Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Hol kávézhatunk a legolcsóbban?

Budapesten ugyanannyiba kerül egy csésze kávé, mint Pozsonyban – 0,97 euróba, azaz 239 forintba, ám a béreket és a fizetéseket figyelembe véve, a magyarok gyakrabban engedhetik meg maguknak, hogy betérjenek valahová egy feketére – derül ki a GfK EuroEspressoIndex elnevezésű felméréséből.
A piackutató szervezet a GfK Slovakia kezdeményezésére indította az „Euroscan" projektet, amelynek keretében Európa huszonnégy főváro-
sában vizsgálják kéthavonta egyes termékek és szolgáltatások közötti árkülönbségeket. Elsőként a kávé került „terítékre" – augusztus 19–26.között az eszpresszó átlagárát tanulmányozták az éríntett fővárosok éttermeiben, bárjaiban és kávézóiban.

A kutatás rácáfolt arra a közhiedelemre, miszerint, a kávét a nyugat-európai fővárosokban mérik a legdrágábban, s a legolcsóbban pedig a kelet-európai fővárosokban lehet „feketézni". A legmagasabb – 2,77 eurós (682 forintos) – átlagárat ugyanis a felmérést végzők a görög fővárosban, Athénban regisztrálták.

Az átlagosnál magasabb átlagos kávéárakkal szembesültek a tanulmány készítői az orosz, osztrák, német, francia, finn és török fővárosban is.
A vizsgált országokban a kávé átlagos ára 1,43 euró (352 forint), a legmagasabb – 5,04 eurós (1329 forint) – árat Moszkvában regisztrálták, míg a legalacsonyabbat Tiranában mérték, ahol már 0,32 euróért, vagyis 79 forintért megkávézhatunk.

Ami Magyarországot illeti, a legmagasabb ár, amit a felmérést készítők egy csésze kávéért fizettek, 1,44 euró (354 forint) volt, az átlagár azonban 0,97 euró, vagyis 239 forint – annyi, mint Pozsonyban. Ám mivel Magyarországon a bérek és fizetések magasabbak mint az északi szomszédnál, így a magyarok a szlovákoknál gyakrabban engedhetik meg maguknak, hogy egy csésze kávét valamely étteremben, kávézóban, esetleg bárban fogyasszanak el.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Apadnak a területfejlesztési alapok

Egyetlen fillér sem lesz a területfejlesztési tanácsok alapjaiban jövőre, ha az Országgyűlés jelenlegi formájában fogadja el a költségvetési törvényt. Ez nagy érvágás lenne az önkormányzatoknak: a megyéből több mint százan 562 millió forintot kaptak idén a három kalapból. Ha a számok nem emelkednek, az azt jelenti, jövőre ezeket a pályázatokat ki sem írhatják a tanácsok. Tovább olvasom