Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Hétvégi tűnődések Isten és emberszeretet összetartozik

„ Szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket.” (Jn. 15/12.)

Minden dolognak alfája és ómegája a szeretet. A család, a társadalom egészét, sőt, az emberiség nagy családjának együttélését szabályozó írott és íratlan erkölcsi és jogi törvények, szabályok „fogaskerekei” között az „olaj”, mely gördülékennyé, emberivé teszi közös életünket. A „hideg” vagy merev racionalitás csak a szeretettől „megtermékenyítve” szolgálhatja az ember javát. Igen, csakhogy a szeretet fogalmát korunkban a devalválódott, régen kiüresített, nevetségessé tett, lejáratott fogalmak egyikeként tarják sokan számon. A legnemesebb és a legközönségesebb értelemben egyaránt használják, ezért nem mindegy ma már, milyen szeretetről is beszélünk.
Jézus legfőbb parancsában maga is a szeretetet jelölte meg, ezt hagyta tanítványaira közös ismertetőjelül. Definíciót, helyesebben példát is adott, hiszen saját – a betlehemi istállótól a golgotai keresztfáig hűséges – szeretetét állította követői elé mintául. A személyválogatást nem ismerő, áldozatos, sőt, önfeláldozó formáját szorgalmazta.
Azonban azt is tudta – amit sajnos gyakorta megtapasztalunk életünkben –, hogy a csupán emberi „erőforrásból” táplálkozó szeretet a mindennapok ezernyi harca, próbája között hajlamos az elfáradásra. A kizárólag kölcsönös szimpátiára, vagy érdekekre épített kapcsolat nem állja ki az idő próbáját, elkopik. Aki folyton csak azt fürkészi, mit kap érte cserébe, annak szűkmarkú méricskélése hamar megöli, hiszen a szeretet önző szívben képtelen gyökeret ereszteni.
Romolhatatlan és legtisztább formájában – mint minden igazán nemes érték – Istenben nyilvánul meg, s az ember számára Jézus Krisztus közvetíti a leghitelesebben. Ezért a hívő ember a saját szeretetkapcsolatait is időről időre az isteni kegyelemben kell hogy megmerítse. Sajnos a legtöbb ember a szívébe zárva, mélyen eltitkolja szeretetét, pedig legalább annyira fontos, hogy képesek legyünk helyesen megmutatni, hogy mindennapi életünk során őszintén tanúságot tegyünk róla. Úgy tűnik, hogy isten- és emberszeretet összetartozik, hiszen egyik sem lehet őszinte a másik nélkül. Ezért Jézus az úgynevezett szeretet parancsában a leglényegesebbet adja és kéri tőlünk. Földi – és földöntúli – boldogulásunk garanciája a Jézus Krisztuson keresztül Istenben gyökerező szeretet. Bárhogy is vélekedjünk róla, minden emberi kapcsolatunk csak ennek birtokában lehet igazán őszinte és hiteles...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igazságosan győzött a Barcelona?

Tovább olvasom