Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Ikerterhesen építette a palotát

A győri vállalkozó egyszerre vállalta be élete legnagyobb szakmai és magánéleti kihívását.

Horváth Mónika
Magyarország, sőt, Közép-Európa egyik legnagyobb művészeti intézményét, a Művészetek Palotáját, benne a kontinens talán legjobb akusztikájú koncerttermével nemrégen avatták fel a fővárosban. A látványt, a hangulatot, a zenei élményt is meghatározó faburkolatokat, a járófelületeket egy győri vállalkozó szállította. Azon a napon, amikor elnyerte a megbízatást, tudta meg hosszú évek reményteljes várakozása után, hogy terhes. Ikrei lesznek! Élete egyik legnagyobb lehetősége a mérleg egyik serpenyőjében, másikban az élete értelme. Utazzon, szervezkedjen, vagy otthonában várja, hogy az ikrek, akikért aggódnia kellett, megszülessenek. Végül is mindkettőt választotta, s ma már nyugtázható, jól döntött. A Művészetek Palotája és gyerekei megszületésénél is voltak nehézségek, ám mára már mindenki jól van, szép és egészséges.

Horváth Mónika nevét már a Nemzeti Színház építése kapcsán megismerhette az Arcadom Építőipari Rt., amely később megbízást kapott a sokkal nagyobb beruházás, a Művészetek Palotájának megépítésére is. A győri vállalkozó nő történetét a Kisalföld két évvel ezelőtt megírta: miként válogatta saját kezével a szálkás falapokat, melyek a tengeri szállítás során összeborultak, hogyan töltötte éjszakáit és nappalait az építők mellett, rövid pórázon tartva mosolyával, nőiességével azokat a szakembereket, akik még soha nem dolgoztak eukaliptusszal, ezzel a kemény és szívós fával. Ezek után mi sem volt természetesebb, mint az, hogy meghívták a Művészetek Palotája teljes faburkolatának kialakítására kiírt pályázatra is. Mónika mosolyogva meséli a történetet: „Nem sikerült, nem az én anyagom nyerte meg a pályázatot. Na jó, ezt elkönyveltem.

ajd máskor, máshol. A pálmát nem az Ausztráliából származó eukaliptusz, hanem egy másik pályázó ugyancsak szép chilei cseresznyéje vitte el. De pár nap múlva kitudódott, hogy a faanyagot, amelybe egyszerűen beleszerettek a tervezők és a kivitelező is, a nyertes cég nem tudja határidőre szállítani, újra nyitott lett a verseny. Gondoltam, ez egy nekem való feladat, megpróbálni a lehetetlent." És a győri fiatalasszony elkezdett keresni a világban, hogyan lehetne a 3500 négyzetméternyi padlóhoz szükséges jó minőségű chilei cseresznyefát előteremteni. Új lehetőségek nyíltak meg előtte, s nem is sejtette, hogy közben új élet, új életek hordozója lett. A hosszú üzleti nyomozás végén – semmi másra, még magára sem figyelt – halvány esély mutatkozott arra, ha nehezen is, de meg lehet oldani a bűvészmutatványt, elő lehet teremteni a chilei cseresznyefát. Bejelentkezett az Arcadomnál.

eghallgatták, megnézték a hitelfedezetét (hatalmas kölcsönt vett fel, elzálogosítva családi vagyonát), majd közölték vele, ha nem szállít időre, sok-sok ezer forint kötbért fizettetnek vele. Mónika aláírta a szerződést, és már aznap éjjel nagyon nyugtalanul aludt. Másnap a kórházban derült ki, nemcsak a felelősségtől, hanem attól a két apró pici magzattól, akiknek szíve az övé alatt kezdett dobogni. „Alig kaptam levegőt, amikor az orvosom megmondta, ikreink lesznek. Pont amikor életem legnagyobb vállalkozásába kezdenék. A férjem, aki végig a legbiztosabb támaszom volt, azt mondta, hogy nem kellene a Művészetek Palotájával foglalkozni. Túl nagy falat egy ikerterhességgel nyüglődő nőnek, maradjak otthon és pihenjek. De engem hajtott az, hogy ismét olyat tegyek, amire mások nem voltak képesek. A második üzleti tárgyaláson már enyhén terhesen jelentem meg. Láttam a  csodálkozást a kemény üzletemberek arcán: bírni fogom? Naná! – gondoltam magamban és kétszer annyit dolgoztam."
A kemény munka meghozta a gyümölcsét, Brazílián keresztül eljutott Chilébe az igénylés, majd elindult a fával megrakott hajó a Panama-csatornán át Európa felé.

„Egyre nehezebben mozogtam, de folyamatosan tartanom kellett a kapcsolatot a szállítókkal, a hajósokkal, sőt, egy egész szállítmányt tartalékba kellett helyeztetnem Chilében, hiszen nekem akkor is hozni kellett a fát, ha mondjuk az első hajó elsüllyed, vagy kalózok támadják meg. Az ikrek is mocorogtak már nagyon.  Orvosom több pihenést írt volna elő, de amíg nem volt minden a helyén, addig nem lehetett.
Aggódtam, mint anya a gyerekekért és aggódtam mint vállalkozó nő azért, hogy sikerrel zárjam ezt a megbízatást. Mégiscsak az ország egyik jelképéről van szó! Ráadásul nem csupán a pénzről volt szó, hanem arról, hogy nőként kellett ismét bizonyítanom."

A halványan sejtelmes színű chilei cseresznye megérkezett. Kiváló minősége lett a biztosítéka a Művészetek Palotája koncertterme és színházterme jó akusztikájának,
európai látványának. Mónika átadta a fát, kocsiba tuszkolta magát növekvő pocakjával és hazaindult. Már útközben érezte, valami nincs teljesen rendben. Győri otthonában férje fogadta. Kimerült volt és alig állt a lábán. Azonnal az orvoshoz siettek. A nőgyógyász nem teketóriázott, szülésig tartó szobafogságra ítélte a veszélyeztetett terhes asszonyt!
Munkáról ezután egy szót se! Mónika pihent. Sokat, az ikrek mégis előbb érkeztek jóval. Ám a győri kórház szülészetének, mint meséli, „a drága jó Alexy dokinak köszönhetően" elevenek, egészségesek, és most már nem hagyják anyjukat békén, egész nap velük kell foglalkoznia. Élete értelmei.

Az ünnepélyes avatóra a Művészetek Palotájába Horváth Mónika nem tudott elutazni, igazi ünnepnek azt tartja majd, ha ikreivel megy el egy koncertre. Pár év múlva ott lépkednek azon a fán, amit anyu hozott Chiléből, és nézik a faburkolatot, amely nem öregszik, az idő nem eszi, és pont annyi idős, mint a két kicsi, akiket anyjuk a szíve alatt vitt egyik üzleti tárgyalásról a másikra...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Firefox: jobb a biztonság?

A megjelenés utáni első órákban mintegy 60 ezren töltötték le Firefox böngészőjükhöz a Netcraft… Tovább olvasom