Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Húsvét előtti sonkakörkép

A sonka nem veszített népszerűségéből, az árak egyre nyomottabbak, ami csak első hallásra jó hír.

Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára szerint megnőtt a verseny a hazai piacon is. Az uniós csatlakozás tovább fokozta a versenyt, hiszen 25 ország kínálata jelentkezhet már a nemzeti piacon.
– Jobban kellene figyelni a hazai védelmére, hiszen a magyar ember ízvilágát elsősorban a magyar feldolgozók ismerik. Azt gondolom, annyira mi is lehetünk nacionalisták, hogy hazai terméket fogyasszunk – vélekedik a szövetség titkára. – A magyar húsipar komoly hagyományokkal rendelkezik és van annyira felkészült, a célja is az, hogy a hazai fogyasztókat kiszolgálja, és tud olyan kínálatot biztosítani, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvezőbb terméket. Húsiparunk versenyképes. Nettó exportőr ágazatról van szó. Ha pedig külföldön versenyképesek vagyunk, akkor valószínű itthon is.

A sonka fogyasztói ára nem emelkedett

A sonka előállítása drágább a korábbi évekhez képest. Drágább is kell hogy legyen, hiszen az élőhús-felvásárlási árak 2004 márciusában 230 Ft körül alakultak, most pedig 285 forint. Ez jelentős áremelkedés, ami nagy terhet jelent a magyar húsiparra, nem szólva a bekövetkezett egyéb költségnövekedésről: munkabér, energia. A cégek harcolnak, hogy ezt a növekményt termékeikben el tudják fogadtatni. Nem nagy sikerrel.

– A feldolgozók a kereskedelemmel vannak kapcsolatban. A kereskedelem pedig nem akarja elfogadni a költségtöbbletet az árakban. Természetesen a fogyasztók szeretnék, ha az árak nem növekednének. Az értékesítők és a gyártók pedig azt szeretnék, hogy költségeiket el tudják ismertetni. Úgy vélem, ebben az évben is, sőt, a közeljövőben is szükség lesz az átadási árak további emelésére. Hogy a kereskedelmi egységek ebből mit hárítanak át a fogyasztókra, azt nem tudom megmondani – mondja Menczelné, és számokkal támasztja alá mondandóját: – Az élőállat-felvásárlási árak 2004 kezdetéhez viszonyítva 35–40%-kal emelkedtek, nőttek az egyéb költségek is, és ebből mindössze átlag 10–15 százalékot tudtak a húsipari cégek elfogadtatni, azaz a tényleges alapanyagköltség-növekedés egyharmadát. A cégek tartalékaikat élik fel, miközben a termelés átlagosan 5–10 százalékkal csökkent. Összességében növekedésről nem tudok beszámolni.

Márkus Zsolt, a Vasi Hús Kft. kereskedelmi igazgatója is megerősíti, hogy a piacon nagyon nehezen tudják érvényesíteni az árban önköltségüket növelő hatásokat, ráadásul „elárasztanak bennünket külföldi olcsó sonkával". A tavalyihoz képest hasonló a termelés, talán egy kicsivel több lesz. Az összetétel valószínű a tarja felé módosul. Az idén több tarját adunk el, mint tavaly, közel a dupláját, azonban alacsonyabb áron, mint tavaly. Ezt nehéz kigazdálkodni. „Vagy csináljuk, vagy nem csinálunk semmit. A semmi viszont sokkal drágább, mint a valami" – vélekedik az igazgató.

A jó sonka alapja a jó hús

A sonkapiacon bő a választék. Füstölt és főtt tarja, kötözött és darabolt comb, lapocka, parasztsonka és parasztlapocka, valamint füstölt hátsó csülök. Ma már mangalicából is készülnek sonkaféleségek. Ennek az ára viszont drágább.

Bár nem huszonöt ország sonkája közül lehet válogatni, de a napokban éppen egy szomszédos ország sonkafélesége borzolja a kedélyeket. Olcsó szlovák sonka került az országba. Az egyik áruházlánc 569 forintos árat hirdetett meg, ami előtt a Hússzövetség értetlenül áll, hisz ilyen ár még az alapanyagköltség fedezetére sem elegendő. Próbavásárlást végeztek és bevizsgáltatták a Húsipari Minőség-ellenőrző Intézetnél. A vizsgálat azt eredményezte, hogy ez a minőség nagyon messze van attól a minőségtől, amit a magyar fogyasztó a magyar feldolgozók kínálatából megszokott. Alacsony fehérjetartalma és magas zsírtartalma inkább egy felvágotthoz hasonlatos, mint sonkához. Az intézet véleménye szerint amennyiben ez sonkaként szerepel az árun, akkor ez egyenlő a fogyasztók megtévesztésével. Az ügy még nem zárult le. (A forgalmazó is bevizsgáltatta a terméket egy másik szakértővel, az kiválónak találta. A szerk.)

A sonka alapanyagától sok minden függ. A nyers sonka külseje alapján a sonkakészítő el tudja dönteni, mihez használja fel. A világos színű hús nyers sonka készítéséhez, a sötét – magasabb pH-értéke és jobb nedvszívó képessége miatt – főtt sonkának kiváló. A pácolás adja a sonka különlegességét. A pácolás tartósít és fokozza az ízhatásokat. A különbségek a különféle eljárásokon múlnak. Ma a húsiparban a gyorspác a jellemző. A hagyományos pácolású termékek árát ugyanis Márkus Zsolt szerint nem tudják elfogadtatni a piacon. A különbség a hagyományos és a gyorspác között az, hogy míg a hagyományosnál vizet vonnak el – mint nagymamáink idején a besózással –, majd füstölik, ez alatt veszít a súlyából, addig a gyorspácolásnál páclét visznek a termékbe. Így a sonka az alapanyagánál súlyosabbá válik. Nem lesz így olyan tartós, de elkészítése gyorsabb. Az ízhatás pedig nézőpont kérdése, a fogyasztók már nem is nagyon emlékeznek a hagyományos ízre.

Ma még nem igazán kezdődött el a sonkavásár. Zelles Tibor, a Tesco Hipermarket igazgatója sem észleli még a megnövekedett keresletet, bár tapasztalatai szerint a húsvét előtti utolsó héten indul meg a roham. Ekkor veszik meg a húsvéti mennyiség 80 százalékát. Tavaly tíz tonna füstölt sonkát adtak el, ennek kétharmada volt a füstölt, kötözött sonka. Árban a tények magukért szólnak. A kötözött sonka ára tavaly 750 forint volt. Napjainkban ugyanez 700 forint alatt van.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szavazzon és nyerjen egy mobiltelefont

Nézze meg a szépségversenyre jelentkezett több, mint 150 lány fotóját, és szavazzon március 29-ig az… Tovább olvasom