Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Így változnak az álláskeresési ellátások feltételei

Csütörtöktől változnak az álláskeresési ellátások megállapításának és folyósításának feltételei, valamint módosul az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel is.
Az álláskeresési járadéknál rövidül a folyósítási idő, módosul a jogosultság számítása, és a járadék összege is, az álláskeresési segély szeptember elsejétől pedig csak nyugdíj előtt jár, két másik fajtája megszűnik.

Álláskeresési járadékra szeptembertől az lesz jogosult, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, továbbá táppénzben sem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A folyósítás ideje minimum 36, maximum pedig 90 nap lehet szemben az eddigi legalább 73, legfeljebb 270 nappal. Szeptembertől minden 10 nap jogosultsági idő felel meg egy nap járadékfolyósítási időnek, míg korábban 5 nap jogosultságot rendeltek egy nap folyósításhoz.

A jövőben a folyósítás nem tagolódik két szakaszra, az álláskeresési járadék összege - a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, ez azonban nem lehet magasabb az aktuális minimálbérnél.

Az álláskeresési segély szeptember 1-től kizárólag nyugdíj előtt adható azoknak az álláskeresőknek, akiknek maximum 5 éve hiányzik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy 90 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betöltötte az előbbi életkort - vagyis maximum öt éve hiányzott a nyugdíjig -, továbbá rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot.

Az eddigiekkel ellentétben - a folyósítási idő rövidülésével - nem kaphatnak álláskeresési segélyt azok az álláskeresők, akik legalább 180 napig álláskeresési járadékra voltak jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, valamint azok sem, akik álláskeresési járadékra nem jogosultak, de az álláskeresővé válást megelőző négy évben legalább 200 nap jogosító idővel rendelkeznek.

Az illetékes munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, illetve ha a várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek.

Emellett a munka csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha a munkahely és a lakóhely közötti napi - tömegközlekedési eszközzel - oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, illetve ha az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, ezeken a feltételeken túl a munkahely akkor is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

A törvény rendelkezik arról is, hogy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében mikor nevezhető megfelelőnek a munkahely. E szerint ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel meghaladja a három órát (illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát), akkor a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról a foglalkoztatónak gondoskodnia kell.

Ha pedig ez az utazási idő több mint négy óra, akkor a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül a foglalkoztatónak gondoskodnia kell a dolgozók térítésmentes elhelyezéséről, valamint tisztálkodási és étkezési lehetőségéről.

Ha a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnál a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása) nem jár hátrányos következményekkel.

Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban, közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.

Olvasóink írták

  • 8. Vandorr 2011. szeptember 01. 11:16
    „A munkanélküli-járadék forrását 2/3-os arányban a munkaadók fizetik. 1/3-át pedig az aktív munkavállalók. Szóval ez nem költségvetési tétel volt.
    Három hónap alatt Szegeden nem sokan találnak munkát. (Sógor, koma, jóbarát kivétel)”
  • 7. zoolii 2011. szeptember 01. 10:22
    „Köszi 2/3-os bagázs! Ezt is elintéztétek!”
  • 6. vmagdi 2011. szeptember 01. 08:40
    „casablanca, igy is a munkavallalok fogjak eltartani a munkanelkulieket, csak sokkal dragabban, ugyanis a kozcelu munka lenyegesebb dragabb, es csoppet sem hatekony. Mindenki ott tud effektive produkalni, amit tanult, meg akkor is ha nem szerelembol valasztotta a szakmajat. Ennek ellenere gondoom te is szivesebben elnel egy olyan hazban amit komuves epitett nem pedig egy fodrasz pld. Ez csak statisztika. Fel ev ulva azt fogjuk olvasni, orban teljesitette az igeretet, mert a magyarok 90%-a dolgozik”
  • 5. Admin07 2011. szeptember 01. 08:22
    „1 millió új munkahely! Hajrá Magyarország???”
  • 4. Casablanca 2011. szeptember 01. 07:26
    „Várjuk már ki a gyakorlati eredményét..!

    Mit nem lehet azon megérteni, hogy 2,9 millió munkavállaló a többi 7,1 millió embert nem tudja eltartani?
    Kiket szórjunk ki a rendszerből? A kisbabákat vagy a kisöregeket? Ne adjunk családi pótlékot vagy GYES-t, esetleg ne folyósítsuk a nyugdíjat??? Nyilván, hogy a még munkaképes korúak (és egészségesek!) segélyezését fogják megcsapolni.

    Akármelyik ujjadat harapod, valamelyik fájni fog...”
  • 3. exdeus 2011. szeptember 01. 07:19
    „Nem értem ezt a negatív hozzáállást, O.V. 1000000 munkahelyet fog teremteni. (Vagy nem.) Ezen intézkedéseket, mint az összes többit, gondokkal nem küzdő emberek hozzák, tehát ennél jobb nem lesz, és mint tudjuk a megszorítás szó csak az ellenzék vesszőparipája.”
  • 2. hajnalka 2011. augusztus 31. 21:35
    „Csodálatos megoldás!
    Azok kerülnek még rosszabb helyzetbe, akik amúgy is bajban vannak.”
  • 1. Krisztaa25 2011. augusztus 31. 20:32
    „Ez tényleg jó megoldás köszönet érte az Orbán Viktornak és kedves barátainak de mi van akkor ha a munkáltató nem akar felvenni vagy túl jelentkezés van egy adott munkahelyre akkor a munka úgy mit tesz?Ha hiába ajánl munkát amit nem szokott mert mindig ők kérdezik meg hogy találtam e meg írjam a kis naplót mert mindig megnézi meg három havonta írbe ha nem megyünk akkor levelet küld aztán meg 1 évre kitöröl.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán-bejelentés: a bankok nem tudnak új konstrukcióról

A bankoknak nincs tudomásuk arról, hogy a bármilyen új konstrukciónak az ötlete felmerült volna. Tovább olvasom