Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Hurrá, itt valami történik!

Miért ez a lelkesedés? Azért, mert a Kisalföld győri kiadásának 2006. július 3-i számában azt olvastam, hogy a városházán valami új gondolkodás kezd kialakulni a műszaki vezetést illetően. Csak gratulálni tudok az újonnan kinevezett főépítésznek, Révi Zsoltnak, aki vette a fáradságot és leporolta a hosszú időn át elfektetett városfejlesztési javaslatok iratait. Ugyanis a Baross híd környékének rendezésére és Győr örökösnek tűnő problémájára – vagyis arra, hogy a zajos és poros vasút kettészeli a várost – már 1992. március 8-án beadott szakvéleményemben megoldást javasoltam. Ez teljesen ugyanaz, mint amiről a Kisalföld július 3-i cikke szól.

Természetesen a javaslatomról a mindenkori polgármesterek és helyetteseik is tudtak, mert nemcsak a főépítészi irodának, hanem nekik is közvetlenül átadtam. Időnként türelmetlenül megismételtem javaslataimat, amikor aktuálisnak láttam. Például 2001. március 5-én, amikor Győr környezetvédelmi koncepciója elkészült, melyhez nagyon részletes kiegészítéseket írtam és egyúttal a „régi” városrendezési javaslataim iratanyagát is becsatoltam. A feledés elkerülése végett ezeket ismételten átadtam a város vezetőinek.
Kesernyés szájízzel azt is mondhatnám, hogy természetesen, mint sok más javaslatomra, választ vagy véleményt nem kaptam. De nem egészen így volt, mert Dézsi Csaba András alpolgármester volt az egyetlen, aki konzultációra hívott és a részletek is érdekelték.
Ki tudja, miért, a MÁV-pályaudvar felújításának, illetve korszerűsítésének tárgyalásainál is mellőzték a javaslatomat, amely szerint a pályaudvart modernizálni kell. A nádorvárosi oldal felé is ki kell építeni az útkapcsolatot és az egészet le kell fedni egy nagy csarnokszerkezettel. A Baross híd mellé a Bartók Béla út folytatásában még egy vegyes forgalmú (gyalogos és gépkocsi) utat kell építeni egy-

irányúsítással. Erről az új reprezentatív hídról is bejuthat a gyalogos abba a vegyes rendeltetésű épületbe, amely a vasút fölé épülne (üzletek, éttermek, bankok, éjszakai szórakozóhelyek, és főleg gépkocsi-parkolóház stb.).
A MÁV ezen területe a legértékesebb belvárosi „telek” és a MÁV vezérigazgatósága akkor úgy nyilatkozott, hogy a megoldás elől nem zárkózik el, sőt, a „telket” akár apportként bevinné a vállalkozásba.
2001. március 5-én kelt levelemben javasoltam egy műszaki-gazdasági szakmai klub megalakítását, amely a város vezetőit segíthetné a döntés-előkészítésekben. Annak is nagyon örülök, hogy a vállalkozásaik és tervezési feladataik kapcsán a meghatározó győri szakembereket is végre bevonják a városfejlesztési problémák megoldásába. Győr esetében a rendezés igen sok kötöttséggel jár a történelmi városszerkezet, a sok műemlék, a várost átszelő folyók, utak, vasutak miatt. Tehát igen hasznos az együttműködés a szakemberekkel, szakmai intézményekkel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beismerte a gyilkosságot a hajléktalan

Beismerő vallomást tett az a 42 éves hajléktalan, akit a múlt héten, a kaposvári MÁV pályaudvaron… Tovább olvasom