Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Hőszigetelés: mennyi legyen?

Aki túl vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: a szigetelésért, és a fűtésszámlákban is megfizeti „takarékossága” árát. A legtöbb hirdetésben ma is minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer költségeit.

A nyolcvanas években, amikor a növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-4 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényező van. 

4 vagy 7?

Miért 4 cm?

Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben ma is minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett bevizsgált (?) rendszerből egy elemet sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat, és nem a 25 évvel ezelőtti igények szerint végzik a hőszigetelést.

Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A 70-es években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 cm vastag hőszigetelést teszünk erre, úgy a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra viszont, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak…

Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni az infláció hatását.

Miért 7 cm?

Mert a 7 jobban 6! Ha a B30-as falazatot 7 cm vastag homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk a, a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz, ami már elfogadható. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 8-10 cm vastag hőszigetelés is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni.
 
Hogyan tovább?

Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság, és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakokban 13,9 °C-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25-26 °C-t is elérheti.

Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. Az utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18-19 °C alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4-5 C-al alacsonyabb léghőmérséklet (20-22 °C) mellett is komfortosabban élünk, mint korábban.

Számítások igazolják, hogy ha 1 °C-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva – amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás - akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Támogatás a Nemzeti Alapból

Megjelent a rendelet, így most már ismeretes, hogy milyen címen, milyen feltételekkel és összegekkel… Tovább olvasom