Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Hitéleti támogatás, de milyen alapon?

Kormányzati vélemény szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei az egyházak, mivel 2003-ban 110 százalékkal növekszik a hitéleti támogatások összege.

illusztráció
Igazságtalan kormánytervezet
Ezt az egyházi illetékesek megkérdőjelezik, sőt, egyelőre még abban sem született megállapodás, hogy mi legyen a finanszírozás alapja: a népszámlálási adatok vagy pedig a felajánlott egy százalék. Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök a Kisalföld kérdésére elmondta: a kormány tervezetében az a javaslat szerepel, hogy ne a népszámlálás százalékadatai szerint, hanem adójuk egy százalékát az egyházuknak felajánlók aránya szerint osszák szét az egyházak hitéleti munkáját támogató-segítő összeget.

A római katolikus főpap ezt a javaslatot igazságtalannak tartja, hiszen a népszámláláskor az összes vallásos hetvenhárom százaléka vallotta magát katolikusnak, míg az adójuk egy részét a katolikus egyháznak felajánlók aránya tizenegy százalékkal kevesebb. Ez még azért is igazságtalan, mert a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a fiatalok ezt – érthető okok miatt – nem tudják felajánlani.

Egyházi megállapodás kell

– Nem vagyok teljesen járatos a témában, mert egyházunk belső rendje szerint nem én vettem részt a tárgyalásokon, ennek ellenére megfelelően tájékoztattak a részletekről – nyilatkozta érdeklődésünkre dr. Márkus Mihály. A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a rendszerváltás után az egyházak képviselőinek mindig sikerült egységre jutni, születtek olyan alapelvek és kompromisszumos megoldások, amelyek alapján a támogatás „működött". Dr. Márkus Mihály úgy vélekedett, hogy a református egyház számára bármelyik megoldás elfogadható. A püspök reménye szerint az egyházak megbízott képviselői – ahogy eddig is – mielőbb egyetértésre jutnak, és megállapodásukra a kormányzatnak csak „bólintani" kell.

Tájékoztatással csökkenthető a közöny és érdektelenség

Az egyházak költségvetési támogatásával kapcsolatban megkérdeztük Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökét is, aki elmondta: egyháza számára a forrásmegosztás a felajánlott egy százalékok arányában lenne kedvezőbb. Ittzés püspök ugyanakkor elgondolkodtatónak tartja, hogy a körülbelül négymillió adófizető állampolgár tíz százaléka sem él azzal a lehetőséggel, hogy adójának egy százalékával valamelyik egyházat támogassa. Véleménye szerint fontos lenne ennek okait tisztázni; megfelelő tájékoztatással talán csökkenthető lenne a magát hetvenöt százalékban vallásosnak mondó népességben a közöny és az érdektelenség.
A népszámlálási adatok alapján való elosztást azért sem tartja megfelelőnek az evangélikus püspök, mert ez ütközne a statisztikai adatok felhasználásának alapelveivel. Azt is hangsúlyozta, hogy elvileg is aggályosnak tartja az adatok ilyen célra való felhasználását, mivel a vallásosságra vonatkozó népszámlálási kérdésekhez nem kapcsolódott az az információ, hogy a válaszadásnak egyház-finanszírozási következményei lesznek. Tárgyszerű és türelmes tárgyalásokkal kell megtalálni a lehetőség szerint mindenki számára elfogadható megoldást. Végül azt hangsúlyozta a püspök, hogy az evangélikus egyház hitvallásos meggyőződése, tanítása szerint minden kormányzat végső soron Istennek tartozik felelősséggel; a különbség „csak" abban van, hogy erről nem mindegyik akar tudomást venni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem változik a Mol alapvető stratégiája

A Mol Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb vállalatává vált, és az is akar maradni – mondta… Tovább olvasom