Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Hova lettek a szakácsnők?

Nőnapon a férfiak virággal kedveskednek a szebbik nem képviselőinek otthon, a családban és a munkahelyen. Képzeljünk el munkahely gyanánt egy éttermi vagy szállodai konyhát. A séf csinos kis bukétával érkezik március 8-án – de vajon kinek nyújtja át? A konyhafőnökök, a szakácsmesterek és a mesterszakácsok ugyanis szinte kivétel nélkül férfiak.
Mi lett a szakácsnőkkel? Csak otthon, a lakótelepi konyha gőzébe fásulva forgatják a fakanalat? Egy-két halovány kivételtől eltekintve a médiában is férfiak főznek. Pedig a szakácskönyvek döntő többségét természetesen a konyha tündérei, azaz a nők összegyűjtött tapasztalatai töltik meg, s a klasszikus szakácskönyveket jórészt nők is írták.

Rézi néni 1876-as kiadású Szegedi szakácskönyve több kiadást ért meg. Az 1897-es azzal kezdődik, hogy a leves az ebéd fő kelléke, jónak, ízletesnek kell lennie, mert arról ítélik meg az egész ebédet.

Az elektronikus tömegkommunikációt még nélkülöző, de rádió és tévé helyett a könyvnyomtatásra rátalált régebbi korok „médiaszakácsai" – nők voltak. Bornemissza Anna 1680-ból való szakácskönyve éppúgy bizonyítja ezt, mint Zemplényi Antónia receptgyűjteménye (Képes pesti szakácskönyv, Pest, 1864) vagy Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyv című munkája, amelynek második, bővített kiadásával 1892-ben rukkolt elő a Magyar Nők Lapja.

A múlt század derekára fordul a kocka. Nemcsak Vízvári Mariska szakácskönyve forog már kézen-közön, hanem a férfiak: Dobos, Gundel, Magyar Elek, Rákóczi s a két Túrós (Emil és Lukács), majd Venesz József nevével is megismerkedik a szakma s a nagyközönség.

Csak találgatható, miképpen vélekedhetett F. Nagy Angéla, Frank Júlia, Horváth Ilona, Pelle Józsefné és Stahl Judit (az említett névsorban van, aki a Jel-Kép című tömegkommunikációs szakfolyóirat szerkesztőjeként – álnéven – ragadt fakanalat és van, aki cukrászati szakközépiskola elvégzése után a főiskola rendezői szakán diplomázva kezdett el sütni-főzni), amikor kiderült, hogy a ma neves magyar szakácsok 99 százalékban férfiak.

– Tud mondani egyetlen híres szakácsot, aki nő? – kérdezett vissza az etióp császár is, amikor a hetvenes években az olasz sztárriporter,
Oriana Fallaci egy interjú végén megkérdezte tőle, mi a véleménye a nőkről.

Jellemző az is, hogy az éttermi séfek, fő- és mesterszakácsok, Oscar-díjas sütők-főzők névsorában csak elvétve bukkanunk női nevekre: a legjobb éttermek konyháin férfiak állnak a tűzhely mellett. A kevés kivételt jelentőket faggatva két véleményt jegyeztem fel. „Nem a nők a rosszabbak, hanem a karrierlehetőségeik. Sok főszakács nem hajlandó nőket vezető pozícióba helyezni. De ez minden területen így van" – így az egyik. A másik pedig: „Biztos, hogy a nők nem főznek rosszabbul vagy kevesebb fantáziával, mint a férfiak. Hogy mégis olyan kevés szakácsnő van az élvonalban, csak azt mutatja, hogy a nők gyakran a hivatásukat is feladják a családalapítás kedvéért."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Képviselői fogadóóra

Boros László, az MSZP önkormányzati frakciójának képviselője pénteken 15 és 16 óra között fogadóórát… Tovább olvasom