Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Idénymunka: kék könyvvel legálisan

Az elmúlt négy év alatt megnegyvenszereződött a megyénkben alkalmi munkavállalói könyvet igénylők száma.
Az idénymunkák szezonjára tekintettel vesszük nagyító alá a rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formáját: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Míg 2002-ben megyénkben 360 ilyen könyvet adtak ki, tavaly 7507-et. Idén május 31-ig már 6177 ügyfél váltotta ki a munkaügyi központ lakó- vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi kirendeltségén. Egyes települési önkormányzatok is kiadhatják, aki pedig álláskeresési járadékban részesül, annál a kirendeltségnél igényelheti, ahol ellátását megállapították.

A használók kötelessége

Az alkalmi munkavállalói könyv közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Utóbbinak a napi munkakezdéskor ki kell benne egy sort töltenie. A munkavállalónak a bejegyzés után magánál kell tartania. A több – legfeljebb öt – napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegyeket az utolsó napon kell beragasztani. A munkáltatónak olyan nyilvántartást is vezetnie kell, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, a könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, a munkavállaló aláírását. Az alkalmi munkavállaló köteles könyvét a tárgyévet követő január 15-ig bemutatni a kiállítónak. Álláskeresőnek az ügyintéző által megjelölt időpontban év közben is meg kell tennie ezt.

A kék könyv előnyei

Az alkalmi munkavállalói könyv kiváltásáért nem kell fizetni. A közteherjegyet pedig a munkaadó a postahivatalokban szerezheti be. Napi értéke 400, 700, 900 vagy 1100 forint, attól függően, hogy a kifizetett bér összege 1800 és 2399, 2400 és 2999, 3000 és 3599 vagy 3600 és 4600 forint közötti. Tavaly 1481,4 millió forint értékű közteherjegy fogyott el hazánkban.

E forma előnyei közé sorolható még, hogy munkaszerződésnek minősül, ha azonban az alkalmi munkavállaló éves jövedelme kevesebb, mint a minimálbér éves összege, és más bevallásköteles jövedelme nincs, az alkalmi munkával szerzett bért nem kell bevallania. Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató magánszemély a közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja személyi jövedelemadójából.

Sikertörténet

Az alkalmi munkavállalói könyv csak jóval 1997-es bevezetése után, 2002-ben vált népszerűbbé, amikor a közteherjegy értéke jelentősen csökkent. Igazi lendületet egy újabb könnyítés adott alkalmazásának, az, hogy 2005. augusztus 1-je óta 120 helyett évente 200 napot dolgozhatnak az alkalmi munkavállalók, ha több, de legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkát. Az azóta kiadott könyvek több évre érvényesek.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás más alkalmazási formához képest 20–26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent. A munkavállaló így a beragasztott közteherjegyek alapján mégis jogosult egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre, nyugdíjához szolgálati időt gyűjt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Carr Amerikáért szurkol a vb-n

Marcus Carr, a soproni sÖrdögök férfi kosárlabdacsapatának irányítója a futballt is szereti. Nézi a… Tovább olvasom