Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Hungarikumokról is vitázott a T. Ház: tokaji aszú, Rubik-kocka, rovásírás

A jobbikos Z. Kárpát Dániel örül, hogy végre egy olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amiben konszenzus van.
02:30 - Rendészeti panasztestület, hulladékgazdálkodás, napirend után

A Független Rendészeti Panasztestület 2008 és 2010 közötti munkájáról szóló beszámoló és a hulladékról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament munkája kedden késő este.

A rendészeti panasztestület 262 panaszt továbbított súlyos alapjogsértés miatt

Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke expozéjában elmondta, a testület 262 ügyet továbbított súlyos alapjogsértés miatt a hatóságokhoz, de amíg 2008-ban a személyi szabadság, addig 2009-ben és 2010-ben a tisztességes eljáráshoz való jogot sérelme volt a leggyakoribb.

Az elnök hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy a rendőri intézkedések során betartsák a jogszabályokat, és azok megfeleljenek az arányosság követelményének. Kiemelte, hogy számos esetben folytatták vizsgálatot például testi kényszer alkalmazása és bilincshasználat miatt.

Juhász Imre megfontolandónak nevezte a panasztestület hatáskörének bővítését és a tagok mentelmi jogának biztosítását.

Kontrát Károly belügyi államtitkár elfogadásra javasolta a panasztestület beszámolóját.

Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka elmondta: az angol mintára létrehozott panasztestület működése eleget tesz az alapelveknek, ugyanakkor hatáskörének bővítése szükséges a hatékonyság érdekében. Megemlítette, hogy a testület nem indíthat eljárást, ha a sajtóból értesül jogsértésről, noha indokolt volna, hogy ilyenkor hivatalból eljárhasson.

Jelezte, hogy évről évre egyre több állásfoglalást hozott a testület, ami növekvő ismertségét és elfogadottságát támasztja alá.

A szocialista Harangozó Tamás azt mondta, a 2006. őszi események után született igény a panasztestület létrehozására, és a beszámoló alátámasztja, hogy helyes döntés volt 2007-ben megalakítani. Elszomorítónak nevezte ugyanakkor, hogy az országos rendőrfőkapitány egyre kevesebb esetben ad helyt a panasztestület álláspontjának, így 2010-ben csupán 3 százalék volt a helybenhagyó és 11 a részben helybenhagyó döntések aránya.

A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy a panasztestület szűk jogköre miatt nem tud megfelelni feladatának, a civil kontrollnak, mivel az ehhez szükséges eszköztárat nem adták meg neki az alapításkor. A tapasztalatok szerint a rendőrség sok esetben nem tekinti egyenjogú félnek a testületet - mondta, reményét fejezve ki, hogy ez megváltozik, és a rendőrség beépíti gyakorlatába a panasztestület észrevételeit.

Dorosz Dávid (LMP) hangsúlyozta, hogy a testület mostani jogköre jó kiindulópont, de a jövőben további hatásköröket kell biztosítani neki. Szomorúnak nevezte, hogy a kormánypártok tavaly leszavazták az LMP erre irányuló javaslatcsomagját.

Kitért arra is, hogy a jelentések tanulságait hasznosítani lehetne a jogszabályalkotásban.

A vitában elhangzottakra válaszul Juhász Imre úgy foglalt állást: a testület kihasználta a rendelkezésére álló kereteket.

A képviselők egyetértettek a hulladéktörvény céljaival

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a hulladékról szóló törvényjavaslat múlt héten megkezdett általános vitájának folytatásában elismerte, hogy a jogszabály megalkotásával késésben vannak, de jelezte: az idő alapos szakmai munkával és hosszú egyeztetésekkel telt, ezt az ellenzék is így látja.

Kiemelte, a hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen, és azt minél nagyobb arányban újra lehessen hasznosítani. Erre hivatkozva helytelenítette, hogy az előző kormányok szemétlerakók létesítésére használtak fel európai uniós pénzeket ahelyett, hogy a szelektív gyűjtést és a hasznosítást támogatták volna.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben, és a támogatások felfüggesztését kezdeményezheti, ha az ország 2014 után nem teljesíti a hulladékhasznosítással kapcsolatos elvárásokat.

A fideszes Kupcsok Lajos szintén azt emelte ki, hogy a hulladéklerakást vissza kell szorítani, és helyette az újrahasznosítást szükséges támogatni. Megjegyezte, most ezen a területen erősödik az állami szerepvállalás. Fontosnak nevezte emellett, hogy a javaslat országosan egységes közszolgáltatási díjszabást irányoz elő.

A jobbikos Bödecs Barna szerint a törvényjavaslat jó, és gondos előkészítés után született meg. Helyeselte, hogy az előterjesztés az illegális lerakás mellett a különböző hulladékfajták összekeverésének tilalmát is rögzíti.

Aradszki András (KDNP) arra tért ki, hogy a javaslat a környezetvédelem mellett a gazdaság versenyképességét is szolgálja egy jól működő hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásával.

A vitában a legkritikusabb az LMP-s Szilágyi László volt, ő egyebek mellett kifogásolta, hogy a jogszabály nem tartalmaz konkrét ösztönzőket arra, hogyan lehet megelőzni a hulladékképződést, noha ez a törvényjavaslat legfontosabb céljainak egyike.

Napirend utáni felszólalások

Napirend után a fideszes Kara Ákos a 120 éve született Apor Vilmos püspökről emlékezett meg.

Murányi Levente (Jobbik) a kommunizmus áldozatairól beszélt, annak a meggyőződésének hangot adva, hogy a magyaroknak még "kommunistákból is a legpocsékabb jutott".

Párttársa, Bödecs Barna Elbert János 1983-as halálát idézte fel, megjegyezve, a legtöbb jel arra utal, hogy az irodalomtörténész - aki a hivatalos közlemények szerint a Balatonba fulladt - politikai gyilkosság áldozata lett, csakúgy mint felesége és fia, akik szintén gyanús körülmények között hunytak el kevéssel később.

A szintén jobbikos Ferenczi Gábor pedig azt kifogásolta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal el akarja távolítani a bándi kálváriadombon emelt kettős keresztet.

Jakab István ezután lezárta az ülésnapot. A parlament jövő hétfőn ül össze legközelebb.

21:40 - Vörösiszap-katasztrófa, kiemelt beruházások gyorsítása

A kolontári vörösiszap-katasztrófa felelőseit kereső vizsgálóbizottság jelentésének megvitatása után a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály tárgyalására tért rá a parlament hétfő este.

Vita a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság jelentéséről

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a 2010. októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa felelőseit kereső vizsgálóbizottság jelentéséről szóló általános vita.

A fideszes Ékes József azt hangsúlyozta, hogy a gazdák kártalanításához európai uniós hozzájárulás szükséges, és borzasztónak nevezte, hogy ez még nem született meg. Tóth Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem kártalanítják teljes mértékben a térség vállalkozásait, akkor a még talpon maradt cégek is tönkremehetnek, és ez veszélybe sodorhatja az ott élő családok megélhetését.

A jobbikos Ferenczi Gábor a szocialista Kovács Tibor korábbi felszólalására reagálva azt mondta: az MSZP a Mal Zrt. tulajdonosi körének védelmezőjeként viselkedik a parlamentben, a kormányt pedig azért hibáztatta, mert a devecseri térségben nincs elég munkahely, ezért folytatódik az elvándorlás.

Kovács Tibor válaszul azt mondta: csak azt szeretnék elérni, hogy a Ház tárgyilagos értékelést fogadjon el, ne "politikai előítéletekre" alapozott jelentést.

Egy kutatásra hivatkozva közölte, vannak érvek amellett, hogy nem ipari, hanem természeti katasztrófa történt Kolontáron, ez a minősítés pedig uniós forrásokat tenne elérhetővé. Tállai András belügyi államtitkár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem újdonság, hogy az MSZP azt javasolja, a kormány hazudjon az Európai Uniónak.

Gyorsítaná a kiemelt beruházások engedélyeztetését a kormány
A határidők csökkentésével egyszerűsödik, gyorsabbá válik az ügyintézés a kiemelt jelentőségű beruházások során az erről szóló törvénymódosítás értelmében - mondta előterjesztői expozéjában Tállai András belügyi államtitkár.

Kifejtette: a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatósági eljárások, környezeti hatásvizsgálatok, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások hossza jelentősen csökken, így több esetben az ügyintézési határidő több hónapról 30 napra rövidül.

Az MSZP szerint kérdéses, hogy a hatóságok elbírnak-e a gyorsított ügyintézéssel

A szocialista Tukacs István megkérdőjelezte, hogy a szakhatóságok képesek lesznek-e a gyorsított eljárás okozta többletfeladatokat elvégezni. A képviselő ebből kiindulva vitatta, hogy szakmai alapon zajlik-e majd a jövőben az engedélyezés.

Feltette azt a kérdést is, hogy miért a Belügyminisztérium terjesztette elő a javaslatot. Párttársa, Göndör István szerint a kormány a pályázatok előkészítésében való lassúságát próbálja behozni az engedélyeztetési határidőkön. Szerinte a kormány pecsétnyomókká degradálja az engedélyeket kiadó hivatalokat.

KDNP: sem az ügyfelek érdeke, sem a környezetvédelem nem sérül

A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint az előterjesztés nyomán sem a természet- és környezetvédelem szempontjai, sem az ügyfelek érdeke nem sérül. Kijelentette, hogy a hatóságok képesek lesznek a gyorsított ügyintézésre.

A fideszes Fülöp István azt hangsúlyozta, hogy a jogszabály célja az engedélyezési eljárás racionalizálása, ez pedig a közösség érdekét szolgálja. A Jobbik a hatástanulmányt hiányolja A jobbikos Kepli Lajos aggodalmait fogalmazta meg az előterjesztéssel kapcsolatban, mert szerinte az előnyben részesít bizonyos beruházói köröket. Mint mondta, az eljárások könnyítésével a helyi lakosság kevesebb beleszólást kap az engedélyeztetésbe.

Kijelentette: azzal sem értenek egyet, hogy a nagyberuházásokra és a kisvállalkozásokra eltérő határidők vonatkozzanak. Párttársa, Bödecs Barna azt emelte ki, hogy a javaslathoz semmilyen hatástanulmány nem készült.

Az LMP eltörölné a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt

Az LMP-s Schiffer András nemcsak a mostani törvénymódosítást, hanem a 2006-ban az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF egyetértésével elfogadott jogszabályt is bírálta.

Kifejtette: a jogszabály lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány a saját érdekkörébe tartozó vállalkozásokat mentesítsen az általános szabályok alól.

Azt mondta: a törvény alapján több bürokratikus eljárás kell ahhoz, hogy valaki egy palacsintasütőt nyisson a Velencei-tó partján, mint egy kaszinóváros felépítéséhez, ez vezetett a Sukoró-ügyhöz. Ezzel indokolta, hogy az LMP szerint a jogszabályt hatályon kívül kell helyezni.

Megjegyezte azt is, hogy a tervezett módosítás - a megfelelő engedélyezési eljárás hiányában - akár ipari katasztrófákat is okozhat, a kiemelt jelentőségű beruházások helyszínének élővilágát veszélyezteti, emellett alkotmányossági aggályokat is felvet.

Szili: visszalépés a javaslat

A független Szili Katalin is visszalépésként értékelte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a kiemelt jelentőségű beruházásoknál az engedélyezési eljárások bonyolultak, a törvény ugyanakkor eddig is lehetővé tette, hogy ha megszületik a döntés, azt a határidő előtt ismertesse a hatóság.

Tállai: csökken a bürokrácia

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a kormány - amelyet sokan ennek ellenkezőjéért bírálnak - most csökkenti a bürokráciát, gyorsabbá teszi az eljárásokat.

Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évben mindössze hat beruházást nyilvánítottak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek, köztük a Várbazár rekonstrukcióját és a győri Audi-beruházást. A Belügyminisztérium illetékességét vitató állításokra azt mondta: az építésügy e tárca felügyelete alá tartozik. A levezető elnök mindkét előterjesztés általános vitáját lezárta.

17.50 - Vezérszónoki felszólalások 

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott kedden az Országgyűlésben a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentésének vitája.

Az MSZP több ponton nem ért egyet a jelentéssel

Kovács Tibor az MSZP egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy egy ilyen vizsgálóbizottságnak távol kellene tartania magát a politikai állásfoglalástól. Ezzel szemben az ellenzéki politikus szerint a testület kapcsán többen is politikai hasznot akartak húzni a tragédiából és megpróbálták Gyurcsány Ferenc volt kormányfő felelősségét bebizonyítani a katasztrófában.

A szocialista képviselő hangsúlyozta: a jelentés egyoldalú és olyan megállapításokat tesz - mint például hogy kinek a felelőssége a katasztrófa - ami egyértelműen a bíróság feladata, nem pedig a testületé.

Sajnálatos, hogy lassan két év telt el, a kormány mégsem tett semmit például a hatóságok eredményesebb együttműködése érdekében, valamint továbbra is bizonytalan, hogy milyen besorolás alá tartozik az iszaptárolókban tárolt anyag. Kiemelte: a bizottságban folyamatosan vita volt, hogy a MAL Zrt. hibázott-e, illetve miért volt annyi folyadék a tározókban.

Kovács Tibor hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet azzal, hogy a MAL Zrt. felelőssége megállapítható és sajnálatosnak nevezte, hogy a testület nem vizsgálhatta a katasztrófát követő kormányzati lépéseket.

Gőgös Zoltán az MSZP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a kárenyhítés során miért nem a helyi vállalkozókat részesítették előnyben. Hozzátette: a bizottság munkájának lezárulása után a legfontosabb feladat a térség fejlesztése és újraindítása kell legyen.

KDNP: a jelentés kiegyensúlyozott, tárgyilagos és tényszerű

Aradszki András (KDNP) ismertette: a bizottság 18 ülést tartott, ezeken meghallgatta a MAL Zrt. döntéshozóit és munkavállalóit, a hatóságok képviselőit és számos szakértői véleményt is megismert.

A kormánypárti politikus a felelősség kapcsán kiemelte: a bizottságnak igenis feladata volt azt vizsgálni, hogy milyen szabályozási hiányosságok, vagy eljárási hibák vezettek a katasztrófához. Hozzátette: a MAL Zrt. kijátszotta a vörösiszap minősítésének hiányosságait, vagyis "kijátszotta a rendszer adta lehetőségeket", de ezzel csak nőtt a felelőssége, hiszen nehezítette a katasztrófa "pontos okainak feltárását" - mondta Aradszki András.

Hozzátette: a hatósági szabályozást azóta a kormánytöbbség megváltoztatta, így hatósági szempontból minimálisra csökkent egy hasonló katasztrófa bekövetkezésének lehetősége. Leszögezte: ha lett volna másodlagos gát a tározók körül, akkor az ár nem érte volna el a településeket.

Aradszki András elmondta: a bizottság hatásköre a büntetőjogi felelősség megállapítására nem terjedt ki, csak javaslatokat fogalmazott meg a hasonló esetek elkerülése érdekében. Mivel a kormánypárti politikus szerint a bizottság jelentése "kiegyensúlyozott, tárgyilagos és tényszerű", a megfogalmazott javaslatok pedig előremutatóak, ezért a KDNP támogatja annak elfogadását.

Jobbik: a MAL felelőssége megkérdőjelezhetetlen

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy a MAL Zrt. felelőssége megkerülhetetlen, hiszen az üzem és a gátak tervezésekor, használatakor és üzemeltetésekor súlyos hibákat vétettek. Emellett a hatóságoknak is felelősségük van a katasztrófa bekövetkeztében, hiszen évente ellenőrizték több szempontból is a MAL Zrt.-t és mégsem vették észre a tragédia bekövetkeztére utaló jeleket.

A jobbikos politikus kiemelte: a jövőre nézve sokkal nagyobb figyelemmel és szakmaisággal kell eljárnia az országgyűlési képviselőknek is, hogy részletesebb és pontosabb szabályozással a jövőben el lehessen kerülni egy hasonló katasztrófa bekövetkeztét.

LMP: az állam és a hatóságok is hibáztak

Az LMP szerint a rendszerváltás utáni zűrzavaros helyzet, az állam és a hatóságok tehetetlensége, a törvényalkotás csődje, a technológiai fegyelmezetlenség és a nyereségvágy vezetett a kolontári tragédiához, amiért nagy árat fizettek.

Szilágyi László elmondta, tízen meghaltak, sokan megsebesültek, lakóházak, vagyonok mentek tönkre, emiatt a felelősség feltárását komolyan kellett venni, ebből a szempontból jó munkát végzett a bizottság.

Kifejtette, hogy az uniós bányászati irányelv pontatlanul került a magyar jogrendbe, de a legkomolyabb aggályok a hatóságok tevékenységével kapcsolatosak. Mint mondta, hatásköri viták voltak, és az is a fő okok szerepel, hogy a szervek nem működtek együtt. A szakhatóságok egymás munkájáról nem tudva, tudomást nem véve működtek, kooperáció nem volt.
A képviselő példátlannak nevezte, hogy a bizottsági munka után derült fény arra, a MAL Zrt. vezetői órákkal a tragédia előtt tudtak bizonyos intő jelekről, mégsem tettek semmit.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem történt meg a kártalanítással, kárelhárítással, adományokkal kapcsolatban a költségek pontos elszámolása.

15:52 - Vörösiszap-katasztrófa

Elsősorban a tulajdonosok, másodsorban a hatóságok a felelősek a Kolontáron 2010 októberében bekövetkezett katasztrófa miatt - ismertette a katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentését a jobbikos elnök, Kepli Lajos. A testület megállapításaival a kormány és a Fidesz képviselője is egyetértett.

A tulajdonosok felelősségét állapította meg a bizottság

A jelentést és a határozati javaslatot bemutató Kepli Lajos úgy fogalmazott, hogy hibák láncolata és egy felelőtlen, hanyag, nemtörődöm tulajdonosi szemlélet okozta a katasztrófát.

Az előzményeket ismertető politikus elmondta, hogy 2010. október 4-én a Mal Zrt. ajkai timföldgyárának kolontári vörösiszap-tározójában az egyik kazetta fala átszakadt és körülbelül egymillió köbméternyi lúgos folyadék és félmillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. Hozzátette, hogy a gátszakadás pillanatában kiömlő folyadék intenzitása megközelítette a Duna vízhozamáét.

Keddi országgyűlési ülés, képekben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Torna patakban 13-as körüli ph-értéket mértek, tehát az anyag lúgossága valószínűleg ennél is magasabb volt.

A bizottság jobbikos elnöke az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság főigazgató-helyettesének, Hoffmann Imrének a tájékoztatása alapján azt mondta, hogy a katasztrófában tízen vesztették életüket. Kitért arra is, hogy emellett 286-an szorultak egészségügyi ellátásra, akik közül 120-an hosszabb kórházi kezelést kaptak. Hozzátette, hogy a megáradt lúgfolyam 1017 hektárnyi területet szennyezett, több mint hétszáz mezőgazdasági gazdálkodó földje károsodott.

Az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. üzleti

tevékenységével összefüggésben, a cég felelősségi körében következett be - jelentette ki a bizottsági jelentés alapján. Hangsúlyozta, hogy egy az emberi tevékenység nyomán bekövetkező ipari katasztrófáról van szó.

A politikus kiemelte, hogy ezeket a létesítményeket senki nem engedélyezte statikai szempontból. Hangsúlyozta, hogy az eljárás a nyolcvanas években megkezdődött, de aztán felfüggesztették és azóta sem fejezték be.

Véleménye szerint habár ez a katasztrófa bekövetkeztének egyik legsúlyosabb oka, de ez nem mentesíti a tulajdonosokat a felelősség alól.
Kepli Lajos azt is abszurdnak nevezte, hogy a tározót Kolontárnál magasabbra helyezték. Hozzátette, hogy néhány tíz millió forintos beruházással így is ki lehetet volna építeni egy gátrendszert, amelyik megóvta volna a környező településeket.

A bizottság a hatóságok másodlagos felelősségét is megállapította az engedélyeztetés elmaradása miatt, illetve azért, mert a létesítmények úgy működhettek, hogy az ott tárolt lúgos anyagot nem minősítették veszélyes hulladéknak.

Végül az előző kormányok felelősségére is kitért, mert korábban nem ültettek át olyan uniós irányelveket, amelyekkel megakadályozható lett volna a katasztrófa. Ennek kapcsán elmondta, hogy egy szerencsétlen megfogalmazás miatt ezek a létesítmények nem kerültek a bányakapitányságok hatáskörébe. Hozzátette, hogy a tározót nem minősítették veszélyes üzemnek sem, ezért a katasztrófavédelmi hatóság sem ellenőrizhette azt.

Végül közölte, hogy a jelentést és a határozati javaslatot a testület nyolc igennel fogadta el, a testület szocialista tagjai korábban jelezték, hogy távol maradnak a bizottsági szavazástól.

A kormány egyetért a jelentés legfontosabb meghatározásaival

Tállai András belügyi államtitkár felszólalásában közölte, a kormány egyetért a vizsgálóbizottság legfontosabb megállapításaival. A kabinet képviselője ugyanakkor megjegyezte, a testület egyes megállapításait hibásnak tartják, így például azt, hogy hogy a tárolókazettákban eltérő összetételű salakanyagokat tároltak volna, illetve azt, hogy a katasztrófavédelem nem rendelkezett megfelelő védelmi tervvel. Tállai András rövid felszólalása végén annak a reményének adott a hangot, hogy az Országgyűlés egy politikamentes vita után lehetővé teheti, hogy soha többet ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa.

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a kormány példamutatóan lett úrrá a katasztrófán


Fülöp István, a Fidesz vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy gratulált a vizsgálóbizottságnak a jelentés elkészítéséért, amit frakciója részéről támogathatónak nevezett.

A politikus hangsúlyozta, a mulasztást, bűncselekményt elkövetőket minél hamarabb felelősségre kell vonni. Kiemelte továbbá, hogy a kormányzat időben, és hatékonyan úrrá lett a katasztrófán, majd gyorsan meghozta azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a tragédia mielőbbi orvoslását.

Fülöp István szerint a kabinet irányításával a magyar katasztrófavédelem, a vízügy és az önkéntesek az Európai Unió számára is példaértékű munkát végeztek.

14:10 - Hungarikumok

A székely magyar rovásírás hungarikummá nyilvánításáról is beszéltek a képviselők a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben.

Jobbik: fontos a mezőgazdasági hungarikumok szerepe

Varga Géza, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hungarikummá nyilvánításának fontos szerepe lehet abban, hogy Magyarország visszaszerezze a hazai és exportpiacokat. A politikus azt javasolta, hogy tudatosan menedzseljenek termékeket a helyi megjelenéstől, a hungarikummá váláson keresztül egészen az Európai Unió által elismert eredetvédelemig.

Azt is felvetette, hogy a törvényjavaslatban a szellemi és a tárgyi termékeket el kellene választani egymástól a hungarikumok között, hogy a "tájjellegű lecsót" ne kelljen összehasonlítani például a Kodály-módszerrel.

Z. Kárpát Dániel fontosnak tartotta, hogy két-három kormányzati ciklus alatt összenemzeti stratégia épüljön a hungarikumokról szóló törvényre.

Jobbik: a székely magyar rovásírás is legyen hungarikum!

Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője azt szorgalmazta, hogy a székely magyar rovásírás legyen hungarikum. Szerinte a több ezer éves múltra visszatekintő írásmódnak a nemzeti alaptantervbe is be kellene kerülnie.

Az ellenzéki képviselő felháborítónak nevezte, hogy Kósa Lajos Debrecen polgármestere a közelmúltban nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy rovásírásos helységnév táblákat állítsanak fel Debrecenben, arra hivatkozva, hogy ennyi erővel lovári nyelven vagy cirill betűkkel is ki lehetne írni a helységek nevét.

Fidesz: a kis közösségek értékeik mentén szerveződhetnek újra

Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz képviselője szerint a hungarikumokról szóló javaslat lehetőséget ad a kis helyi közösségek számára, hogy értékeik mentén újraszerveződjenek. Lehetőség nyílik arra, hogy felfedezzék a régen elfeledett értékeket és új értékeket is teremthetnek - tette hozzá.

Szerinte ez a törvény reményt adhat sok hátrányos helyzetű település számára is, mert a helyi értékeknek nyilvánított termékek előállítására kisvállalkozások, ezzel pedig munkahelyek jöhetnek létre.

"Remélem azt, hogy sok helyi terméket készítő bemutatóhely, műhely jön létre az országban és déli harangszónál a vendégek asztalára mindenütt helyben előállított, minőségében összehasonlíthatatlanul jobb étel kerül és citeraszó mellett gyönyörű magyar népdalokat énekelnek" - mondta.

Keddi országgyűlési ülés, képekben. fotó: MTI (galéria)

Bartos Mónika, fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat mindenkit megszólít, hiszen az értéktárba való felvételt bárki kezdeményezheti.

Gyimesi Endre, fideszes politikus azt mondta: bebizonyosodott, hogy valamennyi frakció támogatja a javaslatot.

Hörcsik Richárd, a Fidesz politikusa, Zemplén országgyűlési képviselőjeként a "legmagyarabb terméknek" a Tokajit és a tokaji borkülönlegességeket nevezte, felmutatva egy hollóházi porcelán orvosságos fiolába töltött hatputtonyos aszút.

MSZP: külön jogszabály készüljön a védelemről

Pál Béla (MSZP) fontosnak nevezte, hogy összehangolják az ebben, illetve a hasonló témakörökben születet törvényeket. A képviselő javasolta, hogy a jogszabály előkészítői külön részt szenteljenek a hungarikumok védelmének. Ezzel összefüggésben fontos, de nem mindig elégséges védelemnek nevezte a védjegyet.

A politikus, aki elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a hungarikumok előállítói adókedvezményt kapjanak, arra is kitért, hogy az ismertség növeléséhez és az arra alkalmas termékek kereskedelmi forgalomba jutásához hozzájárulhatna, ha minden településen lenne egy helyi termékeket árusító bolt.

Elmondta azt is, hogy hasznosnak tartaná, ha a leendő törvény külön jogi védelmet adna a hungarikumoknak és szabályozná a hamisítók büntetőjogi felelősségét.

Köszönetet mondott az államtitkár

Kardeván Endre a vidékfejlesztési tárca államtitkára megköszönte a felszólaló képviselők aktivitását. Hangsúlyozta, hogy várják a módosító javaslatokat, amelyek közül amit lehet beépítenek a törvénybe - tette hozzá.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát elnapolta.


12:25 - Hungarikumok

A hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta kedden délelőtt munkáját az Országgyűlés.

A felszólalások előtt az elnöklő Balczó Zoltán megállapította, hogy a képviselők alaposan felkészültek a napirendi pont tárgyalására, így például Hörcsik Richárd (Fidesz) tokaji aszúval, Lezsák Sándor (Fidesz) pedig komoly szakirodalommal érkezett.

Fidesz: hungarikum, aminek hagyományai vannak a magyar múltban

Lezsák Sándor, aki a padsorban maga előtt tornyosuló szakkönyvekkel, és az Országház makettjével illusztrálta felszólalását, azt mondta: a témában könyvtárnyi anyag van, és a saját könyvtárából többet már nem is mert keresni. Kitért arra, hogy hozzá több mint 600 javaslat érkezett a szétküldött indítvánnyal összefüggésben. "Hungarikum értéket elsősorban az képviselhet, aminek hagyományai, gyökerei vannak a magyar múltban, élő részei a jelennek és rendelkezik a jövőbeni életképességgel, vagy a fejlődés távlataival" - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Lezsák Sándor első számú hungarikumnak a magyar anyanyelvet nevezte, és az általa behozott könyvek közül többi között bemutatta az Egri csillagok rovásírással készült változatát, a Magyarország ezer csodájáról, a világörökségről szóló kiadványokat, Erdélyt, a csángókat, Kárpátalját, a régi magyar kutyafajtákat bemutató albumokat, majd Rubik Ernő bűvös kockájával illusztrálta mit is jelent, hogy hungarikum. Végül a Pálinka a hungarikum című könyv felmutatásával zárta felszólalását, hozzátéve: "egészségükre"!

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Kétperces hozzászólások

Pál Béla (MSZP) a Kárpát-medencén túli értékek idesorolásának fontosságát hangsúlyozta.

Simicskó István (KDNP) arról szólt, hogy a kormány idén mintegy félmilliárdot szán a hungarikumok ügyének segítésére. A törvénynek nem csak eszmei értéke van, hanem gyakorlati haszna is - mondta, és védendő terméknek nevezte még többi között a csabai kolbászt, a csigatésztát, az ágyaspálinkát, a konyakos meggyet, a libatepertőt, és a Negro cukorkát.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy végre egy olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amiben konszenzus van. Halaszthatatlan feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy a termelői hátteret megerősítsék, ahol pedig megszűnt, ott újraépítsék. Ugyanakkor - mint megjegyezte - az említett félmilliárdot nem találta meg az idei költségvetésben.

Gúr Nándor (MSZP) szerint nagyon fontos, hogy speciális támogatási rendszer is kialakuljon, egyébként a kapcsolódó gazdasági elvárásokat nem lehet majd teljesíteni.

Szabó Rebeka (LMP) azt mondta, hogy örülnek a törvényjavaslatnak és támogatják a célját, ugyanakkor felidézte: a gyümölcsösök összeírásáról szóló törvényjavaslathoz beadott módosító indítványukat - ami a szilvát és birsalmát is rögzítette volna - elvettették. Azt kérte, gondolkodjanak el, milyen konkrét lépéseket tesznek majd, hogy a hungarikumokat meg is maradjanak a jövőben.

Simicskó István reagálásában kiemelte: a javaslat rögzíti, hogy milyen települési, regionális szintek vannak a különböző gyümölcsök, értékek jelölésére, és a hungarikum bizottság dönt majd.

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)
A Jobbik üdvözölte a javaslatban megjelenő összmagyar szemléletet

A jobbikos Szávay István üdvözölte azt az összmagyar személetet, ami az előterjesztésben megjelenik, és fontosnak tartotta, hogy minél több törvényben szerepeljen hasonló. Ugyancsak örömmel szólt arról, hogy a hungarikum bizottságban is részt vehetnek határon túl élő magyarok, ezzel kapcsolatban azonban módosításokat tartott szükségesnek. Számukat háromról négyre emelné, hogy a négy nagy régió egyaránt képviseletet kapjon, valamint pontosítaná, kiket ért a törvény a határon túli magyar közösségek képviselői alatt.

A KDNP a nemzeti értéktár gazdagítását tartotta fontosnak

Pálffy István (KDNP) azt a kérdést vetette fel: milyen tágra kell nyitnia a törvénynek a nemzeti értéktár kapuit? A képviselő szerint minél gazdagabbá kell tenni ezt a tárat, ezért elfogadásra javasolta a hungarikumnak a javaslatban szereplő definícióját.

A politikus hangsúlyosan szólt arról is, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre az egyes gyűjtemények felépítéséhez, és azt is, hogy létrejöjjenek ágazati értéktárak. Mint mondta, a települési és megyei értéktárak esetében a reprezentatív gyűjtemény létrehozása érdekében az önkéntességből származó hiátusokat pótolni kell.

Az LMP számára fontosak a javaslatban felsorolt értékek

Az LMP-s Szabó Rebeka fontosnak tartotta a javaslatban foglalt értékeket, de - mint mondta - az az aggodalom is vezérli, nehogy olyan címkerendszer hozzanak létre, ami utána kiüresedik.

A politikus arról is hangsúlyosan beszélt, hogy szakmai és ne politikai szempontok domináljanak annak eldöntésében, hogy mi számít hungarikumnak.

Fidesz: mindenki legyen tisztában saját települése értékeivel

A fideszes Horváth Zsolt fontosnak tartotta, hogy mindenki tisztában legyen saját településének értékeivel.

Arról is beszélt, hogy a nemzeti értékvédelem során jó út a javaslat, jobb, mint a mádik lehetséges megoldás, ha minél több hungarikumnak biztosítanak európai oltalmat az ország. A képviselő az európai kampányt fontosnak nevezte, de mint mondta, így társadalmi bázis nélkül építkezett volna a kormány.

Szerinte ezért fontosabb egy keretszabály létrehozása, de mivel első ízben születik ilyen jogszabály, annak későbbi felülvizsgálatának szükségességére is felhívta a figyelmet.


10:30 - Napirend előtt
A napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg reggel 9-kor az Országgyűlés keddi ülése, a képviselők a költségvetési elvonásokról, Geréb Ágnes ügyéről, a dohányipari lobbiról, a budapesti hajléktalanok helyzetéről és Horvátország európai uniós csatlakozásáról szólaltak fel.

MSZP: módosítani kell a 2012-es költségvetést

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány egy határozatban arra adott utasítást a minisztereknek és államtitkároknak, hogy négy nagy területen (gyógyszerkassza, BKV, kormányzati kiadások befagyasztása és elektronikus útdíj) az eddigi költségvetésben rögzítettnél is nagyobb elvonásokat készítsenek elő. A szocialista politikus szerint ez azt jelenti, hogy a 2012-es költségvetést is módosítani kell, ezek a módosítások pedig "nem lehetnek a kormány belügyei, ezért ezeket az előterjesztéseket az Országgyűlés elé kellene terjeszteni".

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában leszögezte: a kormány nem megszorításokkal próbálja meg elérni, hogy 3 százalék alá kerüljön az államháztartási hiány. Szerinte ráadásul a jelenlegi költségvetési helyzet is annak köszönhető, hogy az előző szocialista kormányok által felvett hitelek hatalmas adósságterhet rónak a jelenlegi kormányra. Az államtitkár hangsúlyozta: megszorítások helyett a Széll Kálmán-tervet folytatva és a nagy ellátórendszereket átalakítva próbálja meg a kabinet tartani a költségvetési fegyelmet.

Jobbik: miért áll a KDNP Geréb Ágnes mellé?

Hegedűs Lórántné (Jobbik) a Geréb Ágnes, jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélt szülész-nőgyógyász ügyében kegyelmet sürgető kormánypárti képviselőkkel kapcsolatban szólalt fel.

Kiemelte, hogy országgyűlési képviselő nem kezdeményezhet kegyelmet, azt csak az elítélt, vagy annak ügyvédje teheti meg. Az ellenzéki politikus szerint ráadásul a KDNP mindig támogatta az életvédelmi kezdeményezéseket, ezért is érthetetlen a Jobbik számára, hogy "egy nyilvánvalóan életellenes, közvádas ügyben miért helyezkednek egy szélsőségesen liberális nézőpontra"?

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: a kegyelem mellett nyilvánosan kiálló kormánypárti képviselők nem a bíróságot kérték, vagyis nem az igazságszolgáltatás rendszerébe "szóltak bele", hanem a kormányzat felé intézték a kérésüket. Emlékeztetett rá, hogy a kegyelmi kérelem először az igazságügyi miniszterhez kerül, majd ő küldi azt tovább a köztársasági elnökhöz.

Hozzátette: az igazságügyi minisztériumhoz még nem érkezett meg sem az ítélet, sem pedig a kegyelmi kérvény, ezért is nem válaszolt eddig a szaktárca. Az államtitkár hangsúlyozta: ez nem egy előre eldöntött ügy és a kormányzat nem az otthonszülés vitája felől közelíti meg a kérdést, hanem szakmai alapokon nyugvó jogi ügynek tekinti azt.

LMP: a Fidesz-kormányzás állami szintre emelt korrupció

Ertsey Katalin (LMP) arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető bevallottan is Sánta Jánossal - a Continental Dohányipari Zrt. vezetőjével - együttműködve készítette el a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Az LMP-s politikus szerint "ázsiai állapotokat képvisel, hogy egy lobbista írja a törvényt."

Hozzátette, "ez a nyílt gátlástalan cinizmus aláássa a maradék bizalmat" a törvényhozás iránt és a kormánypártokról mond súlyos ítéletet. Szerinte amit Lázár János művel, az példátlan az európai jogalkotásban, ez tulajdonképpen az állami szintre emelt korrupció, ami a kormány egész elmúlt másfél évét jellemzi.

Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában felsorolta a dohányzás visszaszorításáért tett kormányzati intézkedéseket és felszólította Ertsey Katalint, hogy ezekről beszéljen, ne pedig olyan dolgokról, amik nem igazak, vagy "ha igazak, akkor tegyen feljelentést".

Keddi országgyűlési ülés, képekben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Fidesz: bővítse a kormány a budapesti Lélek-programot

Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) a budapesti hajléktalanok ügyében szólalt fel. Arra kérte a kormányt, hogy a Józsefvárosban és másik két kerületben beindított Lélek-program támogatásával és egész Budapestre történő kiterjesztésével tovább folytassa a hajléktalanok megmentéséért folytatott munkát.

Soltész Miklós válaszában megköszönte a programban eddig részt vett szakembereknek, aktivistáknak és politikusoknak az eddigi munkát, amelynek hatására az elmúlt hónapok szokatlanul hideg időjárása ellenére kevesebb áldozattal járt az idei tél. Hozzátette: a kormány tervei között szerepel a program Budapesten kívüli kiterjesztése is.

KDNP: Horvátország EU-csatlakozása magyar érdek

Firtl Mátyás (KDNP) Horvátország EU-csatlakozásáról beszélt. A horvát nemzetiségű képviselő szerint Horvátország csatlakozása erősíti a nyugat-balkán integrációs perspektíváját, erősíti a magyar-horvát kapcsolatokat és így a későbbiekben a magyar érdekérvényesítést is az unión belül.

Rétvári Bence is arról beszélt válaszában, hogy Horvátország fontos szövetségese lehet Magyarországnak az EU-n belül, csatlakozásával tehát a közép-európai érdekérvényesítés erősödhet az unión belül.

Az államtitkár emellett kiemelte, hogy a csatlakozással még könnyebb lehet a Magyarországban élő horvátok és a Horvátországban élő magyarok anyaországgal való kapcsolattartása.

Olvasóink írták

  • 1. Egyolvasó 2012. február 29. 05:53
    „A képeket szájtátva néztem, a "magyar" parlamenti képviselőknek mekkora fizetést kellene kapjanak, hogy a munkahelyükön megjelenjenek???
    És most senki ne jöjjön nekem azzal, hogy a másik munkahelyen voltak éppen, mert nekem is van több szakmám de csak egyszerre egyre tudok figyelni, mert minden munkaadó elvárja, hogy ha nála dolgozom akkor 100%-an teljesítsek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Frontális karambol Páty és Budakeszi között

Két személyautó ütközött frontálisan a Pátyot Budakeszivel összekötő úton kedd este, többen… Tovább olvasom