van és lesz közös életünk (...) összetartozunk (...) és ezt meg kell élni. Meg kell ismerni a történelmet, hogy értsük, honnan jövünk, hol vagyunk és hová megyünk."

Hende Csaba emlékeztetett arra: 1848-1849 a szabadságjogok mindenkire való kiterjesztéséről szólt, a zsidóság előtt pedig új távlatokat nyitott meg. 1848-1849 egyúttal a magyar honvédség születésének ideje, amikor a gyakorlatban is megvalósult az az elv, hogy a haza védelme annak minden polgárára tartozik, mindenki feladata. A magyar történelemnek erre a fejezetére büszke minden magyar, függetlenül társadalmi helyzetétől, politikai meggyőződésétől - tette hozzá.

A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: "a zsidóság, amióta világ a világ, velünk együtt él". Kitért arra, hogy a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben az első világháborúban elesett áldozatok sírjainak rendbehozatala folyamatban van.

Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a XIX. század első felében az emancipáció, a zsidóság egyenjogúsítása kapcsán három vélemény alakult ki: Eötvös József későbbi kultuszminiszter feltételek nélküli jogmegadásról beszélt, Széchenyi István azt mondta, hogy nem kell megadni a zsidóságnak a polgárjogokat, Kossuth Lajos szerint pedig meg kell ugyan adni, de csak bizonyos fokozatossággal.

A vezető rabbi emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúrnemzet nem volt többségben a többi nemzethez képest a XIX. század első felében Magyarországon, ezért is akarta több politikus a 700-800 ezres zsidóságot beolvasztani a magyarok közé, amivel többségbe kerülhetett volna a magyarság a többi nemzethez képest az országon belül.

Elmondta, a Bar Kochba-felkelés leverése után ókori római katonák hoztak magukkal zsidó rabszolgákat Pannóniába, és felvetődött az is a történészek körében, hogy a kabarok, akik a magyarokkal együtt vettek részt a honfoglalásban, gyakorolhatták zsidó vallásukat.

Köves Slomó kiemelte: I. László király I. törvénykönyvében szankcionálta a zsidó és keresztény emberek közötti házasságot, Könyves Kálmán pedig szabályozta a zsidó és nem zsidó emberek közötti üzletelést. A zsidóság jogai ekkor egyebek mellett lakhelyre vonatkozóan és a földbirtoklásban korlátozottak voltak. IV. Béla 1251-es zsidótörvénye szabályozta jogaikat, Nagy Lajos pedig átmenetileg kiűzte őket az országból, amikor nem akartak áttérni a keresztény hitre - mutatott rá.

Közlése szerint a mohácsi csatavesztés után szefárd zsidóság lakott Budán, a város felszabadulásakor, 1686-ban ezren laktak ott közülük. Felhívta a figyelmet, hogy a budai Várban két zsinagóga is van a felszín alatt, ezek régészeti feltárását szorgalmazta.

Mint mondta, a Habsburg-birodalomban a XVII-XVIII. században megkülönböztető jelzést kellett hordaniuk a zsidó embereknek, és csak bizonyos helyeken lakhattak. Ekkor Csehország irányából települtek be Magyarországra, majd 1749-ben Mária Terézia türelmi adót vetett ki rájuk. Ennek elengedésekor Ferenc József iskolaalapot hozott létre, ebből a pénzből rabbiképzőt alapítottak. A zsidóság feltétel nélküli emancipációját 1867-ben ismerték el törvényben - fűzte hozzá.

A konferencián előadást tartott továbbá mások mellett Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Zakar Péter, Csongrád megye közgyűlésének alelnöke, Hermann Róbert hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Bona Gábor, a Miskolci Egyetem oktatója, köszöntőt mondott Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A rendezvény része a Katonák, hősök - Hagyomány és megújulás elnevezésű országos programsorozatnak.

Olvasóink írták

  • 1. bánki 2012. április 20. 13:24
    „Ekkora baromságot ?

    Tudom a kazárok is zsidó vallásúak voltak, kvázi hitgyíülisek !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Székely hetek a Cora áruházláncban

Harmadszor szervezik meg a magyarországi Cora üzletláncban a székely heteket; a május 3. és 20.… Tovább olvasom