Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

Hoffmann: a parlament nyárra megalkotja az új közoktatási törvényt

A kormány májusban tárgyal az új közoktatási törvényről, és nagy biztonsággal állítható, hogy azt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.
A felsőoktatási törvénnyel "egy kicsit előrébb vagyunk", az már néhány héttel korábban a kormány, illetve a parlament elé kerülhet - tette hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben mi "nem óhajtunk egyetértési jogot adni a diákoknak". Közlése szerint vélemény-nyilvánítási, javaslattételi joguk megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük. Annak azonban elejét akarjuk venni, hogy "csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben" - fogalmazott az oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa szerint vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát. Ha ezt mégis megteszi, akkor a pedagógusnak nem csak kötelessége, de joga is van ez ellen fellépni és fegyelmezni, s ha kell büntetni - szögezte le. A büntetés csak a "sor végén jöhet" - jegyezte meg, hozzátéve: viszont a gyermeket az óráról ki lehet kísértetni.

Az államtitkár a diákparlament fórumán - 365 középiskolás előtt - többek között azt hangsúlyozta, hogy az egyén érdeke vagy szándéka nem írhatja felül a közösségét, egy tanuló nem akadályozhatja meg azt, hogy a többiek haladhassanak a tanulásban. Szerinte ez lényeges különbség a korábbi felfogással és "politikai kommunikációval" szemben, amely "mindig hibáztatta és kárhoztatta azt a tanárt, aki megpróbált rendet teremteni".

Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy pedagógus kollégáinak mindig azt fogalmazza meg, "merjenek a sarkukra állni az értékek védelmében". Az államtitkár szerint "óriási jelentősége" van például annak, hogy az alsó tagozaton eltörölték azt, miszerint korábban nem lehetett évet ismételtetni. Ez ugyanis azt jelentette, hogy aki a munkáját nem végzi el, annak nincs következménye, azaz nem kell a kötelességet teljesíteni.

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.

Közölte azt is, hogy három-négy év múlva az érettségi előfeltétele lesz majd valamilyen közösségi munka elvégzése. Ez azt fogja jelenteni, hogy minden érettségire készülő fiatalnak a középiskolás évei alatt valamikor és összességében "ötven óra közösségi munkát kell végeznie"; tenni valamit másokért, ellenszolgáltatás nélkül.

Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Új Nemzedék Jövőjéért miniszteri biztos elmondta: év végére elkészül és a kormány elé kerül az Új Nemzedék Program. Hangsúlyozta: a nyarat követően minden nagyobb településre elmennek, konzultálnak az ifjúsági referensekkel, civil szervezetekkel, pedagógusokkal a fiatalok helyzetéről, majd a tapasztalatokat "egybegyúrva" a kormány elé terjeszthetik az új stratégiai programot.

Olvasóink írták

  • 11. Nagyi60 2011. április 02. 16:51
    „10.palimadar
    Háát!Ez meg az elmúlt időszak oktatási színvonalának köszönhető.Sok csiszolatlan gyémántot hagyott.De majd most!
    Naggyaink parlamenti és facebookon történő megnyiatkozásaikkal éppen most segítenek bennünket kimászni az erkölcsi válságból.Az új oktatási törvényekkel pedig megteremtik annak a lehetőségét,hogy a következő generáció már felelősebb döntésk meghozatalára legyen képes.Vagy nem erre felé haladunk?”
  • 10. palimadar 2011. április 02. 16:21
    „Csak úgy nehéz, ha egyszerű halandók közül sokan helyeslik a baromságokat.”
  • 9. Nagyi60 2011. április 02. 16:06
    „8.palimadar
    A felvetett problémáid megoldásán az oktatás irányítóinak kellene elgondolkozni de erősen és nem a" közönséges halandóknak".
    Nem arra kellene koncentrálni,hogy tanárt,diákot,szülőt hogy tartsanak kordában.Arra,hogy aki még valamely oktatási rendszeren belül van,ott a legmagasabb szintű képzést kapja.Az meg hogy mennyire él a lehetőséggel,legyen az Ő meg a szülei problémája.Hogy meddig hagyják bennmaradni az meg az oktatási intézményé.”
  • 8. palimadar 2011. április 02. 10:58
    „"Pontosan arról szól a történet,hogy ne legyen messze!A nyelvismeret egy mai fiatal számára felvételitől függetlenül létfontosságú."

    A létfontosságú voltát nem tagadom, azonban néhány dolgot gondolj meg:

    1. Ha valaki van olyan szerencsétlen, hogy heti 3 órában (mert annyiban tanulja a többség) tanulja a nyelvet egy 15-20 fős csoportban, egy nem feltétlen topon lévő tanerő irányításával, akkor meg tud-e szerezni olyan tudást, ami célként ki van tűzve. Szemben egy másik iskolában heti 4 óra mellett, 8-10 fős csoportban, minden segédeszközzel megtámogatott tanár mellett tanuló diákkal. És ez sokszor nem a diákon, tanáron, iskolán, hanem a fenntartón, annak pénzügyi helyzetén múlik.

    2. Ha az év végi érdemjegyektől függ az, hogy tudását középfokúnak minősítsék, akkor a tanár ellenérdekelt lesz a korrekt osztályozásban.

    3. Lehet olyan is, aki gyenge jeggyel kezd, mert nem vagy gyenge alapja volt, de a végére eléri a kívánt szintet, de az első évi hármasa miatt ettől elesik. Pedig mindegy, hogy milyen úton jutott el oda, ha tudja a kívánt szintet.

    4. Normális esetben csak objektivitást sugalló vizsga alapján lehet nyelvi tudásszintet mérni.”
  • 7. nemtudomka67 2011. április 02. 10:19
    „6. palimadar
    Pontosan arról szól a történet,hogy ne legyen messze!A nyelvismeret egy mai fiatal számára felvételitől függetlenül létfontosságú.Erre kellene koncentrálni nem a kötelező közmunkára!
    Nincs itt valami aránytévesztés?”
  • 6. palimadar 2011. április 02. 08:27
    „"ha a középiskolában a tanuló az adott idegen nyelvből mindvégig legelább 4-es osztályzatot kapott,legalább 4-esre érettségizett ,vagyis a négy év alatt megszerzett tudása megfelel egy középfokú nyelvvizsga követelményeinek "

    Sajna az messze van a középfoktól.
    Tudomásom szerint az emelt szintű érettségin nyújtott megfelelő teljesítmény eredményez középfokú bizonyítványt. Azt az emelt szintű eredményt pedig nem könnyű elérni.”
  • 5. nemtudomka67 2011. április 02. 06:49
    „Hoffman Rózsa a legjobb példa arra,hogy akinek az Isten hatalmat adott nem biztos,hogy észt is!
    Mi az,hogy a gyereket az óráról ki lehet kísérni?Ilyen még az "átkosban" se volt!Ki a jó fene fogja kísérgetni?
    Előbb-utóbb többen lesznek a folyosón,mint az osztályteremben.
    Lehet,hogy az alsó tagozaton történő "buktattásnak"-nevezzük inkább évismétlésnek-van értelme.De ha valaki,aki valaha is tanult gyermekpszichológiát-márpedig Hoffmann Rózsának volt ilyen kurzusa annó-tudhatja,hogy az évismétlő hét éves gyerek egy másodpercig se fogja azt gondolni,hogy Ő azért maradt elsős,mert nem teljesítette a kötelességét.Egy normális gyerek addig ül a tankönyv mellett,ameddig mondják neki.
    Ritka "madár" az,akit hét éves korában a kötelességtudat vezérel.Évet ismételtetni nem pedagógiai,hanem oktatási szempontból kell.
    Van gimnazista meg általános iskolás is akinek egy órát,van akinek három-négy órát kell tanilni ahhoz,hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa.Van.aki még évismétlés után se jut egyről a kettőre.Ezt meg még én is tudom.
    Ehhez nem kell oktatási államtitkárnak lenni.
    Nem értem mit erőlködnek ezzel közösségi munkának keresztelt társadalmi munkával?Azt meg egyenesen felháborítónak tartom,hogy az érettségi megszerzésének kritériuma legyen!Nehogy azt higyje bárki, azzal hogy
    14 és18 éves kora között egy gyereket közösségi munkára kényszerítenek,majd szolidárisabb felnőtté válik.
    Lehet,hogy még annak is elveszik a kedvét az önkéntes munkától,akiben a közösségért való tenniakarás csírája megvolt.
    Az egyetemi felvétel kritériumává meg akkor tegyék a középfokú nyelvvizsgát,ha a középiskolában a tanuló az adott idegen nyelvből mindvégig legelább 4-es osztályzatot kapott,legalább 4-esre érettségizett ,vagyis a négy év alatt megszerzett tudása megfelel egy középfokú nyelvvizsga követelményeinek .Így az érettségivel együtt meg van a középfokú nyelvvizsga is.Persze ehhez meg kell teremteni a hatékony nyelvoktatás tárgyi és személyi feltételeit. Előbb biztosítsuk a feltételeket,utána követeljünk.Ne a szülő zsebébe kotorásszunk!
    A pedagógust meg leginkább a "befolyásos" szülőtől meg az alkalmatlan igazgatótól kell megvédeni.No meg ,ha a jelenlegi tendencia folytatódik,az alkalmatlan "tanfelügyelőtől" ! Azok tudnak igazán nagyot ütni!l”
  • 4. palimadar 2011. április 01. 22:23
    „"Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy pedagógus kollégáinak mindig azt fogalmazza meg, "merjenek a sarkukra állni az értékek védelmében". "

    Ezt tartja akkor is, ha ő ellenében állnak ki az értékek védelmében? Vagy olyan nincs?”
  • 3. palimadar 2011. április 01. 22:21
    „"Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára."

    Egyeseknek nem probléma. Azonban nem biztos, hogy szerencsétlenebb körülmények közül származó diákok számára ez nem lesz áthatolhatatlan akadály. A heti 3 tanóra erre nem mindenkinek elég...”
  • 2. kalkutta 2011. április 01. 21:21
    „Attól kódulunk mi!”
  • 1. Jozsoci 2011. április 01. 21:21
    „Szimpatikus tervek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az április 1-jei KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom