Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Hetvenévesen a munkapiacon

Az USÁ-ban a jó karban lévő hatvanasok, hetvenesek sokszor bírják a tempót a fiatalokkal.

Emma Shulman szociális munkásként heti ötven órát dolgozik egy New York-i Alzheimer klinikán. Ebben nincs semmi különös, eltekintve attól, hogy Emma 93 éves. A főnöke fél attól a naptól, amikor visszavonul - szerinte az idős hölgy munkabírása felér a fiatalokéval.

Az Egyesült Államokban Shulman példája nem számít ritkaságnak. A "baby-boom" generációhoz tartozó 78 millió amerikai most éli aranykorát, méghozzá szó szerint, hiszen az egyre modernebb gyógyszereknek és egészségesebb életmódnak köszönhetően tovább maradnak fittek és munkaképesek. De hogyan érinti mindez a gazdaságot és az állami nyugdíjrendszert?

A Business Week szerint kedvezően. A lap úgy véli, hogy Amerika következő idősgenerációja sokkal többet adhat a gazdaságnak, mint ahogy azt még ma is sokan jósolják. Egyre több 60 és 70 év fölötti amerikai szeretne részmunkaidőben dolgozni. A kutatók szerint ez fizikailag és szellemileg egyaránt karban tartja az embert. Sok magasan képzett és jól fizetett ügyvéd, orvos vagy mérnök esetében már el is kezdődött ez a folyamat, hiszen képzettségüket sokra becsülik. Gondoljunk csak a 79 éves Alan Greenspan jegybankelnökre.

Az időskorú amerikaiak kilenc százalékkal toldhatják meg a GDP-t 2045-ig. Ez a GDP-növekedés évi több mint hárombillió dollárnak felel meg mai áron. Az idősek munkában maradása magasabb adóbevételhez juttatja a költségvetést.

A nyugdíjkorhatár kitolása újdonságnak számít egy olyan gazdag országban, mint az Egyesült Államok. A huszadik század nagy részében csökkent a nyugdíjkorhatár, annak ellenére, hogy nőtt az átlagéletkor. Míg 1950-ben a dolgozó férfiak 46 százaléka volt 65 éves vagy afölött, 1985-ben már csak 16 százalékuk került ki ebből a korosztályból, bár a várható élettartam jelentősen nőtt. A csökkenő tendencia a nyolcvanas években fordult meg, és ma már ismét 20 százalékos az arány. Igaz, ebben szerepet játszott az is, hogy a 2000-es tőzsdei árfolyamzuhanásban sok ember elveszítette az időskorára félretett pénzének egy részét, másrészt sokan nem rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással.

A baby-boom generációnak azonban nem okoz különösebb gondot, hogy munkát vállaljon. A nemzedék tagjai jobban vigyáztak egészségükre, és egyre kevesebb munkahelyen kell nehéz fizikai munkát végezni, ami szintén hozzájárul az egészség megőrzéséhez. S hála a korszerűbb gyógyszereknek, a szellemi leépülés folyamata is feltartóztatható. A korral járó bölcsességet és tapasztalatot kiaknázhatják a vállalatok. A United Technologies Corp. már felfedezte az idősebb korosztály alkalmazásának előnyeit, de más cégek is igyekeznek megtartani a megbecsült, korosabb kollégákat - juttatásokkal, átképzési lehetőségekkel és szolgáltatásokkal.

Az átlagéletkor kitolódásával az állami nyugdíjrendszer szerepét is át kell gondolni. A Business Week emlékeztet rá: az állami nyugdíjrendszert a második világháború előtt azért hozták létre, hogy a nagyon rászorultaknak és a munkaképtelen időseknek támaszt adjanak, a többieket viszont arra ösztönözték, hogy minél tovább dolgozzanak. A logikus megoldás a nyugdíjkorhatár 70 évre emelése lenne - jelenleg ez 65 év, de 62 éves kortól nyugállományba lehet vonulni -, s aki úgy gondolja, dolgozhatna még tovább. Ez azt az érzetet keltené az emberekben, hogy szükség van rájuk, s arra sarkallná őket, hogy minél tovább őrizzék meg testi és szellemi fittségüket. A nehéz fizikai munkát végzők és a betegségekkel küszködők számára pedig kiszélesítenék a rokkantsági nyugdíjjogosultság körét. E lépés költségeit messze meghaladnák a nyugdíjkorhatár emeléséből származó megtakarítások.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogathajtók Fertődön

Lovassport

Július 15. és 17. között rendezik meg Fertődön az országos A kategóriás… Tovább olvasom