Délmagyar logó

2018. 04. 19. csütörtök - Emma 11°C | 23°C Még több cikk.

Henrietta Győrből kapja új bőrét

Folytatás az 1. oldalról.

A győri laborban dolgozók munkáját dicséri, hogy több belgyógyászati klinikán is tenyésztenek hámsejteket, illetve állítanak elő, majd fagyasztanak le sertés- és humánbőrt, de általában az egész ország területéről őket kérik fel segíteni.
– Napra pontosan tudom, hogy két hete pénteken szóltak nekünk, akkor, amikor majd mindenki szabadságon volt. Én is – mondta dr. Csönge Lajos osztályvezető főorvos. – Ez persze nem számított, bejöttünk és tettük a dolgunkat. Henriettának a kórház hét-nyolc négyzetcentiméter saját bőrszövetet kért. Mi a hámsejtjeiből kitenyésztettük az átültetéshez szükséges mennyiséget, s elküldtük a kórháznak. A hét négyzetcentiméter nem nagy felület, főleg annak ismeretében, hogy a beteg testfelületének hatvan százaléka megégett. De ez a bőrszövet akár tovább is tenyészthető, s tudni kell azt is, hogy a hámszöveten kívül sertés- és humánbőrt is küldtünk a lánynak. A beültetéseket már a Szent István kórházban végzik.
A győri kórház szövetbankja évente 1500–2000 négyzetcentiméter hámsejtet tenyészt – ez országosan is kimagasló. A másik eljárás, a humánbőr-előállítás viszont donorfüggő (agyhalott betegektől nyerik ugyanis), így ugyanazzal a nehézséggel szembesül a labor is, mint minden más transzplantációs team: nagyon nehéz donort találni.
„ Szerettünk volna mi is a szervkivevő csapathoz csatlakozni, de sajnos rendre falakba ütköztünk.”
A győri betegeknek így a győri intézményből tudnak csak bőrszöveteket szerezni: évente tizenöt-húsz páciensnek a Petz-kórházban szüksége is van erre. Azt is tudni kell még, hogy az égésplasztikai osztály regionális feladatot lát el: a környező megyék súlyos eseteit rendre Győrbe hozzák.
A megégett makói lánynak tehát nemcsak saját hámsejtből tenyésztett bőrszövetet, hanem sertésbőrt is küldött a győri kórház.
Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a vastag sertésbőrt ültetik át a beteg megégett testére, hanem egy vékony szövetet, amely csak ideiglenesen fedi a sebet.
Amint alatta gyógyul a saját bőr, a mesterséges szövetet „ledobja” magáról. A humán-, illetve a sertésbőr általában hat-tíz napig marad a betegen.
A makói lány eddig hat műtéten esett át, a megégett és elhalt bőrfelület nagy részét már eltávolították testéről. A közeljövőben még két műtét vár rá, s bár állapota stabil, nincs túl az életveszélyen. Az ilyen fokú égésnél ugyanis sokszor csak harminc-negyven nappal később alakulnak ki a legsúlyosabb szövődmények. Henriettát egyszer már megpróbálták felébreszteni a mélyaltatásból, szemével állítólag reagált is külső ingerekre, de mert a műtétek nagy fájdalmakkal járnak, orvosai úgy döntöttek, várnak még a teljes ébresztéssel.
Eközben továbbra is várják a gyanúsítottól vett, illetve a helyszínen talált DNS-minták eredményét: úgy tudni, a tizenöt éves „Muki” az eredmény ismeretében tesz még egyszer vallomást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Uniós támogatásra számítanak a reformprogramhoz

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 32–137 milliárd forint, az Európai Szociális… Tovább olvasom