Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Igazi dugók várnak ránk

Folytatás az 1. oldalról.

A luxemburgi nagyhercegségen kívül minden két lakosra legalább egy autó jut Olaszországban, Portugáliában, Németországban, Máltán és Ausztriában. A legnagyobb növekedést Litvánia (167 százalék), Lettország (142), Portugália (135), Lengyelország (128) és Görögország (121) produkálta 1990 óta.

Csak lépést tartunk

Nyilvánvaló, hogy a következő időszakban jelentősen nő a járművek száma Magyarországon. Ugyan az autósok már most a saját bőrükön érzik, mennyivel gyakrabban kerülnek dugókba, mint akár egy-két évvel ezelőtt, a helyzet tovább romolhat. Kalincsák István, a megyei önkormányzat közlekedési szaktanácsadója szerint a megfeszített ütemű, sok százmilliárd forintos beruházások is csupán a lépéstartáshoz elegendők. Az azonnal elvégzendő – akár tűzoltás jellegűnek is nevezhető – feladatok közé sorolta a megyében a 85-ös és 86-os főutak gyorsforgalmi úttá építését, vagy a megyeszékhelyen a 83–82-es, a 82–81-es, a keleti és az északi elkerülőutak, valamint több híd megépítését.

Gazdátlan utak

A szakember úgy véli, tanulni kellene Nyugat-Európa tapasztalataiból, ahol a folyamat már lezajlott. Ez – magyarázta – azt jelentené, hogy egyszerre kellene a közlekedési infrastruktúrát fejleszteni, forgalomtechnikai beavatkozásokkal élni és lehetővé tenni az intelligens közlekedési rendszerek bevezetését. Szerinte nálunk ehhez képest az úthálózat nagy részének nincs igazi gazdája, miután az önkormányzatok többségénél nem áll rendelkezésre szakmai háttér és szervezet, hiányzik a megfelelő informatikai adatbázis, és a fejlesztések sok esetben nem a hosszú távú megfontolások alapján valósulnak meg, így újabb problémákat okoznak.

Vonzóbb tömegközlekedést

Dr. Németh Iván, a győri rendezési terv készítője arra hívta fel a figyelmet: nem természeti törvény az autók számának végtelen növekedése, tudatos közlekedéspolitikával befolyásolható a folyamat, még inkább az autóhasználat gyakorisága, ahogy azt az EU ajánlja és például a skandináv államokban ténylegesen is történik. A kulcs a közösségi közlekedés. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy tömegközlekedéssel kiszolgálhatók legyenek, ha pedig ez nem lehetséges, legkésőbb a város belterületi határa körül kell alternatívát kínálni az autósoknak. Ehhez olyan nagy parkolók építése szükséges, ahonnan mondjuk busszal lehet továbbutazni. „Az autó sokaknak ma azért az egyetlen szóba jöhető közlekedési eszköz, mert gyorsabban célba érnek vele. Ha intelligens forgalomszervezéssel, közösségi közlekedéssel rövidebb idő alatt érnek célt az emberek, akkor sokan azt választják, mint azt a nyugat-európai nagyvárosok példája mutatja” – magyarázta dr. Németh Iván. Szerinte fontos városfejlesztési szempont, hogy az alapfokú szolgáltatások (óvoda, napi bevásárlás stb.) igénybevételé-

hez ne kelljen autóba ülni, az úthálózatot pedig olyan sorrendben kell fejleszteni, hogy a teherforgalom – nemcsak az átmenő, hanem az érkező, az induló és a belső is – mielőbb a város belső, lakóterületeinek érintése nélkül bonyolódhasson le.

43 ezer halott az utakon

Ugyan a legtöbb európai uniós tagállamban javul a helyzet, összesen mégis több mint 43 ezren vesztették életüket közúti balesetben 2004-ben. Magyarországon egymillió lakosra számítva 1991-ben 204-en, két éve 128-an haltak meg az utakon. Ennél rosszabb aránnyal Görögország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia „büszkélkedhet”.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harc a mellrák ellen

Egész napos tájékoztató és figyelemfelkeltő rendezvényt tartott a nagyközönség számára a Lánchíd… Tovább olvasom